Vizsgálat indul, Hajdú Péter és a Partizán ügye is a Médiatanács elé került

A Médiatanács vizsgálatot rendelt el Hajdú Péter ügyében. Elsőként azt kell tisztázni, hogy a kifogásolt szolgáltatás a Médiatanács hatáskörébe tartozó médiaszolgáltatásnak minősül-e. Azután meg kell vizsgáltatni abból a szempontól is, hogy történt-e jogsértés. Ha a vizsgálat elindulhat, akkor az emberi méltóság sérelme lehet az elsődleges kérdés, amellyel foglalkozni kell – fogalmazott lapunknak Polyák Gábor, a Médiatanács elnöke.

Hajdú Péter szeptember végén készített interjút Horváth József 60 éves borász-vendéglátóssal, akit az ügyészség többek között minősített szexuális erőszakkal, szexuális kényszerítéssel és zaklatással vádol. A vád szerint Horváth főnökként hónapokon keresztül közeledett a 16 éves alkalmazottjához, aki kezdetben ellenállt, majd az ügyészség szerint pszichikai nyomás hatására létesített vele szexuális kapcsolatot. Hajdú az interjúban a férfi által bemutatott videókra és üzenetekre hivatkozva többször megkérdőjelezte a vádirat állításait. „Nem nagyon látom egyelőre azt, hogy ezt a hölgyet az akaratán kívül zaklattad, megerőszakoltad, illetve követted volna lépten-nyomon” – mondta Horváthnak. Később pedig azt is felvetette, hogy a történtek alapján akár maga a vádlott lehet az áldozat.

Nem ez az első alkalom

Az interjú után sokan azért bírálták Hajdút, mert az általa felhozott érvek – például a szerelmes üzenetek, a későbbi kapcsolat vagy az, hogy a lány miért nem ment azonnal a rendőrségre – nem alkalmasak önmagukban a szexuális erőszak vádjának cáfolatára. Azt is felidézték, hogy nem ez az első alkalom, amikor Hajdú Pétert áldozathibáztató kérdések miatt bírálták. Korábban a bántalmazásáról beszélő Papadimitriu Athinától például azt kérdezte, hogy „te adtál erre okot?”, illetve miért nem ment el egy korábbi bántalmazás után. A Damu Roland által bántalmazott Palácsik Tímea esetében pedig azt firtatta, hogy miért nem hagyta ott az első pofonnál?

Hajdú az újabb interjú kapcsán azt hangsúlyozta: riporterként az volt a feladata, hogy kérdezzen és megértse a történetet, nem pedig az, hogy ítéletet hirdessen. Az ügyben jogerős bírósági ítélet még nincs. A videót egyébként egy hét alatt közel 80 ezren látták, és a kommentelők sincsenek elragadtatva az interjúban bemutatott felállástól.

Egy kérdőjeles jogértelmezés

A Médiatanács Hajdú ügye mellett azt is tárgyalta október 6-i ülésén, hogy a Partizánt hétfőn nem engedték be az Országházba. Mint Polyák Gábor elmondta, ebben az esetben egy nagyon kérdőjeles jogértelmezésről lehet a háttérben. – A Médiatanács abban tud segítséget nyújtani, hogy tisztába teszi ezeket a fogalmakat, kereteket, ahol ma újságírás folyik. Majd erről mindenféle nyilvános fórumon tájékoztatást fogunk adni – mondta a testület elnöke.

A Partizán esetében az Országgyűlés sajtófőnöke először arra hivatkozott, hogy a csatornának nincs Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósági (NMHH) regisztrációja. Amikor azonban jelezték, hogy van, új indoklást kaptak: a csatorna nem szerepel sajtótermékként az NMHH nyilvántartásában, és a honlapján nem közöl rendszeresen politikai híreket.

Az Országgyűlés később arra hivatkozott, hogy június óta új szabályok vonatkoznak a parlamenti sajtóbelépőkre. Ezek szerint a megfelelő NMHH-besorolás mellett olyan honlap is szükséges, amely friss politikai híreket közöl. A Partizán szerint ugyanakkor a döntés indoklása abszurditásba hajlik, és azt hangsúlyozzák, hogy munkatársaik újságíróként tudósítanak a Parlamentből.

A történetben az is kérdéseket vet fel, hogy a szabályozás már június óta hatályban van, a Partizán munkatársai mégis egészen mostanáig rendszeresen bejárhattak az Országházba.

Később Magyar Péter is kommentálta a történteket, először is hangot adva annak, hogy egyes sajtótermékek a döntést hozzá kötötték, miközben ebbe nincs beleszólása. „Az Országgyűlés egy külön hatalmi ág. Ráadásul nem is értek egyet a döntéssel” – szögezte le a miniszterelnök.