Elment az áram, nincs víz Kijevben az energiahálózat elleni újabb orosz drón- és rakétatámadás miatt

A támadásban az oroszok  172 drónt és 36 ballisztikus rakétát használtak fel. Utóbbiakból, mint azt Volodimir Zelenszkij a közösségi médiában megírta, az ukrán légvédelem mindössze négyet tudott elfogni, ami ismét rávilágított az amerikai Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges elfogórakéták hiányára. Az előzetes helyszíni vizsgálatok megerősítették, hogy az egyik kulcsfontosságú energetikai létesítmény ellen az orosz erők Észak-Korea által szállított, KN-23 típusú ballisztikus rakétákat vetettek be. „Ez újabb bizonyíték arra, hogy a globális szankciós rendszereket érdemben meg kell erősíteni…” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij szerint a fővárosban nehézségek adódtak az áram-, víz- és fűtésszolgáltatásban. A csapások öt régióban értek villamos-alállomásokat, köztük egy olyat is, amely két atomerőművet köt össze Kijevvel. A város egyik kulcsfontosságú közlekedési erét, az Északi hidat szombaton lezárták, hogy a szakemberek kijavíthassák a hidat ért támadásban megrongálódott úttestet és a villamosvezetékeket.

 

Az ukrán főváros vészhelyzeti közlekedési terveket készít

 

A kijevi kormány miniszterei és a városi hatóságok szombaton rendkívüli tanácskozáson értékelték az egyre fenyegetőbb helyzetet. Az elnök utasította Ivan Vihivszkij belügyminisztert, hogy az illetékes állami szervekkel és a kijevi városvezetéssel együtt dolgozzon ki tartalék közlekedési útvonalakat, és biztosítson kiegészítő tömegközlekedési járműveket Kijev számára, az egész várost megbénító közlekedési dugók megelőzése érdekében. Szerhij Koreckij miniszterelnök jelentéseket nyújtott be az energia-helyreállítás ütemtervéről, míg a katonai parancsnokok részletesen ismertették a lehetséges elektronikus hadviselési ellenintézkedéseket.

Mivel a fronton idén elakadt az orosz előrenyomulás és a hadsereg egyre súlyosabb veszteségeket szenved – októberben 54 ezer katonát veszített a sebesülteket is beleszámítva –, Moszkva a nyár óta jelentősen fokozta az ukrán városok elleni légitámadásait.

 

A Trump-adminisztráció jóváhagyta, Ukrajna 500 Patriotot kap az Egyesült Államoktól

 

A szombatra virradóra elszenvedett orosz drón- és rakétacsapások egy rendkívül nehéz hetet fejeltek meg meg a kijeviek számára, akiknek napok óta áramkimaradásokkal és vízellátási zavarokkal kell megküzdeniük. Ukrán tisztségviselők szerint a Kreml célja az, hogy a kritikus infrastruktúra lerombolásával a télen megadásra kényszerítse a polgári lakosságot.

 

A légvédelmi rakéták hiánya gyengíti a kijevi vezetés tárgyalási pozícióit

 

Zelenszkij szombaton hangsúlyozta, hogy a Patriot rendszerekhez szükséges elfogórakéták súlyos hiányának megoldása elsősorban az Egyesült Államokon múlik – különösen a november 10–11-re, Abu-Dzabiba tervezett háromoldalú tárgyalások előtt.

„Minden szinten keressük a módját a szállítások felgyorsításának, és igyekszünk a megfelelő jelzéseket eljuttatni az amerikai félhez, hogy Ukrajna lehetőséget kapjon az életek megvédésére” – jelentette ki Zelenszkij. „Erre most különösen nagy szükség van – nem csupán a tél közeledte miatt, hanem azért is, mert partnereinkkel közösen újabb kísérletet teszünk a tárgyalások újraindítására.”

 

 

Az elnök megjegyezte, a Putyin-rezsim úgy tekint a diplomáciára, mint „az agresszió egyik alfajára”. „…az infrastruktúránk elleni csapásokkal Oroszország ahhoz igyekszik előkészíteni a terepet, hogy nyomást gyakorolhasson az ukrán félre és partnereinkre” – mondta. „Reméljük, hogy az Egyesült Államok, csakúgy, mint többi partnerünk, határozottan fog fellépni.”

 

A homályos amerikai javaslatok alááshatják a béketárgyalásokat

 

Orosz, ukrán és amerikai tárgyalófelek kedden és szerdán találkoznak az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban, hogy több mint nyolc hónapi szünet után felújítsák a háború lezárását célzó egyeztetéseket.

Az európai országok és Ukrajna ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a tárgyalások előtt felmerült homályos amerikai javaslatok miatt. A héten Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tárgyaló megbízottja egy új európai biztonsági keretrendszer kialakítására vonatkozó, ötpontos rendezési javaslattal állt elő. Szakértők szerint ez vélhetően a Kreml azon régóta hangoztatott követelésére utal, hogy a NATO európai bővítését vonják vissza.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még Ukrajna lerohanása előtt azt követelte, hogy a NATO térjen vissza az 1997 előtti, vagyis a balti államok és több kelet-európai ország csatlakozását megelőző állapotához. A napokban Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov és külügyminisztere, Szergej Lavrov újra ilyen értelmű nyilatkozatokat tett.

Ukrajna és európai partnerei csekély reményt fűznek ahhoz, hogy a béketárgyalások Trump-kormányzat által sürgetett felújítása kézzelfogható eredményt hoz majd. „Az európai–orosz biztonsági infrastruktúráról szóló eszmecsere gondolata nem egyszerű, sőt, veszélyes is lehet” – mondta Zelenszkij a CNN-nek. Az interjúban az elnök „Jalta 2.0”-ként jellemezte Kushner legújabb tervét; ezzel az 1945-ös, Sztálin, Roosevelt és Churchill közötti csúcstalálkozóra utalva, amelynek során befolyási övezetekre osztották fel a háború utáni Európát.

Zelenszkij szerint Moszkvának először be kell fejeznie a háborút, Ukrajnának pedig érdemi biztonsági garanciákat kell kapnia. Ezt követően – „a válaszok függvényében” – lehet szó egy szélesebb körű biztonsági architektúráról. Nyugati diplomaták szerint Oroszország követeléseinek elfogadása gyakorlatilag a NATO végét jelentené.

 

Putyin vérszemet kapott a Trump-adminisztráció engedékenysége láttán

 

Donald Trumpnak a háború gyors lezárására irányuló vágyát az orosz elnök arra akarja felhasználni, hogy tovább gyengítse mind Ukrajnát, mind Európát. Miközben az amerikai elnök a héten Putyin megbízottjával, Kirill Dmitrijevvel folytatott tárgyalása után egy „egész Európát” érintő „nagyszerű, szép megállapodás” közelségéről beszélt, a Kreml vezetője a Financial Times értesülése szerint már a tűzszünet előfeltételeként követelné Kijevtől, hogy adja át a Donbász még ukrán kézen lévő részét.

Ezt két, nem hivatalos csatornákon keresztül a háború befejezésén dolgozó személy mondta el a lapnak. Az egyikük szerint Putyin további területi engedményekre számít a NATO-val kötött végleges megállapodás részeként, amely biztonsági garanciákat is tartalmazna.

A brit üzleti lap forrásai szerint ugyanakkor alig valószínű, hogy a jövő héten kezdődő abu-dzabi tárgyalások tűzszünethez vezetnek, mivel Putyin – mint egyikük fogalmazott – Ukrajna óriási téli bombázásával, „minden híd, kikötő, vasút, energia-infrastruktúra, erőmű… megsemmisítésével” akarja visszaszerezni Oroszország háborús fölényét.