Pósfai Gábor: Hét stratégiai cél mentén zajlik a sportirányítás átalakítása

„A tao kivezetése kapcsán folyamatos volt az egyeztetés a hat sportági szövetséggel, ez alapján alakítottuk ki azt az átmeneti szabályozást, ami alapján a mostani, azaz a 2026/2027-es szezont végig fogjuk vinni. A 2026 végéig beragadt, vagy nem lehívott taoösszegeket közvetlen állami támogatásként be fogjuk csatornázni 2027 első felében, tehát senkit nem érhet olyan hátrány, hogy félbemaradt beruházást nem tud megvalósítani, vagy korábban már megítélt sporttámogatást nem kap meg” – fogalmazott Pósfai Gábor.

A miniszter kitért rá, hogy a tao-ból 2011 óta összesen 1821 milliárd forintnyi összeg ment a hat látvány csapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda) támogatására, amely egy óriási összeg.

Jelezte, bár nagyon sok pozitív eredménye is volt ennek, a másik oldalon nem volt megfelelő kontroll, a pénzek elosztása nem mindig volt transzparens, és nem sportolnak ma többen Magyarországon, tehát nem vagyunk igazán sportoló nemzet. Pósfai Gábor az aktívabb Magyarország kialakításával kapcsolatban közölte, hogy a legutóbbi felmérés szerint a magyar lakosság 46 százaléka soha nem sportol, 24 százaléka pedig egyáltalán nem mozog. „Nekünk kifejezett célunk, hogy ezen változtassunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, a különböző programjaikat úgy építik fel már 2027-re vonatkozóan is, hogy „ezekre a hiányosságokra választ adjanak”.

A versenysport eredményességének megtartásáról a miniszter úgy fogalmazott, az egyik legfontosabb, hogy a különböző költségvetési tételek elosztása új, hat pontból álló kritériumrendszer alapján kerül meghatározásra. „November végéig fogjuk megosztani minden szövetséggel azt az összeget, amit a saját sportágukra költhetnek majd jövőre”– jelentette ki.

Pósfai Gábor kiemelte, hogy az utánpótlássport kiemelt fontosságú lesz, a mindennapos testnevelést pedig meg akarják tartani, és szeretnék jobban összekapcsolni a különböző egyesületeket az iskolákkal. A rendelkezésre álló sportlétesítményekről a miniszter azt mondta, 15 ezer milliárd forintnyi sportinfrastruktúra épült fel az elmúlt 15-20 évben, ami nagyon jó, kiemelt feladat ugyanakkor ezeket hosszú távon gazdaságosan és fenntarthatóan működtetni.

„Vannak olyan létesítmények, amelyek esetében elképzelhetetlen, hogy nyereségesen működjenek, és vannak olyan esetek, ahol különösen jelen kell lennie az államnak” – fogalmazott.

Úgy vélte, számukra kiemelt prioritás, hogy ezek a létesítmények néhány éven belül se legyenek az enyészeté. A nagy nemzetközi sportesemények megrendezéséről Pósfai Gábor azt mondta, hangsúlyváltásokra van szükség, ennek érdekében új kritériumrendszert dolgoztak ki a megrendezni kívánt sportrendezvények elbírálására.

Ismertette, hogy a jövő évi négy nagy világverseny – kajak-kenu világbajnokság, vizes vb, női kézilabda-vb, öttusa-vb – költségvetését átalakították, tartalmi különbség nincs, de „jóval hatékonyabb” lett, és talán még tovább lehet finomítani.

A miniszter úgy fogalmazott, kifejezett céljuk továbbra is világeseményeket rendezni, de fenntartható rendezési modell kialakításán dolgoznak és bevezetnek egy tematikus elbírálási rendszert. A sportirányítás és szabályozás átalakítására vonatkozóan Pósfai Gábor a törvényességi felügyeletet emelte ki, és jelezte, ide tartozik a sportorvosi rendszer esetleges módosításának kérdése is.