A Vučić-rendszer romjain: válságban lévő válogatott a magyarok ellenfele
Magyarország és Szerbia 2027 márciusában oda-visszavágós osztályozót játszik a labdarúgó Nemzetek Ligája A-divíziójáért. A budapesti és szerbiai mérkőzések tétje azonban túlmutat az európai elitligás tagságon: két olyan szomszédos ország válogatottja feszül egymásnak, amelyekben a futball az elmúlt másfél évtizedben a nagypolitika és az állami presztízsberuházások kiemelt terepévé vált – most viszont mindkét országban, a 2026-os magyarországi és szerbiai hatalomváltások után, éppen a korábbi politikai-gazdasági struktúrák lebontása és átalakítása zajlik.
Az európai szövetség (UEFA) nyoni sorsolásán eldőlt, hogy a két szomszédos ország válogatottja dönti el, melyikük szerepelhet a következő kiírásban az európai élvonalban. Az első mérkőzést 2027. március 25-én 20.45-től Budapesten rendezik meg, az idegenbeli visszavágót március 28-án 18 órától rendezik.
A magyar válogatott a Nemzetek Ligája 2026–2027-es kiírásának B-ligájában Észak-Írország mögött a második helyen végzett a csoportjában, amivel kivívta az osztályozós részvételt. A sorsolás előtt Marco Rossi együttese nem kiemeltként várta az ellenfelet, így biztos volt, hogy a párharcot hazai pályán kezdi.
A szerbekkel játszik osztályozót a Nemzetek Ligájában a magyar labdarúgó-válogatott
A szerb válogatott az A-liga 2. csoportjából érkezik az osztályozóba, ahol a német, a holland és a görög válogatott mögött a negyedik – vagyis az osztályozót érő – helyen zárt, mivel mind a hat csoportmérkőzését elveszítette. Bár a szerb nemzeti csapat kerete egyéni képességek alapján az európai középmezőny felső felébe tartozik, a 2026-os esztendő komoly hullámvölgyet hozott számukra. A két válogatott legutóbb a 2024-es Európa-bajnokság selejtezősorozatában találkozott egymással tétmérkőzésen: akkor a magyar válogatott mind Belgrádban, mind a Puskás Arénában 2–1-re legyőzte déli szomszédját, ami lélektani szempontból mindenképpen kedvező előjel a tavaszi folytatás előtt.
A szerb válogatott jelenlegi helyzete
A szerb labdarúgó-válogatottat hagyományosan a „balkáni brazilok” jelzővel illették a jugoszláv futballiskola öröksége miatt, ám az elmúlt években inkább a fizikai erőre, a magasságbeli fölényre és a gyors átmenetekre építő stílus vált jellemzővé rájuk. A keret átlagmagassága meghaladja a 185 centimétert, ami a rögzített helyzeteknél komoly fegyvertényt jelent.
A szerb kispadon 2025. október 30-án történt meghatározó változás. A csapatot a 2022-es világbajnokságra és a 2024-es Európa-bajnokságra is kivezető Dragan Stojković „Piksi” még a sikertelen 2026-os vb-selejtező sorozat (amelyek során Albánia is megelőzte őket a csoportban) közben lemondott. Utódja a Szerb Labdarúgó Szövetség döntése értelmében Veljko Paunović lett. Paunović neve jól cseng a szerb szurkolók fülében: ő volt az a szakember, aki 2015-ben U20-as világbajnoki címig vezette a szerb korosztályos válogatottat, és az akkori aranygeneráció több tagja ma a felnőtt keret gerincét alkotja. A tréner korábban megfordult az észak-amerikai MLS-ben (Chicago Fire), Angliában (Reading), Mexikóban (Chivas, Tigres) és Spanyolországban (Real Oviedo) is. Kinevezése óta azonban nehéz időszakot él át a csapattal: a 2026-os őszi Nemzetek Ligája-sorozatban egyetlen pontot sem szereztek az elitcsoportban, így a magyarok elleni párharc számára is sorsdöntő lesz.
A szerb válogatott keretének összértéke meghaladja a 200 millió eurót, a játékosok többsége pedig Európa topligáiban edződik. A kapuban rendkívüli a verseny: az első számú hálóőr a Chelsea-t és a francia élvonalat is megjárt Djordje Petrović, mellette pedig a közel két méter magas Vanja Milinković-Savić, valamint a legendás Dejan Stanković fia, Filip Stanković is a keret tagja. A védelem legértékesebb tagjai az AC Milan középhátvédje, Strahinja Pavlović, a Premier League-ben szereplő Nikola Milenković, valamint a török bajnokságban edződő Strahinja Eraković és a Szpartak Moszkvában játszó Srdjan Babić, míg a széleken a fiatal Kosta Nedeljković és Stefan Bukinać képviseli az új hullámot.
A középpályán a csapat esze és motorja továbbra is a szaúdi ligában játszó Sergej Milinković-Savić, az Ipswich futballistája, Sasa Lukić, valamint a rutinos Nemanja Maksimović, mellettük pedig feltűnt az új generáció is a kreatív Lazar Samardžić, illetve Aleksandar Stanković és Vasilije Kostov révén. A támadósorban a szerb futball örökös gólrekordere, Aleksandar Mitrović és Varga Barnabás AEK-es klubtársa, a rutinos Luka Jović mellett a holland N.E.C.-ben futballozó veterán karmester, Dusan Tadić (aki a 2024-es Eb után ugyan lemondta a válogatottságot, ám a 2026-os őszre visszatért a nemzeti csapatba) felel a gólokért.
A belgrádi pólus és a tehetséggyár
A szerb labdarúgás megértéséhez elengedhetetlen a hazai bajnokság, a Szuperliga sajátosságainak ismerete. A szerb klubfutballt évtizedek óta két belgrádi óriás, az FK Crvena zvezda és az FK Partizan teljes dominanciája határozza meg. A két klub 1945-ös alapítása óta szinte kisajátította a bajnoki címeket, az egymás elleni meccsük – az úgynevezett „Örökrangadó” (Vecsiti derbi) – pedig Európa egyik legforróbb hangulatú, ugyanakkor biztonsági szempontból legkockázatosabb sporteseménye.
Az elmúlt évtizedben az erőviszonyok egyoldalúvá váltak: a Crvena zvezda sorozatban nyerte a bajnoki címeket, rendszeres szereplőjévé vált a Bajnokok Ligája és az Európa-liga főtáblájának, miközben a Partizan súlyos gazdasági és vezetőségi válságokkal küzdött. A harmadik erőként az újvidéki Vojvodina, valamint az utóbbi években a magyar támogatással megerősödött topolyai TSC (Topolyai Sport Club) tudott beleszólni a dobogós helyezésekbe és a nemzetközi kupaindulásba.
A szerb klubok üzleti modellje teljes mértékben az utánpótlás-nevelésre és a játékoseladásra épül. Mivel a televíziós jogdíjak és a jegybevételek elmaradnak a nyugat-európai szinttől, a klubok költségvetését a 17–20 éves tehetségek értékesítése tartja fenn. Szerbia a világ egyik legnagyobb futballista-exportőre: a szerb akadémiák (különösen a Partizan Teleoptik edzőközpontja és a Zvezda akadémiája) futószalagon termelik a topligás játékosokat.
Párhuzamos politikai korszakok és a 2026-os fordulatok
A szerb és a magyar labdarúgás elmúlt másfél évtizedes fejlődéstörténete szinte tükörképe volt egymásnak – és ez a párhuzam 2026-ban is fennmaradt. Ahogy Magyarországon az április 12-i országgyűlési választásokon a Tisza Párt győzelmével és Magyar Péter kormányalakításával véget ért Orbán Viktor 16 éves kormányzása, úgy Szerbiában az október 25-i előrehozott választásokon az ellenzéki Egyetemista Lista győzelme és Aleksandar Vučić államfő azt megelőző lemondása zárt le egy 14 éves politikai korszakot. A 2027 márciusi osztályozó idején tehát mindkét országban egy új politikai berendezkedés felügyelete mellett működik már a sportirányítás.
Aleksandar Vučić politikai felemelkedésében kulcsszerepet játszott a futball: fiatal korában a Crvena zvezda ultracsoportjának, a Delijének a tagjaként járt mérkőzésekre, hatalomra kerülése után pedig a belgrádi szurkolói csoportok feletti kontroll a belpolitikai stabilitás egyik pillére volt. Miközben a korábbi magyar kormányzat a TAO-rendszeren és közvetlen állami forrásokon keresztül tette stratégiai ágazattá a labdarúgást, Szerbiában az állami cégek (például a Telekom Srbija vagy a Szerbiai Villamosművek) szponzorációs szerződései és a közvetlen állami mentőövek tartották el a két nagy belgrádi klubot. A 2026-os kormányváltások után mindkét fővárosban napirendre került a közpénzek és a pártpolitika sportbeli szerepének felülvizsgálata.

A szerb lelátói életben is új szelek fújhatnak Vucsics bukása után. Fotó: Matteo Ciambelli / NurPhoto via AFP
Mindkét országban nagyszabású állami stadionépítési hullám indult az előző ciklusokban. Míg Magyarországon a létesítmények (élükön a Puskás Arénával) már évekkel ezelőtt elkészültek, addig Szerbiában a szurcsini Szerb Nemzeti Stadion a bukott rendszer egyik legvitatottabb szimbólumává vált. Az 52 ezer férőhelyes aréna költségei a 2026 végi adatok szerint már több mint 500 millió euróra rúgnak (a kapcsolódó infrastruktúrával együtt pedig elérik az 1 milliárd eurót), átadása pedig 2028 elejére csúszott. A Belgrádban hivatalba lépő új parlamenti többség egyik fő ígérete a korrupciógyanús állami megaprojektek átvilágítása, így a félkész stadion sorsa jelenleg kérdőjelekkel terhelt. Érdekesség, hogy a beruházás műszaki ellenőrzésében és kivitelezésében magyar érdekeltségű vállalatok is részt vettek, ami a két korábbi vezetés szoros gazdasági összefonódását jelezte. A csúszás miatt a 2027 márciusi visszavágót még biztosan nem itt, hanem a belgrádi Rajko Mitič Stadionban (a Marakanában) vagy Leskovacban játsszák le.

Aleksandar Vucsics 2024-ben, még szerb elnökként mondott beszédet a Szerb Nemzeti Stadion alapkőletételi ünnepségén. Fotó: Wang Wei / Xinhua via AFP
A két futballrendszer közvetlen találkozási pontja a Vajdaság. A korábbi magyar kormány határon túli sporttámogatási programjából felépített topolyai TSC a szerb élvonal meghatározó klubjává vált, és miközben mind Budapesten, mind Belgrádban új politikai vezetés alakítja a közpénzek elosztását, a vajdasági akadémiai modell jövője a két ország új kormányainak sport- és nemzetpolitikai prioritásaitól is függ.
Mire számíthatunk 2027 márciusában?
A 2027. márciusi párharc lesz az első olyan nagy horderejű közös esemény a két ország életében, amelyre már mind Budapesten, mind Belgrádban az új politikai berendezkedés árnyékában kerül sor. Miközben a lelátókon továbbra is a nemzeti büszkeség és a szomszédos rivalizálás fűti majd a hangulatot, a színfalak mögött mindkét ország futballja éppen az előttünk álló időszakban fog szembesülni azzal a nehézséggel, hogyan miként álljon meg a saját lábán a másfél évtizedes állami védőháló és a pártpolitikai kézivezérlés nélkül. De ez a dilemma a két ország jelenlegi válogatott keretét nyilvánvalóan nem érinti.
Ezt is ajánljuk
Banai Ádám után Medveczky Erika is pályázik a kajak-kenu szövetség elnöki posztjára
Carlos Alcaraz sima győzelemmel csoportelső a világbajnokságon
Sértődött tulaj, vállalhatatlan edző, elárverezett trófeák – nagy kézilabdaklubok tündöklése és bukása
A Ferencváros lerázhatja edzője, Borbély Balázs korábbi csapatát
A szerbekkel játszik osztályozót a Nemzetek Ligájában a magyar labdarúgó-válogatott









