Mint A tanúban: még nyomoznak az igazság után, de már sérelemdíjak záporoznak Csőgör Péterre, a kirúgott rendőrre
December 11-én derül ki, kell-e sérelemdíjat fizetnie az egykori gazdaságvédelmi főnyomozónak, aki feljelentést tett a Magyar Triatlon Szövetség – Orbán Viktor fogorvosát is érintő – visszaélései miatt.
Hét és fél évvel ezelőtt tett feljelentést a triatlon szövetség működésével kapcsolatban. Azóta hány eljárás indult önnel szemben?
Nem tudom, nem számoltam, de majd amikor a jogállam ténylegesen helyreáll, perújítások következnek. Ehhez elsőként a Kúria elnökét, a fideszes potentát Varga Zs. Andrást kell eltávolítani, hogy a NER-es befolyás eltűnjön a bíróság szervezetéből. Mert ez a jogállamnak az egyik olyan garanciája, ami az elmúlt 16 évben teljesen lebontódott, és ami miatt az igazságszolgáltatás Magyarországon nem működik.
Vannak természetesen a bírók között függetlenek, mint az, aki ezt a tárgyalást is vezeti, és ezzel üde színfoltja a NER-t eddig kritikátlanul kiszolgáló bíróknak. A függetlenség még általánosságban nem mondható el a bírókról, és ez nem teszi lehetővé az emberek jog- és igazságkeresését sem. Én magam megtapasztaltam az eljárások során, hogy a bíróságokon nemcsak a jog, hanem már a tények tagadása is folyt, amikor a NER-nek kedves ítéletet kellett hozni. Megjegyzem, a bírónő az ellenem személyiségi jogi pert indító MTSZ-es Zelcsényi Miklós és Szűcs László esetében kimondta, hogy nem követtem el jogsértést. Az utóbbi ezután a Kúriához fordult, amely az első- és a másodfokú ítélet ellenére az ő javára döntött. Így most a sérelemdíj mértékének a kiszabásáról szólt a tárgyalás, amelyben december 11-én hirdetnek ítéletet.
Ez azért abszurdnak tűnik abból a szempontból, hogy mindeközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) még javában tart a nyomozás, amelynek meg kell állapítania, hogy a feljelentésében írtak valósak-e, ráadásul egy gyanúsítottja is van az eljárásnak: Zelcsényi Miklós.
Igen, így van. Őt másfél évvel ezelőtt gyanúsították meg, akkor, amikor átállt a TISZA Párthoz. Emiatt nyilván megadták rá a kilövési engedélyt a NER részéről úgy, hogy a fölötte lévő személyeket, akik a meglátásom szerint ugyanúgy elkövethették ezeket a bűncselekményeket, még nem vették elő. Számomra ez bűnügyileg is teljesen érthetetlen, hiszen van egy láncolat, amelynek tagjai gyakorlatilag pénzt tüntetnek el, és a láncolat negyedik személyét veszik csak elő, a fő elkövetőket pedig érintetlenül hagyják. Hozzáteszem, az, hogy Zelcsényi meggyanúsítása óta nem történt olyan nyomozati cselekmény, amely a fő elkövetők ellen irányult volna, megint csak azt mutatja, hogy hazánkban egyelőre nincs jogállamiság.
A meggyanúsított személy egyedül elkövethette a bűncselekményeket?
Ő állami támogatást kapott a versenyek szervezéséhez, amit a saját és mások vállalkozásain keresztül forgatott vissza, és fogorvosi cégeket bízott meg triatlonversenyek szervezésével. Ami lássuk be, már nemcsak annak az esete, hogy kilóg a ló lába; itt már az egész ménes kilóg. Ennek ellenére pert tudtak nyerni a Kúrián, amely velem szemben egy képtelen jogsértést hoz fel, azt, hogy az általam beadott feljelentés már bűnügyi irat, ezért nem hozhattam volna azt nyilvánosságra.

Fotó: A szerző felvétele
Ezen logika alapján, ha a megírt feljelentést nyilvánosságra hozza, majd csak ezután adja be a hatóságnak, az már rendben lett volna?
A Kúria értelmezése alapján igen. Mondjuk ez a szervezet, főleg a négyes számú bírói tanácsa nem arról híres – véleményem szerint –, hogy érdekelné a jog. Úgy látom ugyanis, hogy ez a tanács kapta a politikailag leginkább cinkes, illetve kényes ügyeket. Nem véletlen az sem, hogy a hazánk ellen indult jogállamisági eljárás egyik fő megállapítása az volt, hogy problémát jelent az, hogy a magyar bíróságok ügyelosztási rendszere nem véletlenszerű. Ezt Orbán Viktor volt miniszterelnök rendre azzal figurázta ki, hogy az Európai Unió minden, csip-csup dologba beleköt, holott az említett kifogás az egyik bástyája annak, hogy az országban mindenki azt tesz, amit akar.
Csak a Kúria vezetőjén múlik, hogy milyen a bírósági irányvonal, vagy az elmúlt 16 év tehet róla?
Ez természetesen nemcsak Varga Zs. Andráson múlik. Változás azonban csak akkor kezdődhet el, ha leváltják a szervezet első emberét, mint történt az ügyészségnél vagy az Alkotmánybíróságnál. Egy jogállamban ugyanis nem fordulhat elő, hogy egy fideszes pártkatona vezesse például a legfelsőbb bíróságot, hiszen ebből egyértelműen következik, hogy amíg ő áll annak az élén, addig nem lehet független bíróságról beszélni.
Zajlanak a munkaügyi perei, a sérelemdíj megfizetéséről szóló eljárás, folyik a NAV-nyomozás, jelenleg ezek határozzák meg az életét. Mindezek fényében hogyan látja a jövőjét?
A nyomozás egyszer véget fog érni, és szerintem vádemeléssel fog zárulni az érintettekkel szemben. És amikor ez bekövetkezik, valamint már a bíróságnál is látszik, hogy a NER nem uralja a bírókat, illetve a Kúriát, akkor a civilek elleni korábbi koncepciós eljárásokban perújításokat lehet kezdeményezni. És azok során, legyenek azok az én ügyeim vagy másoké – például a tanárperek, Márki-Zay Péter feleségének pere – komoly fordulatok történhetnek. Ami azzal is jár, hogy rehabilitálni lehet majd ezeket az embereket. Így Iványi Gábort is, akit képtelen vádakkal citáltak bíróság elé, mondván, hogy hivatalos személyek elleni erőszakot alkalmazott. Egyszerűen vicc, ami ebben az országban zajlott.
A perújítások évekig el fognak tartani. Miként lehet ilyen hosszú idő után rehabilitálni valakit?
Nehezen, de nem is a hogyan a lényeg, hanem hogy megtörténjen, mert fontos, hogy elégtételt szolgáltassanak azoknak az embereknek, akiket ellehetetlenítettek azért, mert éltek a szólásszabadság adta alkotmányos jogukkal és véleményt nyilvánítottak olyan ügyekben, amelyekről egy diktatúrában nem lehet beszélni. Amíg ez nem történik meg, addig nem beszélhetünk rendszerváltásról sem. Aminek persze része kell, hogy legyen az elszámoltatás is, és én úgy gondolom, hogy a nagyon sok ügy miatt nem lesz elkerülhető, hogy ne jussanak el Orbán Viktorig.
Ügyek és eljárások
Csőgör Péter korábban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozott gazdaságvédelmi főnyomozóként. Civilként 2019 tavaszán sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt feljelentést tett a Magyar Triatlon Szövetségben megtapasztalt visszaélés gyanús ügyek miatt. Csőgör olyan, több százmillió forintos, gyanús pénzmozgásokat és fiktívnek tűnő szerződéseket – informatikai és szolgáltatási beszerzéseket – kifogásolt, amelyeket a szövetség akkori vezetése (Bátorfi Béla, Orbán Viktor volt miniszterelnök fogorvosa és Szűcs László) a saját érdekeltségi körükbe tartozó cégekkel kötött.
Minderről tájékoztatta a szövetség tagszervezeteit is és a feljelentés összefoglalóját saját közösségi oldalán is közzétette. Ezt követően a szövetség akkori és korábbi vezetői, valamint a hozzájuk köthető cégek személyiségi jogi perekkel próbálták elhallgattatni, sőt a szövetség jelenleg is regnáló elnöke több fegyelmi eljárást is indított ellene. Csőgör Pétert arra hivatkozva perelték be, hogy a tagszervezeteknek küldött leveleiben név szerint megnevezte őket, és bűncselekmények elkövetését vélelmezte a folyamatban lévő nyomozás jogerős lezárása előtt.
Az első- és másodfokú bíróság szerint Csőgör nem követett el jogsértést, a Kúria viszont úgy látta, hogy a férfi megsértette a felperesek jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait. Ezt azzal indokolták, hogy a büntetőeljárás megindítása önmagában még nem jogosítja fel a feljelentőt arra, hogy a szélesebb közvélemény vagy a tagság előtt tényként állítsa vagy sugallja a bűncselekmény elkövetését. A Kúria ítéletét Csőgör Péter alkotmányjogi panasszal támadta meg, de azt az Alkotmánybíróság úgy utasította el, hogy az ügy előadójának, Schanda Balázs alkotmánybírónak az álláspontja szerint sem történt jogsértés, azonban a többi fideszes alkotmánybíró ezt leszavazta.
Ezzel párhuzamosan Csőgör Pétert 2022 nyarán kirúgták a rendőrségtől, miután Orbán fogorvosát, illetve annak strómanját másodszor is feljelentette, ezúttal a fogászati turizmust kutató intézet égisze alatt eltüntetett másfélmilliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban. Csőgör a szolgálati viszonyának mondvacsinált okokkal történő megszüntetését egyértelműen annak tulajdonítja, hogy a hatalomnak nem tetszett, hogy civilként felemelte a szavát az orbáni maffiaállammal szemben.
Eltávolítása miatt Csőgör munkaügyi pert indított, amely 2026 tavaszán is tartott, mivel a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el. Mindeközben a NAV még javában nyomoz, az eljárásnak egy gyanúsítottja van. Csőgör Péter azonban nem engedte magát elhallgattatni: 2023 tavaszától kormánykritikus tüntetések rendszeres és aktív résztvevője lett.
Ezt is ajánljuk
Megvan az NMHH költségvetése, a Sajtóalapnál átlag 1,1 milliót lehet majd keresni
Benyújtották a törvényjavaslatot a Wekerle Pluszról és a Balaton védelméről
Török Gábor: Biztosan nem a fékek erősítése irányába mutató lépés, hogy kevesebb felszólalási időt kapnának a képviselők
27 évvel ezelőtti szeretkezésről kérdezte Magyar Pétert a bőrgyógyász-patológus, a miniszterelnök válaszolt
Csak semmi pánik! – Újraélesztést tanulnak a bölcsődei dolgozók









