Belföld

Van, ami megmarad a Fideszből, a Tisza gyermekvédelmi törvénye sem engedi be az iskolákba a szexuális nevelést

Még szigorúbban szűrik a korhatáros tartalmi besorolásnál a súlyos erőszak, a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolását, sőt az új szabályozás kitér a gyerekeknek szóló, vagy őket is elérő reklámok és hirdetések szigorítására és a kórházban rekedt csecsemők helyzetére.

Van, ami megmarad a Fideszből, a Tisza gyermekvédelmi törvénye sem engedi be az iskolákba a szexuális nevelést
Fotó: Erika Giraud / Unsplash

Azok a gyerekek, akik kevesebb információval rendelkeznek, védtelenebbek. A hiteles információ véd, a tabusítás védtelenné tesz. – többek között ezt mondta lapunknak a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetője az ellenzéki pártok gender-kommunikációjával kapcsolatban. Stáhly Katalin megjegyezte: nem új dolog, hogy az iskolákban szó van a szexualitásról, hiszen már évtizedekkel ezelőtt is tartottak szexuális felvilágosítást.

 

A Fidesz és a KDNP egyetért

 

A szakembert azután kerestük meg, hogy az előző kormány 2021-es gyermekvédelmi törvényének októberi módosítása után a KDNP online petíciót indított. Szerintük ugyanis a Tisza Párt által elfogadott „gendertörvény” kinyitotta az iskolák kapuit az LMBT szervezetek előtt, akik a szülők tudta nélkül is átnevelhetik a gyerekeiket. Sőt – mint írják – „nincs már jogi akadálya az LMBT és a nemváltó műtétek népszerűsítésének sem az iskolákban.” A párt október 26-i tájékoztatása szerint 55 ezren írták alá kezdeményezésüket.

Orbán Viktor úgy véli, a Tisza a pedofilok érdekében írja át a gyermekvédelmi törvényt

 

A Fidesz egyetért a KDNP-vel: Orbán Viktor korábbi kormányfő azt mondta, a szülőket megkerülve, az LMBTQ-szervezetek és a pedofilok érdekében visszaengedik a genderpropagandát a magyar iskolákba és óvodákba. Közös álláspontjuk, hogy a szexuális nevelés kizárólag a szülő feladata. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése, miszerint a kormány megkezdi a nők elleni erőszak megelőzéséréről, és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezmény ratifikációját, újabb vihart kavart a az ellenzéki pártoknál.

 

Valamit a Tisza is megtartott a Fidesz törvényéből

 

Lapunk elsősorban a gyerekeket érintő változásokról kérdezte a szakembert. Stáhly Katalin leszögezte: a jogszabály szövegéből nem következik az, hogy mostantól bárki, bármilyen programmal, ellenőrzés nélkül tarthat szexuális nevelési foglalkozást az iskolákban. Bár a 2021-es és 2026-os törvény több területen lényegesen eltér egymástól, van amiben nem változott a jogszabály.

A legfontosabb különbség, hogy 2021-es törvény nevesítette, és kifejezetten tiltotta, hogy a foglalkozások a homoszexualitást, a nem megváltoztatását vagy a születési nemtől eltérő önazonosságot „népszerűsítésék.” Ez most kikerült a törvény szövegéből. Az új változat a szexuális kizsákmányolást, erőszakot, a szexuális célú manipulációt, kapcsolatfelvételt és más, az életkornak nem megfelelő káros tartalmakat szabályozza. Nem változott a mostani módosítással azonban, hogy kik mehetnek be az iskolákba foglalkozásokat tartani.

 

Megszavazta a gyermekvédelmi törvénymódosításokat az Országgyűlés

 

Korábban is csak olyan szervezeteknek volt erre lehetőségük, amelyeket nyilvántartásba vettek. Csakhogy ennek a szabályozásnak egészen 2025-ig nem felelhetett meg senki, hiszen nem volt kidolgozva a nyilvántartásba vételhez szükséges eljárás.

A végül létrejött részletes nyilvántartásba vételi szabályozásba később csak az internet veszélyeivel, a drogprevencióval és az egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek kerültek be; a szexuális felvilágosításra nem terjedt ki.

A mostani szabályozás szerint a külső szervezetek szintén csak nyilvántartásba vett programmal tarthatnak foglalkozást a törvényben meghatározott témákban. Az, hogy milyen témában, nem változott; ezek továbbra is a szexuális nevelést, a drogprevenciót, az online biztonságot és az egészségfejlesztést jelentik.

 

Összességében jobban védik a gyermekeket

 

A módosítással kikerültek a jogszabályból a szexuális irányultsághoz és a nemi identitáshoz kapcsolódó korábbi korlátozások, miközben megmaradtak a gyerekek számára pornográf, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmakra vonatkozó tilalmak.

Még szigorúbban szűrik a korhatáros tartalmi besorolásnál a súlyos erőszak, a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolását, sőt az új szabályozás kitér a gyerekeknek szóló, vagy őket is elérő reklámok és hirdetések szigorítására és a kórházban rekedt csecsemők helyzetére.

„Összességében olyan módosítás született, amely a szexuális irányultsághoz és nemi identitáshoz kapcsolódó korlátok helyett sokkal inkább a gyerekek egészséges fejlődését szolgálják, miközben hatékonyabban védi őket a számukra káros tartalmaktól.” – vélekedett Stáhly Katalin.

 

A gyermekvédelem a születéssel kezdődik 

 

Kérdésünkre, hogy szükség van-e a gyerekek szexuális nevelésére az óvodában, iskolában, a szakértő azt mondta: a szexuális nevelés nem egy pillanat, vagy egyszeri alkalom, amikor a szülő elbeszélget a gyerekével. Ez egy olyan folyamat, amely tulajdonképpen a születéssel kezdődik. Például az, hogy lehet nemet mondani egy kéretlen ölelésre, vagy puszira egy ritkán látott rokontól, a szexuális nevelés része, bár a mindennapokban ezt nem hívjuk így. De az is ebbe a körbe tartozik, amikor óvodás gyereknek megtanítjuk a bugyiszabályt. Ez arról szól, hogy a fehérnemű által takart testrészekhez mások nem nyúlhatnak hozzá csak úgy.

„Ha beszélgetünk vele arról, hogy ugyan vannak jó titkok, és olyan meglepetések, amelyeket jó érzés egy ideig megőrizni, de vannak nyomasztó, félelmet keltő, vagy rossz érzést okozó titkok is, amiket mindig el lehet mondani egy megbízható felnőttnek, akkor segítjük őt saját határainak felismerésében.” – emelte ki Stáhly Katalin, majd egyszerű példával festette le a helyzetet. Ha egy orvos – mielőtt felhúzza egy gyerek pólóját, hogy megvizsgálja – előtte csak annyit mond, „most fel fogom húzni a pólódat,” már azzal is sokat tesz azért, hogy a gyerek megtapasztalja, joga van tudni, mi történik a testével.

Ezek a mindennapi tapasztalatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek felismerjék és képviseljék a saját határaikat. Tudják, hogy joguk van nemet mondani, és merjenek segítséget kérni, ha valami kellemetlen vagy ijesztő történik velük. Ez nem jelenti azt, hogy egy gyereknek kell megakadályoznia a vele szembeni bántalmazást, de segíthet abban, hogy felismerje a számára nem biztonságos helyzeteket, és tudja, kihez fordulhat.

 

Az információ véd, a tabu védtelenné tesz

 

A Gyermekjogi Egyezmény rögzíti, hogy elsősorban a gyerek szüleinek felelőssége, joga és kötelessége a gyerek fejlődésének támogatása. Ám az erőszaktól, bántalmazástól való védelme közös felelősség, amiben az államnak, az intézményeknek és a gyerekekkel kapcsolatba kerülő szakembereknek is fontos feladata van.

Stáhly Katalin szerint ehhez sok esetben a szülők sem kapnak segítő információt, vagy teljesen tabuként kezelik a szexualitás témáját. A gyerekek tehát nagyon könnyen magukra maradnak, és fordulnak az online tér nem annyira hiteles, vagy egyenesen káros, koruknak nem megfelelő tartalmaihoz.

„Mire a Nemzeti alaptanterv szerinti első felvilágosító óra megtörténik az iskolában – ha megtörténik egyáltalán – sok gyerek már látott pornót, tudja, mi az, hogy szex, és különböző meggyőződésekkel és előítéletekkel érkezik az órára, melyekről rosszabb esetben senkivel sem tudott beszélni. – magyarázta a szakember.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás