Vakbélműtét után ritkábban diagnosztizáltak vastagbélrákot

Az akut vakbélgyulladással kórházba kerülők közül jóval kevesebbnél állapítottak meg később vastag- vagy végbélrákot akkor, ha megoperálták őket, mint azoknál, akik kizárólag antibiotikumot kaptak. A különbség feltűnő, de a kutatók szerint még korai lenne a műtétet daganatmegelőző beavatkozásnak tekinteni. Az eredmény inkább arra figyelmeztet, hogy a kétféle kezelés hosszabb távú következményeiről még sokat kell megtudni.

Az American College of Surgeons amerikai sebészszakmai szervezet szeptember 25-én ismertetett kutatása  szerint 15 616 olyan beteg közül, akinél eltávolították a gyulladt féregnyúlványt, 110-nél állapítottak meg a későbbiekben vastag- vagy végbéldaganatot. Az antibiotikummal, műtét nélkül kezelt 15 295 betegből 254 kapott ilyen diagnózist. Az arányok 0,7, illetve 1,7 százalékot jelentenek: a műtéti csoportban 58 százalékkal kisebb volt a relatív kockázat.

A számok értelmezésekor az abszolút különbség is fontos. Száz hasonló betegből átlagosan körülbelül eggyel kevesebbnél találtak daganatot a megoperált csoportban. Ettől még nem tudhatjuk, hogy éppen az operáció akadályozott-e meg bármilyen rákos megbetegedést. A kutatás a diagnózisok gyakoriságát hasonlította össze, nem egy megelőzési célú műtéti eljárás hatását mérte.

Harmincezer kórlap tanulsága

A vizsgálat a TriNetX egészségügyi adathálózatának 168 szervezetből származó nyilvántartásaira épült. A kutatók először olyan műtéti és antibiotikumos betegcsoportokat állítottak össze, amelyek több fontos jellemzőjükben hasonlítottak egymásra, majd kiszűrték a korábban már daganattal diagnosztizált pácienseket. Ezzel igyekeztek csökkenteni annak esélyét, hogy az eredményt egyszerűen a két csoport eltérő összetétele magyarázza.

A módszernek azonban megvannak a határai. A kutatók utólag elemezték a már megtörtént ellátásokat. A választást befolyásolhatta a gyulladás súlyossága, más betegségek jelenléte vagy akár az, kinek milyen vizsgálatokra volt lehetősége. Ezeket a különbségeket az adatbázisokból nem mindig lehet teljesen feltárni. Az eredmény tehát összefüggést mutat, de az okát nem tisztázza.

Valentine Nfonsam, a Morehouse School of Medicine sebészprofesszora, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményből nem szabad arra következtetni, hogy minden vakbélgyulladásos betegnek a rákmegelőzés érdekében műtétre lenne szüksége. Arra viszont érdemes figyelni, hogy az antibiotikumos kezelés mérlegelésekor a közvetlen felépülés mellett a későbbi daganatos kockázatok és az ellenőrzések szükségessége is szóba kerülhet.

Mi magyarázhatja a különbséget?

A vakbélműtét során valójában a vakbélhez csatlakozó féregnyúlványt távolítják el. Ezt a kis szervet sokáig fölösleges evolúciós maradványnak tartották. Ma már tudható, hogy nyirokszövetet tartalmaz, és szerepe lehet a bél immunológiai folyamataiban, illetve a bélrendszer mikroorganizmusainak egyensúlyában. Hogy ez miként kapcsolódhat a daganatok kialakulásához, egyelőre nem világos.

Az egyik felvetés szerint a gyulladt féregnyúlvány eltávolítása megszüntethet egy helyi gyulladásos gócot. Más magyarázat a daganatok felismerésének módjában keresendő. Vakbélgyulladáshoz hasonló tüneteket olykor már meglévő, addig fel nem ismert elváltozás is okozhat. Műtétnél a sebész megvizsgálhatja a környező területet, az eltávolított szövetet pedig szövettani elemzésre küldik. Antibiotikumos kezelés után ilyen minta rendszerint nem áll rendelkezésre.

Korábbi tanulmányok sem adtak egységes képet. Egy három nagy követéses vizsgálat adatait feldolgozó, 2024-ben közzétett kutatás összességében nem talált emelkedett vastagbélrák-kockázatot azoknál, akiknek korábban eltávolították a féregnyúlványát. A mostani elemzés ettől lényegesen eltér: kizárólag vakbélgyulladással kezelt betegeket vet össze aszerint, hogy operáció vagy antibiotikum mellett döntöttek.

Ez a választás ma már a mindennapi ellátás része. A műtét sok esetben továbbra is indokolt, ám megfelelően kiválasztott, szövődménymentes gyulladásnál antibiotikum is szóba jöhet. A New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent CODA-vizsgálatban az antibiotikummal kezelt résztvevők közel 30 százalékát három hónapon belül mégis meg kellett operálni. A féregnyúlványban található meszes bélsárkő növelte a későbbi műtét és a szövődmények esélyét.

Az antibiotikum előnye, hogy egyes betegek elkerülhetik a beavatkozást és az altatást. Hátránya, hogy a gyulladás visszatérhet, vagy utóbb mégis operálni kell. A kezelőorvos ezért a képalkotó vizsgálatok, a gyulladás súlyossága, az életkor és az általános állapot alapján dönt a beteggel együtt. 

A kutatók szerint a későbbi ellenőrzéseknél különösen fontos lehet az életkor, a családban előforduló vastagbélrák és az örökletes hajlam figyelembevétele. A tartós vagy visszatérő panaszokkal jelentkező betegeket mindenképpen újra meg kell vizsgálni; az indokolt rákszűrést sem szabad elhagyni.