Külföld

Egységes európai fellépést és garanciákat vár Ukrajna a berlini és a sencseni csúcstalálkozótól

Visszafogott várakozásokkal figyelik Ukrajnában a nyugati szövetségesek németországi egyeztetését és a kínai háromoldalú fórumot. Kijevi politikusok és elemzők szerint Vlagyimir Putyin nemzetközi visszatérését szolgálja a távol-keleti esemény, miközben Európának közös álláspontra van szüksége.

Egységes európai fellépést és garanciákat vár Ukrajna a berlini és a sencseni csúcstalálkozótól
Ukrajna nem vár sokat a sencseni találkozóktól, így Trump és Putyin megbeszéléseitől sem Fotó: Vyacheslav PROKOFYEV / POOL / AFP

Visszafogott hangulatban és komoly aggodalmakkal kísérik Ukrajnában a csütörtökre időzített két meghatározó diplomáciai eseményt: az úgynevezett hajlandóak koalíciójának berlini tanácskozását, valamint a kínai Sencsenben megrendezett háromoldalú csúcstalálkozót. AzARD német közszolgálati televízió kijevi tudósítása szerint az ukrán fővárosban elsősorban határozottságot és egységes európai fellépést sürgetnek a nyugati partnerektől, miközben a kínai fórumtól érdemi áttörést kevesen remélnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a hét elején megfogalmazta, mit vár a berlini egyeztetéstől: Kijev célja, hogy a szövetségesekkel közösen konkrét lépéseket dolgozzon ki az Oroszországgal folytatott tárgyalási folyamatban. Az ukrán lakosság körében azonban egyre érezhetőbb a türelmetlenség és a bizonytalanság. Az ARD által megszólaltatott kijeviek közül egy Olekszandr nevű férfi fegyvereket, pénzügyi támogatást és kézzelfogható segítséget kért, hozzátéve, hogy a nyugati partnereknek határozottabbnak és komolyabbnak kell lenniük, mert jelenleg úgy tűnik, mintha magára hagynák Ukrajnát. Egy Anna nevű egyetemista pedig azt hangsúlyozta, hogy ukrán állampolgárként elsősorban biztonságra és valódi biztonsági garanciákra vágyik.

A biztonsági garanciák kérdése központi helyet foglal el az ukrán diplomácia gondolkodásában is. Szerhij Korszunszkij ukrán diplomata a német közmédiának nyilatkozva kiemelte, hogy éppen ezért elengedhetetlen, hogy Európa egységes hangon szólaljon meg. Korszunszkij bírálta azt a gyakorlatot, hogy egyes európai országok külön-külön tett látogatások során próbálnak megállapodásra jutni Pekinggel. Véleménye szerint az ilyen különutas próbálkozások gyengítik a kontinens érdekérvényesítő képességét, holott az európai államoknak közös álláspontot kellene képviselniük a nagyhatalmi egyeztetések árnyékában.

 

Brüsszeli hitelcsomag és a kijevi finanszírozási kényszer

 

Az ukrán állam működőképességének és védelmi kiadásainak fenntartásához sürgős külső forrásokra van szükség, amelynek jelentős részét az Európai Bizottság tervei szerint az Európai Unió biztosítaná. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Andrius Kubilius és Valdis Dombrovskis uniós biztosok egy új, Ukrajnának szánt hitelkonstrukció előkészítésén dolgoznak. A brüsszeli testület üzenete szerint az unió minden eddiginél elszántabb Kijev pénzügyi megsegítésében, ám a támogatási csomag pontos részletei és jóváhagyási menetrendje a rendelkezésre álló tudósításból nem ismerhetők meg teljes körűen, külső forrásból pedig ebben az összeállításban nem ellenőrizhetők.

A kijevi vezetés számára a pénzügyi stabilitás és a katonai utánpótlás azért is létkérdés, mert az ukrán diplomácia szerint csak erős pozícióból lehet tárgyalni Moszkvával. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Kijevben ismételten leszögezte: Ukrajnáról semmilyen döntés nem születhet Ukrajna részvétele nélkül. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Kína egyaránt komoly befolyással rendelkezik Oroszország felett, ezért mindkét nagyhatalomnak élnie kellene ezzel az eszközzel annak érdekében, hogy közelebb kerüljön az Ukrajna elleni háború lezárása. Szibiha megfogalmazása szerint folyamatos nyomásgyakorlásra van szükség Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, mivel Washingtonnak és Pekingnek megvannak a lehetőségei arra, hogy rákényszerítsék Moszkvát a harcok befejezésére.

 

Sencseni találkozó: diplomáciai kitörési kísérlet és európai kockázatok

 

Miközben Berlinben az európai és szövetséges koordináció zajlik, Kínában a 33. APEC-csúcstalálkozó keretében találkozik egymással Hszi Csin-ping kínai államfő, Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A három nagyhatalom vezetőjének megbeszélésén a nukleáris leszerelés, Irán és Ukrajna kérdése is napirendre kerül, ugyanakkor a felek álláspontja ezekben a kulcsfontosságú ügyekben továbbra is jelentősen eltér egymástól.

Ukrán politikai elemzők eleve alacsony elvárásokkal tekintettek a kínai csúcsra. Olekszandr Krajev politikai szakértő értékelése szerint a találkozó elsősorban Vlagyimir Putyin számára teremt alkalmat arra, hogy nemzetközi porondon szerepeljen, és kitörjön abból a diplomáciai elszigeteltségből, amelybe az Ukrajna elleni háború miatt került. Krajev úgy látja, a fórum egyfajta kényelmes közeget biztosít az orosz vezetőnek, ugyanakkor a megfigyelések szerint Hszi Csin-ping továbbra is bizonyos távolságot tart tőle, ami jelzi a kínai–orosz viszony korlátait.

Szerhij Korszunszkij diplomata arra is figyelmeztetett, hogy a sencseni csúcstalálkozó közvetett politikai veszélyt hordoz Ukrajna számára Európában. Megítélése szerint az oroszbarát politikai erők kommunikációs eszközként használhatják majd a három nagyhatalom vezetőjének közös fellépését arra, hogy a jövőben szorosabb európai–orosz együttműködést sürgessenek. Korszunszkij példaként a németországi Alternatíva Németországért pártot említette, amely szerinte egy percig sem fog habozni, hogy napirendre tűzze ezt a témát, és az európai ellenzéki erők is igyekeznek majd politikai tőkét kovácsolni a kínai csúcsból. Kijev ezért kettős kihívással néz szembe: egyszerre kell fenntartania a nyugati katonai és pénzügyi támogatást, miközben meg kell akadályoznia, hogy a nagyhatalmi egyeztetések megkerüljék az ukrán érdekeket.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás