Külföld

Történelmi csúcsra készül Sencsenben Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin

Kézfogással köszöntötte egymást az amerikai és az orosz elnök a kínai gazdasági metropoliszban rendezett APEC-tanácskozáson. A házigazda szokatlan öleléssel fogadta washingtoni vendégét, miközben Európában egyre nagyobb az aggodalom a csütörtöki hármas egyeztetés kimenetele miatt.

Történelmi csúcsra készül Sencsenben Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin
Fotó: Mark Schiefelbein / POOL / AFP

Több mint egy év elteltével találkozott ismét személyesen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a dél-kínai Sencsenben. A két vezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának résztvevőjeként érkezett a technológiai és pénzügyi központba, ahol  üdvözölték egymást, néhány szót is váltottak a rendezvény hivatalos csoportképe előtt. A jelenet Hszi Csin-ping kínai államfő jelenlétében zajlott le, így egyfajta bevezetése volt a csütörtökre tervezett hármas csúcstalálkozónak.

Hszi elnök már a tanácskozás nyitányán rendhagyó gesztussal hívta fel magára a figyelmet: személyesen ment ki a sencseni repülőtérre Donald Trump fogadására, sőt az élő közvetítések tanúsága szerint meg is ölelte az amerikai elnököt. A kínai állami televízió beszámolója alapján Hszi Csin-ping azzal indokolta a protokolltól eltérő fogadtatást, hogy szeptemberi egyesült államokbeli látogatásakor vendéglátója ugyancsak a repülőtéren várta, Kína pedig az udvariasság országa, amely viszonozza a figyelmességet. A kínai diplomáciában az ölelés rendkívül ritka, eddig szinte kizárólag orosz partnereknek kijáró megtiszteltetésnek számított, ám Vlagyimir Putyint keddi érkezésekor nem az elnök, hanem legfőbb bizalmasa, Caj Csi kabinetfőnök fogadta.

 

Nagy várakozások és bizonytalan napirend

 

A csütörtöki hármas találkozó lesz az első alkalom, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország vezetője közös csúcsértekezleten ül tárgyalóasztalhoz, noha előtte Donald Trump és Hszi Csin-ping külön kétoldalú megbeszélést is tart. Vlagyimir Putyin szerdán jelentős elvárásokat fogalmazott meg az egyeztetéssel kapcsolatban, amelytől komoly potenciális hasznot remél. Mint fogalmazott, a feleknek „kompromisszumot kell keresniük”, hogy egyensúlyba hozzák politikai, gazdasági és biztonsági érdekeiket.

Putyin szájából nem hangzik túl hitelesen a kompromisszum kifejezés, hiszen semmiféle engedményre hajlandó Ukrajnával szemben, csak a saját feltétele szerinti békekötésre hajlandó. Mindemellett a csütörtöki napirend részletei továbbra is meglehetősen homályosak. Peking nem túl informatív közlése szerint a megbeszélés középpontjában a „világbéke” kérdése áll majd, míg Donald Trump korábbi nyilatkozatai alapján „a nukleáris leszerelésről” és „az iráni háború lezárásáról” kíván egyeztetni. Vang Ven, a pekingi Renmin Egyetem Csungjang Pénzügyi Tanulmányok Intézetének vezetője az ORF összefoglalója szerint arra figyelmeztetett, hogy a három fél rendkívül eltérő követelésekkel érkezik, ami megnehezíti az elvárások kezelését, ezért nagyon valószínűnek tartja az áttörés nélküli zárást.

Szintén nyitott kérdés, milyen összefüggésben lesz szó az Ukrajna elleni orosz agresszióról. Kína korábban többször hangoztatta, hogy Európát is be kell vonni az ukrajnai béketárgyalásokba, miközben a TASZSZ orosz állami hírügynökség Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivőre hivatkozva azt jelentette: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin már szerdán egyeztethetett a háborúról. Az európai fővárosokban eközben attól tartanak, hogy a sencseni találkozó egyfajta új jaltai konferenciává válhat, ahol a három legnagyobb atomhatalom az európaiak és az ukrán vezetés feje fölött osztja fel a befolyási övezeteket, hiszen sem az Európai Unió képviselői, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nincs jelen Kínában.

 

Szabadkereskedelmi szólamok és kényes mellékszálak

 

A csúcstalálkozó hangulatát egy váratlan technológiai és biztonságpolitikai botrány is befolyásolja. Az amerikai Nvidia chipgyártó vállalat éléről néhány nappal korábban távozott Jensen Huang vezérigazgató botránya, akinek viszonya volt egy – feltételezések szerint – a kínai hírszerzéssel kapcsolatban álló nőhöz fűződött. Bár az al Dzsazíra beszámolója szerint az igazgatótanács kizárta a cégvezető visszatérését, az ügy érzékenyen érinti az amerikai–kínai technológiai versengést, még ha amerikai kormányzati források szerint a téma várhatóan nem is kerül napirendre a tárgyalóteremben.

A fórum szerdai megnyitóján a kínai és az orosz vezető a kétoldalú kapcsolataik szilárdságáról beszélt. Vlagyimir Putyin kijelentette, „örömmel tartózkodik barátok körében”, és kiemelte: az ENSZ Biztonsági Tanácsának két vétójoggal rendelkező állandó tagja a nehéz geopolitikai körülmények között is stabilan működik együtt a nemzetközi színtéren, céljuk pedig egy igazságosabb világrend kialakítása. Mindketten a gazdasági együttműködés bővítése mellett érveltek az üzleti élet képviselői előtt tartott felszólalásaikban.

Hszi Csin-ping a protekcionizmus erősödésére figyelmeztetve a szabadkereskedelem védelmét sürgette, mondván, a nyitás haladást, a bezárkózás pedig elkerülhetetlenül visszaesést hoz. A kínai elnök a kereskedelmi és beruházási akadályok lebontását, valamint a mesterséges intelligencia és a digitális gazdaság terén folytatott szorosabb együttműködést szorgalmazta, egyúttal ígéretet tett arra, hogy Kína tovább nyitja hatalmas piacát a külföldi áruk és szolgáltatások előtt.

Vlagyimir Putyin élesen támadta az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciókat, amelyek szerinte elsősorban maga „a Nyugat számára okoznak gazdasági károkat”, például azzal, hogy az Európai Unió lemondott az olcsó orosz energiahordozókról. 

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás