„Nem takarjuk el a valóságot” – Egy nehéz nap nehéz éjszakája a Fiumei úti sürgősségin

Abból ítélve, ahogyan esténként egy-egy budapesti kórház sürgősségije kinéz, a magyarok mintha egyszerűen nem akarnának vigyázni magukra és mindenki másra. Nemrég a Fiumei úti baleseti központban járhattunk, ahol a munka egy pillanatra sem áll meg, a nap huszonnégy órájában fogadják a sürgős ellátásra szoruló sebesülteket és betegeket. Flajsz Péter képriportja.

„Nem takarjuk el a valóságot” – Egy nehéz nap nehéz éjszakája a Fiumei úti sürgősségin
Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Mielőtt elkezdenénk, egyvalami legyen világos. A mentősök mindegyik másik egészségügyi szakdolgozóval együtt hősök. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Egy hős. A háttérben egy másik. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Az Orbán-kormány még 2021-ben, a Covid-járvány harmadik hulláma alatt tiltotta ki az újságírókat a kórházakból. A korlátozást öt év után a Tisza-kormány egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt oldotta fel, mondván, a szélesebb közvéleménynek is joga van tudni, milyen körülmények között működik az egészségügy. „A cél nem a félelemkeltés, nem a hibáztatás önmagáért, és nem az egészségügyi dolgozók munkájának leértékelése. Éppen ellenkezőleg: az ő munkájuk megbecsülése csak akkor lehet hiteles, ha nem takarjuk el a valóságot” – írta akkor a tárcavezető. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Az egész nagyjából eddig a mozdulatig hasonlít a Vészhelyzethez és a többi kórházsorozathoz. Ami ezután történik, sokszor már tényleg élet és halál kérdése. Az 1994-ben indult Vészhelyzet amúgy a 18-49 évesek között még 2010-ben is a harmadik legnézettebb filmsorozat volt Magyarországon. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

A sürgősségiken mindenki rajong a lélegző emberekért. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság



Meg is tesz mindent értük. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

Miközben van, aki bevetésre készül… Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
…bent egy újabb, nagyon kevéssé csendes éj kezdődik. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Néha egy gyengéd érintés is nagyon sokat számít. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Képriportunk készülése után két héttel szerte Budapesten veszélybe került a sürgősségi osztályok működése, miután az orvos- és szakdolgozóhiány miatt egy időre gyakorlatilag összeomlott a fővárosi belgyógyászati ellátás. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság



Viola Árpád főigazgató mesél. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

És hogy a sürgősségiken dolgozó mentősök és ápolók mindezt mennyiért csinálják? Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Az új, 15 százalékos emelést ígérő 2027-es egészségügyi bértábla szerint besorolás és szakmában eltöltött idő alapján a havi szakdolgozói bruttó alapbér 400 000 és 1 200 000 forint között alakulhat. Bár azok, akik a sürgősségiken és intenzív osztályokon (SBO) dolgoznak, műszakpótlék járt, akár 25-40 százalékkal is többet kereshettek, a Tisza-kormány változtatott ezen. Aki eddig kiemelt bérezésben részesült – írtuk meg a magyar sajtóban először –, megtarthatja magasabb alapbérét, és arra is megkapja a legalább 7,5 százalékos emelést. Aki viszont a jövőben kerül például intenzív osztályra, nem feltétlenül kap ugyanilyen magas alapbért. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Plakátmagány a kórteremben. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság



Röntgenszemüknek kellene lennie, hogy jól keressenek? Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

A kilátások nem túl biztatóak. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság
Szóval felejtsük el a Led Zeppelintől a Since I’ve Been Loving You-t és a Beatlestől az A Hard Day’s Nightot. A nehéz napok nehéz éjszakáinak a helyszíne az ambulancia. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság

A téma további cikkei