Orbán Győző, Tiborcz István és az MVM is remek üzleteket kötött Vucic Szerbiájában
Orbán Viktor és Aleksandar Vucic köreinek gazdasági kapcsolatairól írt hosszú elemzést egy szerb lap.
Az energetikától a vasútépítésen át az ingatlanpiacig mutatott be az Orbán Viktor és Aleksandar Vucic körei közötti összefonódásokat a Nova.rs. Ezek mind a két leváltott politikus vezetése idejére tehetőek, és rengeteg pénzt kerestek rajtuk az Orbán és Vucic vezetéshez közel álló üzleti körök.
A cikk szerint – amit az MTI szemléz – a két ország gazdasági kapcsolataiból állami vállalatok, kormányközeli üzletemberek és a magyar miniszterelnök családjához kötődő cégek is részesültek.
Jöttek-mentek a közpénzek az MVM-en keresztül
Az egyik legjelentősebb üzleti kapcsolat az energetikában alakult ki. A magyar állami MVM 2022-ben 33,4 százalékos részesedést vásárolt a Dragoljub Zbiljic szerb üzletember érdekeltségébe tartozó Maneks csoport két vállalatában, az Energotehnika Juzna Backa és az Elektromontaza Kraljevo cégekben. A magyar energetikai vállalat 2025-ben 60 százalékra növelte tulajdonrészét. Az MVM a szerbiai jelenlétének megerősítésével és a további balkáni terjeszkedés lehetőségével indokolta a döntést.
Zbiljic a Szerb Haladó Párthoz (SNS) fűződő kapcsolatairól is ismert. A vállalkozó 2012-ben kezességet vállalt az akkor ellenzéki párt választási kampányára felvett hitelért. A Nova.rs korábbi összesítése szerint cégei ezután 2012 és 2025 között legalább 530 millió euró értékben kaptak állami megbízásokat Szerbiájában.
Az MVM 2025-ös éves jelentéséből az is kiderül, hogy a két felvásárolt vállalat bevételének mintegy 75-80 százaléka négy szerb állami energetikai társaságtól származott. A magyar állami vállalat így olyan cégekben szerzett többségi tulajdont, amelyek működése nagyrészt a szerb állami megrendelésektől függ.
Az MVM szerbiai érdekeltsége időközben újabb jelentős állami megrendeléshez jutott. A Nova májusi beszámolója szerint az MVM Juzna Backa vezette konzorcium nyerte el a magyar határtól Újvidékig tervezett kőolajvezeték megépítésére kiírt, mintegy 123 millió euró értékű munkát. A kivitelezésre mindössze egyetlen ajánlat érkezett. A szerződés szerint az MVM Juzna Backa a munkálatok 43 százalékát végzi el.
Orbán Győző szállított követ a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz
Orbán és Vucic gazdasági együttműködésén a volt magyar miniszterelnök apjának vállalkozása is keresett – mutat rá a Nova.rs. Idézik a 444.hu cikkét, amely 2024 szeptemberében belső dokumentumokra és fuvarozók beszámolóira hivatkozva írta meg, hogy Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. gánti bányájából 2022-ben és 2023-ban több mint 200 ezer tonna követ szállítottak a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez. A szállítmányokat a vasútvonal magyarországi szakaszán használták fel, amelynek kivitelezésében Mészáros Lőrinc érdekeltsége és kínai vállalatok vettek részt.
A 444.hu idén áprilisban arról is beszámolt, hogy a szállított kő minőségével kapcsolatban kifogások merültek fel. A portál által ismertetett belső levelezések és vizsgálati jegyzőkönyvek szerint két laboratórium eltérő eredményre jutott az anyag megfelelőségéről. A Dolomit az esőzések miatt megváltozott anyagösszetétellel magyarázta a különbségeket, de állította, hogy a kő megfelelt a teherbírási és vízáteresztési követelményeknek. A MÁV közlése szerint a beruházás során kizárólag az előírásoknak megfelelő anyagokat építettek be.
Tiborcz a szerb ingatlanpiacon
A szerbiai ingatlanpiacon Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti érdekeltségei jelentek meg. A Tiborczhoz kötődő Diófa Alapkezelő közvetítésével tizenegy belgrádi prémium irodaház került magyar befektetői érdekeltségbe. A tranzakcióban tanácsadóként közreműködő CBRE 2024 januárjában közölte, hogy az ügylet több mint 122 ezer négyzetméternyi irodaterületet érintett. A 2023 decemberében közzétett vállalati tájékoztatások szerint a Diófa az Indotek-Investments Alapkezelőtől vette át a Gordiusz Magántőkealap kezelését. Az alap közvetett tulajdonában álltak az ingatlanokat birtokló szerbiai vállalatok.
Tranzitzónák és bevándorlás
A Nova.rs összeállítása nemcsak a gazdasági kapcsolatokat vizsgálta, hanem kitért a két ország migrációs együttműködésére is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap elemzésére hivatkozva Szerbia szerepét Orbán Viktor migrációs politikájában Ruandáéhoz hasonlította. A ruandai hasonlat arra vonatkozik, hogy öt uniós ország – Ausztria, Dánia, Görögország, Hollandia és Németország – külügyminisztere bejelentette, a jövő évtől Ruandában hozna létre kitoloncolási központot. Mivel korlátozták a magyarországi menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, sokan a határ szerbiai oldalán rekedtek az úgynevezett tranzitzónában, amely voltaképpen egy szögesdróttal körbevett konténertábor volt.
A magyar menedékjogi szabályozást az Európai Unió Bírósága több alkalommal is elmarasztalta. A testület 2023-ban jogsértőnek találta azt az eljárást, amely a menedékkérőket előzetes belgrádi vagy kijevi nagykövetségi ügyintézésre kötelezte. Egy korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt 2024-ben 200 millió eurós átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra.
Ezt is ajánljuk
Közleményt adott ki a BRFK, amelyben elmagyarázza, hogy miért perelte be Laponyi Zsoltot
Ruszin-Szendi Romulusz szerint továbbra is fontos a fiatalok hazafias nevelése, erre ugyanannyit szán a tárca jövőre, mint az idei évben
A csőd szélére jutott Dunaújváros önkormányzata, Magyar Pétertől várnak segítséget
Elbocsátási hullám a közmédiánál – A propagandistáktól szabadulnának, mégis ők diktálhatják, ki kerüljön utcára
Vizsgálja az ÁSZ, hogy Zuglóban közpénzből kampányolt-e Tóth Gabi a fideszes Radics Bélának









