Belföld

„Nemcsak hangot kell adni a gyerekeknek, szavatolni is kell, hogy javaslataikat figyelembe veszik”

Létrejött a csapat, a gyerekek is hozzászólhatnak a jogszabályokhoz.

„Nemcsak hangot kell adni a gyerekeknek, szavatolni is kell, hogy javaslataikat figyelembe veszik”
Fotó: Pexels

– Egy szakellátásban élő gyermek 8-13 millió forintba kerül évente. Ezért is lenne fontos az alapellátás, és szociális ellátórendszer megerősítése, a családból való kiemelés megelőzése – erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár a Gyermekjogi fordulat – szakmai javaslatok, állami fordulat című konferenciáján.

A rendezvényt – melyre lapunk is meghívást kapott – az ELTE Állam és Jogtudományi Kar, valamint a Gyermekjogi Civil Koalíció szervezték. A „Találkozások a gyermekjogok védelmében – hogyan tudunk jobban együtt dolgozni” című panelbeszélgetésen Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak minőségirányítási igazgatója azt mesélte: egy most 22 éves, az utógondozás utolsó hónapjaiban lévő fiatal nő, 8 éves kora óta nevelőszülőnél él. Szüleinek nem volt megoldott a lakhatása, az édesanyja pedig alkoholproblémával küzdött. Az édesapa folyamatosan tartotta a lánnyal a kapcsolatot, mégis 15 évébe telt, míg meg tudta oldani, hogy beköltözzön valahová. Az állam tehát évi 2-3, majd akár 8 millió forintot költött el erre a lányra, pedig ha a pénzt a család támogatására fordítja az állam, apa és lánya együtt maradhatott volna.

 

Létrejött a csapat, a gyerekek is hozzászólhatnak a jogszabályokhoz

 

Szilvási Léna beszélt arról is: szervezetükkel szakellátásban élő fiatalokat kérdeztek, mit szeretnének, mit éreznek. Ők azt válaszolták, hogy a szüleik szeretik őket a legjobban, és a saját családjukban akarnak maradni, de ehhez támogatásra van szükségük. Mint Gyurkó Szilvia elárulta, ma van egy olyan pályázat leadási határideje is, melyre saját gyermekrészvételi programokkal bíró civil szervezeteket vártak. Ezzel az a cél – mondta Gyurkó –, hogy létrejöjjön egy csapat, amely gyerekrészvételt biztosít a folyamatban lévő ügyekhez, és jogszabályváltozásokhoz. Az államtitkár kijelentette: nemcsak hangot kell adni a gyerekeknek, szavatolni is kell, hogy javaslataikat figyelembe veszik.

 

Kutatásalapú részvételre törekszenek

 

Szeibert Orsolya, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: egyik oktató hálózatuk bekerült az egyetem által indított Fenntarthatósági Zászlóshajó Programba (FZP), ami kutatás-irányultságú projekt. Azt szeretnék elérni, hogy az ELTE különböző karain egy helyre kerüljenek a gyermekvédelemmel kapcsolatos kutatások, és hogy a jogszabályokhoz, a szakpolitikához kutatásokat biztosítsanak.

Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár szerint a hátrányos helyzetű, rosszabbul kommunikáló családokat a gyermeket tanító pedagógusnak kell kezelnie. Kiemelte, hogy partnerként és szeretettel kell tekinteni a szülőkre. Szerinte ugyanis fontos megtanulni, hogy mindenkivel a maga szintjén, és a maga kultúrájával kell beszélni.

Juhász Imre, az alapvető jogok országgyűlési biztosa leszögezte: változásra van szükség, a gyermekpanaszoknak el kell jutniuk a hivatalhoz. A konferencián Juhász bejelentette, hogy létrejött egy erre irányuló munkacsoport is.

 

Jó kezekbe került a Darvas Ágnes-díj

 

Az eseményen a Gyermekjogi Civil Koalíció által alapított Darvas Ágnes-díjat is átadták. A névadó szociológus egy éve hunyt el, élete során gyermekszegénységgel, családtámogatással foglalkozott, de a „Legyen jobb a gyerekeknek” stratégia kidolgozójaként is ismert. Darvas azt vallotta, a társadalmi igazságosság nem elv, hanem cselekvés. Az emlékbizottság ennek jegyében Révész Magda pszichológust, gyermekjogi és gyermekvédelmi szakértőt tüntette ki, aki elsőként hozta létre a családok átmeneti otthonát; jelenleg pedig a Fióka Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője.  

Szülők a gyermekvédelem fogságában – A gyámügy szerint „nehéz múltjuk” miatt nem alkalmasak

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás