Matolcsy György kedd este még youtuberként magyarázta, hogy a kasszából eltűnt százmilliárdokból a pénzügyi tudást erősítették

„Gyakran kapom meg azt a kérdést, és kérdés jogos, hogy miért nem fordította ezt a nagyon jelentős összeget, 266,5 milliárd forintot a jegybank például kórházépítésre. Ez egy jogos kérdés, de hamis mese, ha valaki azt gondolja, hogy ezt megtehette volna a jegybank” – idézte a Telex, hogy miről beszélt Matolcsy György korábbi jegybankelnök a szerda reggeli őrizetbe vétele előtti napon YouTube-videójában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Matolcsy-korszakában az említett 266,5 milliárd forintból létrehozott alapítványok alapítói vagyonáról az Állami Számvevőszék vizsgálata is kimutatta, hogy a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, a kasszában pedig összesen kilencmillió forint készpénz.

Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt

A jegybank nem építhet kórházakat vagy utakat, ha van eredménye, akkor osztalék formájában befizetheti azt a költségvetésbe. Az MNB eredménye onnan származik, hogy egyrészt jelentős devizatartaléka van, valamint értékpapírokkal kereskedik és más bevételi forrásai is vannak. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor eredménye van – fejtegette Matolcsy György, aki egy a videóhoz csatolt file-ban hosszabban is kifejt. Eszerint 2016 és 2021 között összesen 600 milliárd forintnyi osztalékot fizetett be a jegybank a központi költségvetésbe.

Kezdődik Matolcsy György kihallgatása, panasszal él az őrizetbe vétel ellen

A volt MNB-elnök szeptember elején youtuberként indított Aranykor című – feltehetően az alapítványok ügyében zajló, szerdán őt magát is elérő nyomozás elé szánt – videósorozata utolsó részében az egykori Orbán-kormányra próbálja hárítani a felelősséget. – A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás védelme és megteremtése, az árak és az infláció kordában tartása, emellett a „jegybank őre is a pénzügyeinknek”, a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának. Emellett a kormány gazdaságpolitikájának támogatása is feladata.
Ha az MNB-ben nyereség képződik, azt csak osztalék formájában tudja eljuttatni a költségvetéshez. Így tehát a jegybank nem tud egyedül kórházat építeni vagy fenntartani, de a költségvetésbe befizetett osztalékból a kormány elvileg ezt megtehette volna – mondta Matolcsy György.

Csakhogy, a korábbi jegybankelnök nem véletlenül nem említi, hogy mit fizettek be a 2016 és 2021 közötti 600 milliárd forintos osztalékon túl, tehát 2021 és 2025 között. A Népszava 2026. május 29-én a jegybanki éves jelentés alapján megírta, csak 2025-ben 554 milliárd forint volt az MNB vesztesége, 2021 óta pedig összesen 3560 milliárd forintos hiány keletkezett a monetáris politika miatt. Ebben az összegben még nincsenek benne a bűncselekmények útján eltulajdonított százmilliárdok.

Az egykor Orbán Viktor jobbkezeként ismert közgazdász szerint az MNB igazgatósága azért döntött az alapítványok létesítéséről, mert ezzel szerették volna a közgazdasági pénzügyi képzést segíteni és erősíteni, valamint a pénzügyi tudást növelni az országban. Az utolsó videóban Matolcsy György azt az egykori fideszes – Kósa Lajos volt országgyűlési képviselőhöz köthető – mondásnak is ellentmond, amely szerint a jegybanki alapítványoknak juttatott vagyon „elvesztette közpénzjellegét”. –  A jegybank utolsó forintja – és az első is – közpénz és az alapítványokba tett vagyon is közpénz – jelentette ki Matolcsy György.