Valaki rossz címet adott meg, mindenét elveszítheti a Magyarországon új életet kezdő család

Minden összejátszott egy hazánkban új életet kezdő mauritiusi család kálváriájában. Az egész egy olyan bírósági perrel kezdődött, amelyben rossz címet adtak meg a família tartózkodási helyeként, így ők egy levelet sem kaptak meg, és semmit nem tudtak az eljárásról. Innen gördültek tovább az események meglepő fordulatokkal a végrehajtás felé, amelynek végén elárverezték a házukat.

– 2020 augusztusában megterhelték édesanyám bankszámláját, majd a tulajdonában lévő ingatlanára végrehajtási jog került. Így szereztünk tudomást arról, hogy egy olyan követelést hajtanak végre velünk szemben, amelyről nem is tudtunk, és aminek a jogalapját a mai napig vitatjuk – vágott bele történetébe a jelenleg Szécsényben élő Avi, teljes nevén Raveeraj Auheebum.

A Népszabadságnak elmondta, hogy családjával 2013-ban érkezett Mauritiusról Magyarországra. Itt nőtt fel, öccse itt jár gimnáziumba. Szüleik az évek során több saját vállalkozást működtettek Budapesten, köztük egy mauritiusi fúziós éttermet. – Egészen 2017-ig teljesen átlagos, nyugodt életet éltünk. Akkor még egyikünk sem gondolta volna, hogy egy új üzlethelyiség kibérlésével olyan eseménysorozat veszi kezdetét, amely kilenc évvel később a családunk otthonának elvesztéséhez, a vállalkozásunk ellehetetlenüléséhez és az életünk teljes felborulásához vezet – közölte a most 28 éves fiatalember.

Az üzlet beindult, a tulajdonos árat emelt

Kilenc évvel ezelőtt Avi édesapja a már működő büféje bővítéséhez keresett új üzlethelyiséget. Így talált rá egy alkalmas helyiségre Budapest IX. kerületében, a Berzenczey utcában, amelyet egy idős hölgy hirdetett. – Szüleim egy évig tartó határozott idejű bérleti szerződést kötöttek, amit az édesanyám írta alá. A teljesen üres szuterént saját költségünkön éteremmé alakítottuk át. Amikor az üzlet beindult, és bevételt termelt, a tulajdonos jelentősen megemelte a helyiség értékét, és a korábbinál többszörös áron próbálta azt eladni szüleimnek. Miután ők ezt nem fogadták el, a kapcsolat megromlott, és ezt követően számos hatósági ellenőrzés, bejelentés és egyéb konfliktus követte egymást. A szüleim végül úgy döntöttek, hogy elhagyják szeretett éttermüket. Erre 2019 márciusában került sor.

Két hónappal később a bérbeadó hölgy polgári pert indított édesanyám ellen. A keresetben azt állította, hogy szüleim a bérleti szerződés lejárta után még másfél évig jogcím nélkül használták a korábbi helyiséget, és nem fizették meg annak bérleti és közüzemi díjait. Az általa követelt összeg végül körülbelül 5 millió forintra rúgott. Erről az eljárásról azonban nem szereztünk tudomást, mert kézbesítési címként a korábbi, már kiürített bérlemény címét adták meg, a posta pedig nem azt jelezte a bíróság felé, hogy a címzett nem ott található, hanem csak annyit jelzett, hogy a címzett nem kereste a levelet – tette hozzá Avi.

Megjegyezte, mivel a keresetről nem tudtak, nem is élhettek ellentmondással, és az ügy a tudtuk nélkül jutott el a jogerős és végrehajtható szakaszig. – Amikor öt éve értesültünk a velünk szembeni jogtalan követelésről, megpróbáltuk jogi úton rendezni az ügyet. Perújítással sajnos nem tudtunk élni.

Az ügyvéd átvette, aztán eltűnt

Ezután jött egy újabb ügy, mivel az asszony a lakás kiürítésére irányuló polgári peres eljárás elindítása után egy nem peres eljárást is kezdeményezett, s később fizetési meghagyást is elindított, amelyben az előző eljáráshoz – vagyis a jogcím nélkül használathoz – képest egy hároméves, határozott idejű bérleti szerződésre hivatkozott, és körülbelül 1,5 millió forintot követelt. Ezt a fizetési meghagyást időben megkaptuk, és ellentmondtunk neki – közölte a fiatalember.

