Korén örült Marine Le Pen, mégis kizárhatják a jövő évi francia elnökválasztásról

Miközben a felmérések szerint Marine Le Pen számít a legesélyesebbnek a jövő tavaszi elnökválasztáson, Párizsban komoly jogi vita robbant ki arról, hogy a szélsőjobboldali politikus egyáltalán megmérettetheti-e magát az államfői tisztségért. A Nemzeti Tömörülés (RN) orléans-i kongresszusán a küldöttek már úgy ünnepelték pártjuk vezéralakját, mint akit a bírósági akadályok többé nem állíthatnak meg, ám az egyik legtapasztaltabb francia büntetőjogász állásfoglalása megingatta ezt az önbizalmat.

Didier Guérin, a Semmítőszék tiszteletbeli tanácselnöke a Le Monde-nak adott interjújában arra a következtetésre jutott, hogy a politikus a legfelsőbb bírói fórum határozatáig valójában nem választható. Az igazságügyi tárca büntetőjogi főosztályát korábban vezető, 2017 és 2023 között a Semmítőszék büntetőtanácsát irányító szaktekintély úgy látja, hogy a francia közéletben mindeddig alulértékelték a Le Pen jelöltségét övező jogbizonytalanságot.

A vezető jogászok körében zajló polémia középpontjában az áll, hogy a Le Pen által benyújtott felülvizsgálati kérelem automatikusan visszahozza-e az első fokon elrendelt azonnali eltiltást. A pártvezető az ítélőtábla nyári döntése óta azt hangoztatja, hogy indulása minden körülmények között biztosított. Ennek megfelelően a pártelnök, Jordan Bardella már nem vészforgatókönyvként jelenik meg a nyilvánosság előtt, hanem a formáció kijelölt miniszterelnök-jelöltjeként lépett fel.

Guérin érvelése a Semmítőszék büntetőtanácsának ítélkezési gyakorlatára és az Államtanács szakvéleményeire épül. Ezen elemzés szerint a felülvizsgálati beadvány ugyan felfüggeszti a másodfokú ítélet hatályát, ez azonban nem semmisíti meg az elsőfokú bíróság azonnal végrehajtható döntését, amely így érvényben marad. Az elsőfokú elmarasztalás csak egy jogerőre emelkedő felmentéssel vagy módosítással veszítené el azonnali végrehajthatóságát.

A nyugalmazott bíró egy plasztikus párhuzammal szemléltette az elvet: ha egy hivatás gyakorlásától eltiltott személyt szexuális visszaélés miatt ítélnek el, a bíróság a veszélyesség miatt indokoltnak látja a foglalkozástól való azonnali eltiltás fenntartását a jogerős döntés megszületéséig. Guérin szerint hasonló logika érvényesül ebben a helyzetben is, hiszen az elsőfokú határozat meghozatalakor a bírák kifejezetten a demokrácia védelmére hivatkozva rendelték el a választhatóság azonnali megvonását, a közrend súlyos megzavarásának kockázatát látva a politikai korrupcióval vádolt elnökjelölt fellépésében.

Eltérő ítéletek és a felülvizsgálat kockázatai

Az ügy hátterében a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti asszisztenseinek fiktív foglalkoztatási botránya áll. A Párizsi Büntetőbíróság 2025. március 31-én mondta ki bűnösnek Le Pent közpénzek elsikkasztásában, százezer eurós pénzbírságot, négyéves szabadságvesztést és öt évre szóló, azonnali hatállyal végrehajtandó eltiltást szabva ki a közhivatalok viselésétől.

A Párizsi Ítélőtábla 2026. július 7-én helybenhagyta a bűnösség megállapítását, a büntetés mértékét azonban a választások közeledtére hivatkozva jelentősen enyhítette. A fellebbviteli bírák döntésüket kifejezetten a választópolgárok szabad döntési jogának megőrzésével indokolták. A politikus büntetését három évre mérsékelték, amelyből két évet felfüggesztettek, az egyéves letöltendő részt pedig házi őrizetben, elektronikus nyomkövető karperec viselésével engedélyezték kiváltani. Ezzel együtt a passzív választójog megvonását negyvenöt hónapra csökkentették, amelyből harminc hónapot felfüggesztettek. Mivel a fennmaradó tizenöt hónapot a politikus már kitöltötte, elhárulni látszott a közvetlen akadály a jelöltség elől.

Le Pen azonban azonnal felülvizsgálatot kért a Semmítőszéktől. A legfelsőbb bírói testület nem a bizonyítékokat vizsgálja felül, hanem kizárólag a jogi és eljárási hibákat ellenőrzi. A szakértők szerint a lépéssel a politikus kockázatos terepre tévedt, még akkor is, ha Rémy Heitz, a Semmítőszék főügyésze korábban nyilvánosan úgy foglalt állást, hogy a kérelem csupán a másodfokú ítélet végrehajtását függeszti fel, és nem támasztja fel az elsőfokú eltiltást. A francia jogásztársadalom élvonala mindmáig mélyen megosztott ebben a jogértelmezési dilemmában.

Az alkotmánytanács elé kerülhet a döntés

Az intézményi és jogi útvesztőben még az sem garantált, hogy maga a Semmítőszék határoz majd a választhatóság kérdésében. Bár a büntetőtanács 2027 áprilisának elejéig ígért döntést, a bírák elvben az elnökjelöltek regisztrációját jóváhagyó alkotmánytanácshoz utalhatják a kérdés eldöntését. Ez a forgatókönyv rendkívüli politikai feszültséget keltene, különösen azért, mert Le Pen nemrég nyíltan lemondásra szólította fel a testület elnökét, Richard Ferrand-t, aki kétségeit fejezte ki a szélsőjobboldal által beígért bevándorlási népszavazás alkotmányosságával szemben.

A jogász végzettségű és korábban ügyvédként tevékenykedő politikusnő szokatlan keménységgel utasította el Guérin érvelését. Véleménye szerint a szakértő fejtegetése sérti a fellebbezés halasztó hatályának alapelvét. Le Pen az X közösségi hálózaton közzétett nyilatkozatában nyíltan politikai elfogultsággal vádolta meg a volt kamarai elnököt, aki a Droit Pénal jogi szaklapban az esetleges megválasztást követő elmozdítás elméleti lehetőségét is vizsgálta. A politikus közölte, hogy az igazságszolgáltatás felügyeleti szervéhez fordul etikai vizsgálatért, ami világosan jelzi: a választási küzdelem legfontosabb csatája egyelőre nem a szavazókörökben, hanem a bírósági tárgyalótermekben zajlik.