Belföld

Gyógyszerhiány, növekvő költségek: egyre nehezebb fenntartani az ellátást

A nagykereskedők szerint a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett egyre nehezebb működtetni a hazai gyógyszerellátást. Az Egészségügyi Minisztérium eközben a gyógyszerhiányok megelőzését, a gyógyszerhez jutás korszerűsítését és a gyógyszertárak feladatainak bővítését tervezi.

Gyógyszerhiány, növekvő költségek: egyre nehezebb fenntartani az ellátást
Fotó: National Cancer Institute /unsplash

A gyógyszer-nagykereskedelem gazdasági fenntarthatósága, a gyógyszerhiányok kezelése és az ellátási rendszer modernizálása is szóba került a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének fennállása 30. évfordulóján rendezett ünnepségen. A rendezvényen Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, Szepezdi Zsuzsa, a november elsejétől ismét önállóan működő Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetője, valamint Kaló Tamás, a szövetség elnöke beszélt az ágazat helyzetéről és a következő évek feladatairól.

Kaló Tamás szerint a gyógyszer-nagykereskedelem működési költségei hosszú ideje gyorsabban emelkednek, mint a bevételei. A szektor legjelentősebb kiadásai közé tartoznak az energia-, bér-, szállítási, raktározási és informatikai költségek, miközben a gyógyszerek egyre szélesebb köre igényel speciális tárolási és szállítási feltételeket. A nagykereskedők forgalmának mintegy 68 százalékát a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek adják, amelyek nagykereskedelmi árrését jogszabály határozza meg.

Kaló szerint az árrésszabályozás érdemi emelésére 22 éve nem került sor, a rendszerben 2012-ben is kedvezőtlen változás történt. Az átlagos árrés az elmúlt 15 évben 6 százalékról 4,4 százalékra csökkent. A szövetség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi megtérülési szint már a meglévő ellátási színvonal fenntartását is megnehezíti. A gazdálkodási problémákat tovább súlyosbítják a kórházak hosszú fizetési határidői és késedelmes kifizetései, amelyek jelentős finanszírozási terhet rónak a nagykereskedőkre. A szektor ugyanakkor komoly készletezési feladatot is ellát: Mint Kaló elmondta, a nagykereskedők átlagosan 25–26 napra elegendő, mintegy 90 milliárd forint értékű gyógyszerkészletet tartanak fenn. Ez nemcsak a folyamatos gyógyszerellátást segíti, hanem a gyógyszertárak finanszírozási terheit is mérsékli.  

 

Fotó: Huszár Dávid / Népszava – archív

 

A gyógyszerhiányok megelőzésében is változást ígérnek

 

Ilku Lívia államtitkár a gyógyszer-nagykereskedők szerepét méltatva arról beszélt, hogy az ágazat egyszerre kénytelen alkalmazkodni a nemzetközi ellátási láncok zavaraihoz, a növekvő minőségbiztosítási követelményekhez és az emelkedő működési költségekhez. Az államtitkár szerint a gyógyszerellátás biztonságának hosszú távú fenntartásához intézményi változásokra is szükség van. Ennek részeként 2026. november 1-jén ismét önálló intézményként kezdte meg működését az Országos Gyógyszerészeti Intézet. Az átalakítástól a minisztérium az elmúlt években elveszített szakértői kapacitások helyreállítását, a laboratóriumi és informatikai háttér fejlesztését, valamint a hatósági munka hatékonyságának javítását várja.

Ilku Lívia az egyik legsürgetőbb közös feladatnak a gyógyszerhiányok megelőzését és kezelését nevezte. A cél, hogy az ellátási fennakadásokat lehetőség szerint már kialakulásuk előtt felismerjék, és a hatóságok, a gyártók, valamint a nagykereskedők gyorsabban tudjanak reagálni.

Emlékezetes, hogy az elmúlt hónapokban több, krónikus betegek kezeléséhez nélkülözhetetlen gyógyszer hiányáról is beszámolt a sajtó. Július óta visszatérő probléma a hasnyálmirigyenzim-pótló készítmények, köztük a Kreon és a Pangrol hiánya, amely cisztás fibrózisban és más hasnyálmirigy-betegségekben szenvedők ellátását nehezíti.

A Telex számolt be októberben arról, hogy egyes betegek külföldről, akár többszörös áron próbálták beszerezni gyógyszerüket. Februárban az ADHD kezelésére használt egyik készítmény hiánya okozott gondot, novemberben pedig a HVG cikke jelezte egy széles körben alkalmazott, fluoxetintartalmú antidepresszáns vált elérhetetlenné, és a helyettesítő készítmények is kifogytak. Korábban epilepszia és szorongásos betegségek kezelésére használt gyógyszerek ellátásában is jelentkeztek fennakadások.

A hiányok mögött többféle ok állhat, a gyártási problémáktól a nemzetközi ellátási láncok zavaraiig. Kaló Tamás szerint a nagykereskedők jelenleg is részt vesznek a hiányzó készítmények pótlásában, alternatív hazai és külföldi beszerzési forrásokat keresnek, szükség esetén pedig külön engedéllyel szereznek be gyógyszereket. Ez azonban számukra pénzügyi kockázattal is járhat: előfordul, hogy a drágábban beszerzett készítmények egy része a hiány megszűnése után a raktárakban marad.  

 

Új gyógyszerellátási formákat keres a minisztérium

 

Az államtitkár a kistelepüléseken élők gyógyszerhez jutásának javítását is a következő időszak feladatai közé sorolta. A minisztérium olyan új ellátási megoldásokat keres, amelyek gyógyszerészi ellenőrzés mellett, biztonságosan működtethetők, és csökkenthetik a területi egyenlőtlenségeket. Ilku Lívia szerint a gyógyszerhez jutás módját a társadalmi és digitális igényekhez is hozzá kell igazítani, ugyanakkor a gyorsaság és a kényelem nem mehet a betegbiztonság rovására. Konkrét szabályozási javaslatokat vagy bevezetési határidőket a beszédében nem ismertetett. A minisztérium emellett bővítené a gyógyszertárak egészségügyi feladatait. Európai példák alapján a patikák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnának a krónikus betegek gondozásában és a népbetegségek korai felismerésében, ezzel az alapellátás terheit is mérsékelve.  

 

Kevesebb adminisztrációt és kiszámíthatóbb szabályozást ígér a hatóság

 

Szepezdi Zsuzsanna, az újjáalakult Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetője a nagykereskedők és a gyógyszerhatóság közötti együttműködés erősítését hangsúlyozta. Mint mondta, az engedélyezési és ellenőrzési gyakorlatnak kiszámíthatónak és kockázatalapúnak kell lennie. A hatóság célja olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely támogatja a korszerű nagykereskedelmi működést, garantálja az ellátási lánc biztonságát, ugyanakkor csökkenti a felesleges adminisztrációt.

Szepezdi arról is beszélt, hogy Magyarország a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó gyógyszer-nagykereskedelmi központjává válhat. Ehhez szerinte megfelelő alapot ad az ország földrajzi elhelyezkedése, gyógyszeripari kapcsolatrendszere és a nagykereskedők által kiépített infrastruktúra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a regionális terjeszkedés nem veszélyeztetheti a hazai betegek gyógyszerellátását.

A rendezvényen ismertetett adatok szerint a szövetség tagszervezetei a hazai gyógyszerpiac mintegy 90 százalékát fedik le. A nagykereskedelmi rendszer hozzávetőleg 2300 munkatárssal, több tucat elosztóközpontból látja el a közel háromezer közforgalmú és intézeti gyógyszertárat, több mint 15 ezer különböző termékkel. Kaló Tamás a következő évek további kihívásai között említette a munkaerőhiányt, a kiberbiztonsági kockázatokat, a mesterséges intelligencia alkalmazását és a környezeti terhelés csökkentését is. A gyógyszertári megrendelések 97 százaléka már elektronikusan érkezik a nagykereskedőkhöz, a következő fejlesztési irányt pedig a kereslet-előrejelzés, a készlettervezés és a hiánykockázatok pontosabb előrejelzése jelentheti.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás