Füstbe borul Délkelet-Ázsia, Indonéziában csaknem egymillió hektárnyi terület éghetett le

Tovább súlyosbodott az Indonéziát sújtó erdőtűzválság, amelynek következményei messze túlnyúlnak a szigetország határain. A Szumátrán és Borneó indonéziai részén, Kalimantanon pusztító tüzek füstje rendszeresen eléri Malajziát és Szingapúrt. Iskolákat kellett bezárni, légi járatok késtek, miközben a tűzoltók és a hadsereg több tízezer tagja próbálja megfékezni a lángokat. A rendkívüli helyzet nem pusztán természeti csapás: a földhasználat és az ellenőrizetlen égetések évtizedes problémáit is felszínre hozta.

A délkelet-ázsiai országok meteorológiai központja, az ASMC a déli térségben a legmagasabb, hármas riasztási fokozatot tartja érvényben. Fontos azonban, hogy ezt a szintet nem most szombaton vezették be először: az intézmény hivatalos közlése szerint már augusztus 26-án elrendelték. A figyelmeztetés a tartósan nagy számú tűzfészekre, a sűrű füstfelhőkre és a szomszédos országokat érintő légszennyezés veszélyére utal.

A füst országhatárokat lép át

A Reuters október 15-i összefoglalója szerint hét indonéz tartományban már több mint 283 ezer légúti megbetegedést regisztráltak a füsttel összefüggésben. A leginkább veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek és a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők.

Malajziában a rossz levegő miatt tanítási szünetet rendeltek el egyes iskolákban, és az átláthatatlan légtér a repülést is hátráltatja. Indonéziában az év során csaknem kétezer járatot érintettek fennakadások a Reuters adatai szerint. Az egészségügyi és gazdasági kár akkor is jelentős, ha a tüzek lakott településektől távol égnek: a füst több száz kilométert utazhat, s a szomszédos országoknak nincs közvetlen ellenőrzésük az indonéziai tűzfészkek fölött.

Pénteken a füst Jakarta térségének magasabb légrétegeit is elérte. Az indonéz meteorológiai, klimatológiai és geofizikai hivatal, a BMKG szombati tájékoztatása ugyanakkor fontos különbséget tett: a műholdakkal észlelt füst csak rövid ideig haladt át a főváros térsége felett, a felszín közeli levegő minőségét nem befolyásolta kimutathatóan. Szombatra a füstfelhő távolodni kezdett Nyugat-Jávától, bár Banten partvidékén még megfigyelhető volt.

A lángokkal vívott küzdelmet a hosszan tartó szárazság és a tőzegtalaj különösen megnehezíti. Az egyszer kiszárított lápok szerves anyaga a felszín alatt is képes parázslani; ezeket a gócokat a levegőből gyakran nehéz pontosan megtalálni és végleg eloltani. A tűz a talaj mélyebb rétegeiben akkor is fennmaradhat, amikor felülről már úgy látszik, hogy sikerült megfékezni. Az újabb fellobbanások ezért folyamatos készenlétet igényelnek.

A természeti csapást emberi döntések súlyosbítják

Az erdőtüzek visszatérő jelenségek Indonéziában, különösen a májustól októberig tartó szárazabb időszakban. Idén azonban az El Niño következtében különösen kedvezőtlenek a feltételek. Az ASMC szezonális előrejelzése szerint a melegedő csendes-óceáni víztömegekhez kapcsolódó időjárási jelenség októberben és novemberben tovább erősödhet, csökkentve a csapadék esélyét a térség jelentős részén. Tartósabb esőzés nélkül a helyzet javulása bizonytalan.

A csapadékhiány ugyanakkor nem magyaráz meg mindent. A növényzet felégetése olcsó, de rendkívül kockázatos módszer a mezőgazdasági területek megtisztítására. Különösen a pálmaolaj-termeléshez és más ültetvények kialakításához kapcsolódó területátalakítások miatt évek óta vita folyik arról, hogy a vállalatok és beszállítóik mennyire tartják be a tűzgyújtási tilalmakat. A száraz időszakban egyetlen ellenőrizetlen tűz is gyorsan átterjedhet erdőre vagy tőzeglápra.

Az indonéz kormány januártól júliusig mintegy 202 ezer hektár leégéséről számolt be, míg a műholdas adatokat feldolgozó független elemzések már augusztus végéig csaknem 900 ezer hektárra becsülték az érintett területet. A különbség részben az eltérő időhatárokból és adatfeldolgozási módszerekből adódik. A közel egymillió hektáros érték ezért nem tekinthető végleges, hivatalosan igazolt kárfelmérésnek.

Prabowo Subianto elnök újabb erőforrásokat rendelt a védekezéshez. A Reuters beszámolója szerint a kormányzatot hazai és külföldi bírálatok érik a válság kezelése miatt. Több mint hatvanezer ember és több tucat repülőgép vett részt a beavatkozásban, felhőmagvasítással is próbálkoznak. A bevetett erők száma önmagában azonban nem garantál eredményt, ha a száraz tőzegrétegek és az újonnan keletkező tüzek folyamatosan újratermelik a veszélyt.

A hatósági fellépés a gazdasági szereplőket is elérte. A Financial Times október 15-i tudósítása szerint 57 vállalat tevékenységét függesztették fel, 17 társaság ellen pedig büntetőeljárás indult a tüzekkel összefüggésben. A felelősség azonban nem minden esetben tisztázott: egyes cégek arra hivatkoznak, hogy a lángok nem az általuk kezelt területeken keletkeztek. A vita a hatósági ellenőrzés hitelességéről és a vállalati beszállítói láncok ellenőrizhetőségéről is szól.

Az ökológiai következmények szintén súlyosak. Borneó erdői a veszélyeztetett orangutánok legfontosabb élőhelyei közé tartoznak; a lángok nemcsak közvetlenül pusztítanak, hanem az állatok táplálékforrásait és menekülési útvonalait is felszámolhatják. A tőzeglápok égése emellett nagy mennyiségű, korábban a talajban megkötött szenet juttat a légkörbe, tovább súlyosbítva a klímaváltozás problémáját.

Az ügy immár komoly politikai próbatétel az indonéz vezetésnek. Helyi közösségek és környezetvédő csoportok jogi úton is igyekeznek számon kérni az állam fellépését; a szomszédos országok pedig hatékonyabb regionális együttműködést sürgetnek. Az esőzések átmeneti enyhülést hozhatnak, de a visszatérő füstválság megszüntetéséhez a földhasználat ellenőrzésén és a szabályok betartatásán is változtatni kell.