Több dokumentumot sem ad ki Gajdos László tárcája, miért nem hosszabbította meg a védett állami és Natura 2000 erdőkre átmeneti fakitermelési moratóriumot
A tárca 1926 erdőrészlet vizsgálatáról számolt be, de a hosszú távú szerződéseket és a felmondásuk pénzügyi kockázatait alátámasztó adatokat nem küldte el. Rejtély az is, ki vizsgálja az állami erdőgazdaságok faértékesítési szerződéseit.
Nem kezdeményezte az állami erdőgazdaságok faanyag-értékesítési szerződéseinek felülvizsgálatát vagy módosítását az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, és a tárca szerint ezzel kapcsolatban dokumentumok sem születtek – közölte a minisztérium a lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszában.
Ez eltér attól, amit a miniszter októberben közölt: a tárcavezető akkor arról számolt be, hogy folyamatosan felülvizsgálják az erdőgazdaságok szerződéseit, különös tekintettel a biomassza-erőművekre. A miniszter akkor az Orbán-kormány idején kötött hosszú távú szerződésekkel indokolta, hogy nem hosszabbították meg az állami kezelésű, védett vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, magas természetességű erdők véghasználatára elrendelt moratóriumot. A miniszter szerint ezek felmondása többmilliárdos kártérítési pereket és munkahelyek megszűnését eredményezhetné. „Folyamatosan felülvizsgáljuk az erdőgazdaságok szerződéseit, keressük a legjobb megoldásokat, kiemelt figyelemmel a biomassza-erőművekre” – fogalmazott.
Október végén a Telex érdeklődésére azt közölte a tárca, hogy folyamatban van az állami erdészetek szerződéseinek áttekintése. A lapunknak november 12-én küldött válaszban viszont már a következő szerepel: „A minisztérium nem kezdeményezte az állami erdőgazdaságok faanyag-értékesítési szerződéseinek felülvizsgálatát, módosítását, ezzel kapcsolatban nem születtek dokumentumok.” A közlések nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak, hiszen a szerződések áttekintését más szervezet is kezdeményezhette. A minisztérium válasza azonban nem tisztázza, hogy ki végezte vagy végzi a korábban bejelentett felülvizsgálatot.
Nem is mérlegelték a hosszabbítás lehetőségét
A kérdés azért is érdekes, mert az erdőtörvény az érintett állami erdészeti társaságok tulajdonosi joggyakorlójaként az erdőgazdálkodásért felelős minisztert, Gajdos Lászlót jelöli meg, a tulajdonosi jogok gyakorlásának minisztériumi belső rendje pedig átruházott hatásköröket is tartalmaz. Tulajdonosi jogkörben tehát kezdeményezhető lett volna a szerződések áttekintése, de azt az erdőgazdaságok vezetése is elvégezhette. A nyilvános közlésekből és a mostani válaszból továbbra sem állapítható meg, ki kezdeményezte és ki végezte a bejelentett felülvizsgálatot, illetve keletkeztek-e arról dokumentumok más állami szervezeteknél. A tárca három dokumentumot mellékelt az adatigénylésre adott válaszához. Ezek egyike, a Kőrösi Levente államtitkár által augusztus 25-én aláírt levél az erdőgazdaságok szerződéses kötelezettségeivel is foglalkozik. Azt javasolta, hogy a teljesítés felülvizsgálatakor vegyék figyelembe, hogy a jelenlegi időjárási helyzetet indokolt lehet vis maior helyzetként kezelni. Ebben az esetben a partnerekkel a teljesítés átütemezésének lehetőségét is meg lehet vizsgálni. A dokumentum tehát felveti a szerződéses kötelezettségek átütemezésének lehetőségét, de nem igazolja, hogy konkrét szerződések módosításáról tényleges egyeztetések kezdődtek volna.
A minisztérium tájékoztatása alapján a fakitermelési moratórium meghosszabbítását nem mérlegelték. A tilalmat eredetileg is szeptember 30-ig rendelték el, ezért a tárca álláspontja szerint megszüntetéséről nem kellett külön dönteni. A meghosszabbítással vagy a megszüntetéssel kapcsolatban külön dokumentumok sem készültek. Az elküldött szakmai irányelvek ugyanakkor részletesen foglalkoznak azzal, miként lehet korlátozni a fakitermelést a moratórium lejárta után. Az augusztusi dokumentum a honos fafajú erdők megóvását, a fakitermelések lehetőség szerinti átcsoportosítását az idegenhonos állományokba, valamint a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek kitermelés alóli mentesítését javasolja. Utóbbit a nemzetipark-igazgatóságok általában az érintett körzet védett és Natura 2000 területeinek 15 százalékáig kezdeményezhetik. Ez azonban nem kötelező védelmi kvóta, hanem szakmai irányelv.
Több lényeges kérdésre sincs válasz
A szeptember 18-i, majd szeptember 23-án pontosított iránymutatás az erdőgazdaságok és a nemzeti parkok közötti egyeztetés menetét is meghatározta. Az erdőgazdaságoknak szeptember 25-ig erdőrészletenkénti adatokat és térinformatikai állományokat kellett küldeniük a nemzeti parkoknak. Az igazgatóságoknak október 2-ig kellett jelezniük, mely területeken végezhető el feltétel nélkül a már bejelentett fakitermelés. Ezeken a helyeken október 3-tól kezdődhettek meg a munkák. A többi erdőrészlet esetében a kieső famennyiség becslését és a lehetséges pótlásról szóló egyeztetést is felvetették. A minisztérium az erdőrészletek felülvizsgálatának összesített eredményeit is ismertette. Az október 15-i állapot szerint 1926 erdőrészlet vizsgálata zárult le. Ebből 348 esetben teljesen, 202 esetben részben elhagyták a tervezett fakitermelést. A tárca adatai szerint így több mint 2500 hektáron több mint 160 700 köbméter faanyag teljes vagy részleges kitermelése marad el.
Az adatigénylésünk több lényeges kérdésére ugyanakkor nem kaptunk választ. A minisztérium nem küldte el a moratórium fenntartásának gazdasági és természetvédelmi következményeiről esetlegesen készült hatásvizsgálatokat, a korábban hivatkozott hosszú távú faanyag-értékesítési szerződéseket, azok jegyzékeit, valamint a szerződéses kötelezettségek és a felmondásukhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatok megállapításához szükséges adatokat. Arról sem kaptunk kimutatást, hogy az egyes erdőgazdaságok mennyi faanyag szállítását vállalták, abból mennyit teljesítettek ténylegesen, mennyi származott védett területekről, és mekkora mennyiséget lehetett volna más erdőkből biztosítani. Hiányoznak az erdőrészletenkénti felülvizsgálat részletes eredményei is. Nem kaptuk meg az érintett erdőrészletek listáját, az eredetileg tervezett és a végül jóváhagyott fakitermelési mennyiségeket, valamint a döntések dokumentált szakmai indokait.
Így továbbra sem derült ki, pontosan mely szerződésekre hivatkozott Gajdos László a moratórium meghosszabbításának akadályaként, és milyen dokumentumok támasztják alá a felmondásukkal kapcsolatban említett több milliárd forintos kártérítési kockázatot.
Ezt is ajánljuk
Döntött Magyar Péter kormánya, elveszi Mészáros Lőrinctől és Szíjj Lászlótól az autópályák üzemeltetését
Megvan az NMHH költségvetése, a Sajtóalapnál átlag 1,1 milliót lehet majd keresni
Benyújtották a törvényjavaslatot a Wekerle Pluszról és a Balaton védelméről
Török Gábor: Biztosan nem a fékek erősítése irányába mutató lépés, hogy kevesebb felszólalási időt kapnának a képviselők
27 évvel ezelőtti szeretkezésről kérdezte Magyar Pétert a bőrgyógyász-patológus, a miniszterelnök válaszolt









