Kultúra

Öt nap az égen, véres eső Rómában – Elárverezik a reneszánsz világvégekönyvet

Sárkányok repülnek Bajorország fölött, Rómában véres eső hullik, Lipcse egén egyszerre öt nap ragyog. A 16. századi Csodák könyve a természeti katasztrófák, különös égi jelenségek és apokaliptikus látomások lenyűgöző képes krónikája. A csaknem ötszáz éves kéziratot decemberben árverezik el Londonban.

Öt nap az égen, véres eső Rómában – Elárverezik a reneszánsz világvégekönyvet
Öt nap Lipcse egén 1551-ben. A különös jelenséget feltehetően a légkörben lebegő jégkristályok fénytörése okozta. A Csodák könyve a 16. század természeti jelenségeit és apokaliptikus látomásait örökítette meg. Fotó: Christie’s Images Ltd. 2026

Mintha egy szürrealista festő képzeletéből születtek volna a jelenetek: hatalmas üstökösök szelik át az eget, lángoló hegyek pusztítják el a városokat, szörnyetegek jelennek meg a földön, a hold pedig vérvörösre változik. A képek azonban nem a modern művészet alkotásai, hanem az 1550-es években, Augsburgban készült Csodák könyve (Augsburger Wunderzeichenbuch) lapjain láthatók.

A 167 vízfestményt tartalmazó kéziratot december 10-én bocsátja árverésre a Christie’s Londonban. Becsértéke 700 ezer és egymillió font (mintegy 306 és 438 millió forint) között mozog, ám a szakértők szerint ennél jóval magasabb áron is gazdára találhat.

A képes krónika a világ teremtésével kezdődik, majd bibliai történeteken, ókori és középkori eseményeken keresztül jut el a szerzők koráig, végül a Jelenések könyvének világvégeváró látomásaival zárul. A festmények egy része valóságos természeti jelenségeket örökít meg, mások vallási képzetekből, korabeli beszámolókból és legendákból táplálkoznak.

A képek alatt rövid német nyelvű feliratok olvashatók, amelyek sok esetben az esemény pontos helyét és időpontját is megadják. Így tudhatjuk, hogy a krónika szerint 1456-ban Rómában véres eső hullott, 1527-ben Lengyelországot sáskajárás sújtotta, 1551-ben pedig Lipcse egén öt nap jelent meg. Egy 1552-es hollandiai jégesőt olyan félelmetesnek ábrázoltak, hogy a kortársak az utolsó ítélet előjelét látták benne.

 

A krónika szerint 1456-ban Rómában véres eső hullott. Fotó: Christie’s Images Ltd. 2026

 

Ma már több ilyen jelenségre is van természettudományos magyarázat. A Lipcse fölött látott öt nap például feltehetően a melléknap nevű légköroptikai jelenség következménye volt, amelynek során a légkörben lebegő jégkristályokon megtörő fény több napkorong látszatát keltheti. A véres esőt pedig a csapadékba kerülő vöröses por okozhatta.

A kézirat mégsem egyszerűen a természeti jelenségek korai dokumentációja. Legalább ennyire tanúskodik arról, hogyan próbáltak eligazodni az emberek egy kiszámíthatatlannak érzékelt világban.

A Christie’s középkori és reneszánsz kéziratokkal foglalkozó szakértője, Eugenio Donadoni szerint az efféle német csodakönyvek koruk szenzációhajhász tömegtájékoztatási eszközeiként is működtek. A rendkívüli eseményekről szóló tudósításokat vallási vitákban használták fel, ugyanakkor a pontos dátumokkal és helyszínekkel ellátott beszámolók a megfigyelésen alapuló tudományos gondolkodás fejlődéséhez is hozzájárultak.

A Csodák könyve így különös átmenetet képvisel a középkori világkép és a természettudományos megismerés kibontakozása között. Alkotói még isteni figyelmeztetéseket kerestek az égi jelenségekben, de közben igyekeztek rendszerezni és megörökíteni a megfigyelhető világ eseményeit.

Donadoni a The Guardiannek úgy fogalmazott: a kézirat lapozgatása a mai, rossz hírek folyamatos böngészéséhez, az úgynevezett doomscrollinghoz hasonlíthatott.

 

Sárkányok Bajorország felett. Fotó: Christie’s Images Ltd. 2026

 

A művet ifjabb Hans Burgkmair és ifjabb Heinrich Vogtherr augsburgi festőknek, illetve műhelyeiknek tulajdonítják. A képek a német reneszánsz jelentős mestereinek, köztük Albrecht Dürernek és ifjabb Hans Holbeinnek a művészetéből is merítenek. A kézirat megrendelőjének személye ismeretlen. Az sem világos, miért készült el ez a rendkívül gazdagon illusztrált kötet, amelynek jelenleg egyetlen példánya ismert.

A mű mintegy ötszáz évig elkerülte a kutatók figyelmét. Egy dél-németországi barokk kastély könyvtárából került elő, majd 2008-ban Münchenben, egy árverésen valamivel több mint százezer fontnak megfelelő összegért adták el. Később Mickey Cartin amerikai műgyűjtő tulajdonába került. A kézirat 2013-ban, a Taschen kiadó hasonmás kiadásának köszönhetően vált szélesebb körben ismertté.

A decemberi aukció előtt, december 4. és 10. között a Christie’s londoni székházában a nagyközönség is megtekintheti a könyvet. Most először nyílik lehetőség arra is, hogy valamely közgyűjtemény megvásárolja, amióta a kutatók tudomást szereztek létezéséről.

Az aacheni Suermondt-Ludwig-Museum igazgatója, Till-Holger Borchert szerint az egymillió fontos becsérték kifejezetten visszafogott. Úgy véli, a kézirat nem pusztán történelmi dokumentum: a benne megjelenő félelmek és képzetek a mai ember számára is ismerősek.

Igaz, ötszáz évvel ezelőtt az emberek nem az okostelefonjuk képernyőjén követték a közelgő katasztrófákról szóló híreket.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás