Kiemelt pénzszórás, avagy Hankó Balázs milliárdjai és a fideszes celebek

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) általános főigazgató-helyettese, Szántai Irén – a dokumentum adatainak tanúsága szerint – 2026. április 24-én hozta létre az NKA 2025. évi beszámolóját és tette közzé az intézmény honlapján. A dátum indokolt: előző nap, április 23-án ülésezett az NKA Bizottsága, amelynek feladata többek között az állandó és az ideiglenes szakmai kollégiumok munkájának felügyelete, a pénzügyi beszámolók elfogadása. A bizottsági tagságáról elsőként – április 30-án lemondó – Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója állította: a Hankó Balázs kulturális miniszter közvetlen munkatársai által kurált ideiglenes kollégium – a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) – hiányos írásbeli beszámolót nyújtott be az április 23-i bizottsági ülésre, abban mindössze annyi szerepelt, hogy a kollégium a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millió forint támogatásról döntött.

Miután Molnár Áron influenszer a bizottsági ülés napján közzétette, hogy a KKPIK 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között mintegy 17 milliárd forintot osztott szét, sok esetben a Fideszhez köthető személyiségeknek és szervezeteknek – Hankó Balázs pedig hasonló szellemben döntött milliárdokról az NKA miniszteri keretének terhére –, az NKA a döntési listákat és a 2025-ös beszámolót is közzétette. A támogatások listáját azonban – jogszabályt szegve – csak jóval a döntések után, késve tették nyilvánossá, feltehetően tudatosan. Molnár Áron birtokába került ugyanis az NKA főigazgatója, Krucsainé Herter Anikó februári levele, amelyben a Nemzeti Támogatáskezelő munkatársait arra utasította, hogy a miniszteri döntéseket „egyelőre” ne tegyék nyilvánossá.

Az éves beszámoló szerint 2025-ben az NKA állandó kollégiumai – az anyanyelvi kultúra, az előadó-művészetek, az épített örökség, a hagyomány- és ismeretátadás, a közgyűjtemények, a közösségi programok és fesztiválok, valamint a vizuális művészetek kollégiuma – összesen 3,8 milliárd forint támogatásról dönthettek, ezzel szemben a KKPIK több mint 12 milliárd forintról, a miniszter saját keretéből pedig 1,8 milliárdot költött. A támogatási politikára jellemző, hogy az állandó kollégiumokhoz mintegy 9,6 milliárd forint pályázati igény érkezett 2025-ben, azaz elvben, ha a beérkezett pályázatok mindegyike megfelelt a szakmai követelményeknek, mindegyikre lett volna elegendő fedezet az NKA kasszájában.

Az NKA-nak tavaly 16,8 milliárd forint tényleges bevétele volt. 2024-ben 6,88 milliárd forint támogatásról dönthettek az NKA állandó kollégiumai, az NKA 18,9 milliárd forint tényleges bevétele mellett, míg 2023-ban 10,1 milliárdról 16,5 milliárd forint tényleges bevétel mellett.

BL-himnusz, 500 citera, 17 millió forint

Hankó Balázs miniszter interjút adott az ATV-nek, amelyből az NKA működését ismerőknek kiderült, a tárcavezető nem tudja, hogy az ötös lottó játékadója mellett a jogdíjkezelőktől is jelentős bevételre tesz szert az NKA. Ugyanakkor megerősítette: a KKPIK 17 milliárd forintot osztott szét. A műsorvezető, Rónai Egon felvetésére, hogy az ideiglenes kollégium elnöke, Ughy Attila egykori fideszes polgármester szerint a grémium elé úgy kerültek a pályázatok, hogy nem volt döntési lehetőségük, a lényeget tekintve csak a jóváhagyásuk kellett (minden NKA-s támogatási döntést végül a miniszternek kellett jóváhagynia – a szerk.), Hankó Balázs kitért az érdemi válasz elől. Majd állította: a KKPIK pályázatai nyílt pályázatok voltak. (Ez csak a Jókai- és a Márai-emlékévre igaz, az NKA honlapján az ideiglenes kollégium pályázatai nem jelentek meg.) „Kis Grófó azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy ő nem is tudott erről a pályázatról, úgy kapott 5 millió forintot, hogy felhívták, hogy itt van 5 millió, adj be egy pályázatot. Hasonlót mondott egyébként Dopeman is” – vetette fel Rónai Egon, mire Hankó Balázs úgy válaszolt: – Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.

A miniszter szerint emellett megér 17 millió forintos támogatást az, hogy a Bajnokok Ligája döntőjén 500 citerás játssza el a BL-himnuszt.

Fásy Ádám lánya és felesége tavaly alapított cégének 101 millió forintos támogatásáról Hankó Balázs úgy nyilatkozott, hogy azt Munkácsy-vándorkiállítás megrendezésére kapta. Miután a riporter korrigálta, hogy erre a célra a Munkácsy Art Kft.-nek adtak 89 milliót és plusz 82 milliót, a tárcavezető úgy módosított: a támogatást egy dokumentumfilmre ítélték meg. (Filmgyártási támogatásokról a Nemzeti Filmintézet dönt. Jellemzően 10-20 millió forintot kapnak a dokumentumfilmesek, elsőfilmesek ennek az összegnek a töredékét.) A leköszönő miniszter nem tudta megindokolni, milyen bizalom alapján kapott 450 millió forintot a Patr-event Magyarország Kft. identitásképző eseményekre, amelynek alapításának évében, 2024-ben semmilyen bevétele nem volt. (A Direkt36 szerint a cég fideszes kötődésű tulajdonosa a lakásában rejtegetett egy kőrözött lengyel politikust.) Ahogy azt sem, hogy Auer Éva ügyvéd cége, a Novo Studium mire kapott félmilliárd forintot a cég bejegyzése után egy hónappal. (A döntési lista szerint jótékonysági koncertsorozatra. Auer Éva a Szolgálatteljesítés Közben Közhasznú Alapítvány jogásza, amelynek tagja Mága Zoltán. Mága Zoltán és fia tavaly novemberben az ózdi ÓMÉK-Olvasó színháztermében adott jótékonysági koncertet az alapítvány égisze alatt.) Földházi Balázs idén februárban alapított cége, Zenei Kör Művészeti Kft. félmilliárd forintos támogatása kapcsán pedig Mága Zoltán méltatásába fogott a miniszter.