Jelentősen átalakulhat a Duna élővilága a paksi fenékküszöb környezetében

A paksi fenékküszöb fölötti egy kilométeres Duna-szakaszon különösen jelentős természeti állapotváltozás várható, az áramlás lassulásának hatása pedig öt kilométeres távolságban is számottevő lehet – írja  az Átlátszó a beruházás környezeti hatásvizsgálata és a dunaszentbenedeki közmeghallgatás alapján.

A változások elsősorban a másodpercenként 600 köbméteres vagy annál kisebb vízhozamoknál jelentkezhetnek. Az építkezés során 57 500 négyzetméteren fedték le kővel a természetes folyómedret. Emiatt a fenéklakó élőlények egy része károsodott, élőhelyük pedig megszűnt vagy átalakult. A terméskővel borított meder az idegenhonos fajok megtelepedését is elősegíti, miközben a lassabb áramlás rontja többek között a német bucó, a paduc és a márna életfeltételeit. A hatásvizsgálat alapján a fenékküszöb a halak mozgását is akadályozza. Bizonyos nagyobb testű halak megfelelő vízsebességnél képesek lehetnek átjutni a hatméteres akadályon, a fenéklakó és a kisebb testű halaknak, valamint az ivadékoknak azonban ez már kis vízsebességnél is áthatolhatatlan akadályt jelent. Szélsőséges nyári melegben, alacsony vízhozamnál a Duna hőmérséklete várhatóan 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelkedhet a műtárgy fölött.

A szakértők a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a jobb part mentén egy hét kilométeres másodlagos csatorna kialakítását indítványozták, amely megfelelő élőhelyet biztosíthatna az áramláskedvelő fajoknak. A WWF Magyarország ugyanakkor ideiglenes, vészhelyzeti megoldásnak tekinti a fenékküszöböt, és annak kiváltására alkalmas megoldás előkészítését tartja szükségesnek.

A környezetvédelmi engedélyezés az építkezés befejezéséhez közeledve zajlik, a hatóság még nem döntött a működési engedélyről. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója december közepére várja a műtárgy elkészültét. A vízügy a hajózás biztosítása érdekében az eredetileg 150 méteresre tervezett nyílást 200 méteresre tervezi bővíteni.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Duna rendkívül alacsony nyári vízállása miatt veszélybe került a Paksi Atomerőmű működése. Az áramtermelés hetekre a 2000 megawattos kapacitás helyett 230-240 megawattra esett, és a teljes leállás lehetősége is felmerült. A kormány augusztusban ezért Paks és Dunaszentbenedek között fenékküszöb építésébe kezdett, hogy az erőmű hűtővízcsatornája előtt megemeljék a vízszintet. Átmeneti megoldásként két, kővel megrakott bárkát is lesüllyesztettek a Dunába. A munkálatok környezetvédelmi engedély nélkül indultak meg, augusztus végén a Natura 2000 hatásbecslés sem készült el. A WWF Magyarország már akkor figyelmeztetett, hogy a beavatkozás akadályozhatja a hordalék és a vízi élővilág mozgását, valamint súlyosbíthatja a fenékküszöb alatti folyószakasz vízhiányát.