Időközben azonban a családjuk életében egy másik, rendkívül súlyos fordulat is bekövetkezett. A Covid-járvány idején be kellett zárniuk a szülők által felépített vállalkozást, és az idegenrendészeti hatóság döntése alapján el kellett hagyniuk Magyarországot. Visszautaztak Mauritiusra, a végrehajtási eljárás pedig a távollétükben folytatódott. – Hogy képben maradjunk, megbíztunk egy ügyvédet a levelek átvételével, de az illető eltűnt, semmilyen módon nem értük el őt. Ekkor a feleségemmel visszajöttünk Magyarországra, hogy személyesen beszéljünk vele, de az irodánál már nem volt kint a táblája. Majd egy cikkből derült ki számunkra, hogy az ügyvédünket csalás és pénzmosás gyanúja miatt letartóztatták.

Mindezt tetézte az, hogy az ügyvéd helyett kirendelt ügygondnok nem kereste őket, és az ügyükben semmit nem tett. Ezt nem akarták annyiban hagyni, és a rendőrséghez fordultak. Sikertelenül, mert bár többször feljelentést tettek, a nyomozást arra hivatkozva nem rendelték el, hogy nem történt csalás, és az ügy polgári jogi természetű.

Aztán 2025. szeptember 17-én Aviék eljutottak oda, amitől évek óta rettegtek: elveszítették az otthonukat. – Engem, a feleségemet és az öcsémet kilakoltattak a Nógrád megyében található rimóci otthonunkból. Azóta hárman a nulláról próbáljuk újrakezdeni az életünket. A családunk anyagilag is teljesen ellehetetlenült – mondta a férfi. – A folyamatosan felmerülő költségek miatt a vállalkozásunk mára súlyos helyzetbe került. A jelenlegi lakhatásunkra és a beindított éttermünk működésére vonatkozó szerződéseink hamarosan lejárnak. Hogy miként lesz tovább, elképzelésünk sincs – mondta Avi, aki a családjával együtt meglepődött, amikor idén március 25-én a IX. Kerületi Ügyészség nyomozás elrendelésére utasította a rendőrséget.

Egy ügyeskedő ember áldozatai lettek?

Az üggyel kapcsolatban a Népszabadság kérdéseire a BRFK azt közölte, hogy a „a hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt a nyomozás folyamatban van, gyanúsított kihallgatás nem történt.” Hozzátették, hogy a rendőrség az ügy összes körülményét vizsgálja. A Fővárosi Törvényszék az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt írta, hogy a konkrét ügyről nem tudnak tájékoztatást adni, de általánosságban igen. A bíróság a végrehajtási kifogásról elsődlegesen a végrehajtó által beterjesztett, a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok alapján határoz. A végrehajtó által kiállított okirat közokirat, amelyet az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, azonban amennyiben a bíróságnak kétsége van a közokirat valódisága tekintetében, megkeresheti az okirat kiállítóját, hogy annak valódiságáról nyilatkozzon.

Kerestük a bérbeadót is, de sem e-mailünkre nem reagált, sem a volt ügyvédje révén kezdeményezett beszélgetésre sem reagált. Ha módot adott volna rá, szerettünk volna kitérni arra is, hogy egy további úton még egy újabb bőrt lehúzott az ügyről. Ugyanis polgári pere elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az EJEB pedig kötelezte a magyar államot a hölgy kártalanítására. 

Avi úgy véli, hogy egy ügyeskedő ember áldozatai lettek, aki kihasználhatta azt is, hogy nem ismerik a magyarországi jogszabályokat. Ugyanakkor teljesen igazságtalannak érzi, hogy valótlan állítások és jogtalan követelések alapján, ráadásul rossz címre kiküldött értesítésekkel kerültek ilyen helyzetbe.

– Szeretném végre lezárni ezt a történetet. A szüleimnek szeretném megígértem, hogy mielőtt visszatérek Mauritiusra, mindent megteszek azért, hogy kiderüljön az igazság, és visszaszerezzem azt az otthont, amelyért egész életükben megdolgoztak – jegyezte meg a fiatalember.

– Az ügy általam megismert részleteiből az állapítható meg, hogy a bérbeadó a polgári perben nem a bérleti szerződésben megjelölt címet adta meg a bérlő lakhelyeként, ez vezetett oda, hogy jogerős ítélet születhetett, amelyet később végrehajtás útján érvényesítettek – mondta Karászi Viktor ügyvéd a Népszabadságnak. Hozzátette, amennyiben a rendőrség megállapítja, hogy bűncselekmény történhetett, akkor a bérlő bűncselekménnyel okozott kár címén indított perben igényelheti a kára megtérítését.