Kerületek parkolópályán

„A dolog végtelen fölöslegessége azóta különösen szembeszökő, hogy a kórházak és az iskolák állami kézbe kerültek. Így már különösen nehéz megérteni, miért kell minden kerületnek külön csendrendelet, szociális intézményrendszer, köztisztasági géppark vagy éppen parkolási társaság. Lehet ezt cifrázni, de talán fölösleges. Ezt az értelmetlen szisztémát a pártok közötti, rendszereken átívelő konszenzus tartja már évtizedek óta életben. A kerületek – most nem számítva a karácsonyi utalványokat és az utcabálokat – egyszerű kifizetőhelyek. Jobbára a klientúra életben tartására valók: kifutópályák, parkolóhelyek, mellékjövedelmek folyósítói. A pártok főhadiszállásai, ahol be lehet fészkelni, ahol ki lehet fehéríteni az innen-onnan érkező pénzeket.”

A fenti sorokat N. Kósa Juditnak a Népszavában megjelent jegyzetében olvastam (Budapesti most vagy soha, 2026. október 3.), amelyekkel teljes mértékben egyetértek. „Matekozzunk” egy kicsit, hátha közelebb jutunk a megoldáshoz.

• Az I. kerületnek 26 ezer, az V. kerületnek szintén 26 ezer, a két kerületnek együtt 52 ezer lakosa van;
• Soroksár népessége 23 ezer fő, Pesterzsébeté 61 ezer fő, ez összesen 84 ezer lakos;
• Terézvárosnak 35 ezer, Erzsébetvárosnak 51 ezer lakosa van, ez összesen 86 ezer lakos.

Nézzük Budapest nagy népességű kerületeit: Újbuda 132 ezer fő, Óbuda 125 ezer fő, Angyalföld és Zugló 120-120 ezer fő. (Nyíregyháza: 115 ezer fő, Győr 118 ezer fő.) Azt gondolom, nem kell ragozni, hogy óriásiak az „üzemméretbeli” különbségek, amit észszerű lenne mérsékelni.

Pillantsunk a hivatali létszámadatokra is: Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal állományi létszáma a legutolsó adatok szerint 312 fő, Budapest Főváros VI. Kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal állományi létszáma 223 fő (Céginformáció). Újbuda lakossága több mint háromszorosa Terézvárosénak, de a hivatali létszám csak 40 százalékkal magasabb, mint Terézvárosban.

Ez a mai tagolt struktúrában természetesen megmagyarázható, de egyben gondolkodásra késztet, és talán változtatásra is ösztönöz. Az erzsébetvárosi polgármesteri hivatalban 190 fő dolgozik. Terézváros és Erzsébetváros egymással szomszédos, a két kerület polgármesteri hivatalának és az önkormányzatának összeolvasztása abszolút racionális lépés lenne. Érdemes végigszámolni (én nem tudom), hogy mekkora összeget tudnának megspórolni az összevonással.

Teljesen biztos, hogy észszerűbben lehetne működtetni az integrált szervezetet. Hatékonyabb és karcsúbb hivatal, kevesebb rezsi, csökkentett számú tiszteletdíjas személy (egy közgyűlés), és jelentősen kevesebb alpolgármesteri, bizottsági, tanácsnoki és így tovább státusz. Ha nagyon muszáj (bár értelme nem sok), lehet társpolgármesteri rendszerben is működni.

Ugyanez elmondható a Várkerület és a Belváros esetleges közigazgatási egységesítéséről, Soroksár és Pesterzsébet újraegyesítéséről, de Józsefváros és Ferencváros is fúzióra léphetne (együtt 130 ezer lakos).

Csak példaként említem, hogy a 200 ezer lakosú Debrecen nem rendelkezik közigazgatási kerületekkel, a várost hagyományosan városrészekre, lakótelepekre és egykori kertségekre osztják, a 138 ezer lakosú Pécsett ugyanez a helyzet. A tradicionális elnevezések természetesen megmaradhatnak, a városrészi rendezvényeket, találkozókat továbbra is önállóan patronálhatják, a nyugdíjasklubokat lehet tovább üzemeltetni, és az FTC nevét sem kell Ferenc József Torna Clubra változtatni.

Az nem kérdés, hogy a főváros parkolási rendszerét központosítani kell. 47 éve autózom a fővárosban, de a fizető parkolás bevezetése óta most látok először esélyt arra, hogy a széttöredezett és kaotikus parkolási szisztéma végre megszűnjék, és hogy a centralizáltan beszedett tarifa ellenértékeként esetleg valami szolgáltatást is kaphatunk.

Világos, hogy a főváros belső negyedeinek speciális helyzete és elkülönült érdeke eltér a peremkerületekétől és a fővárosétól, de ezek az anyagi jellegű megfontolások (helyi parkolási díjbevételek) nem írhatják felül Budapest érdekeit. Az ország lakosságának 17 százaléka él Budapesten és még egymillió honfitársunk az agglomerációban. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az 51 ezer lakosú Erzsébetváros „parkolási fájdalma”, megelőzheti, legyőzheti, semmissé teheti 2,5 millió ember elvárásait.

Igen, a főváros és a kormányzat helyesen teszi, ha a jelenlegi fővárosi parkolási anarchiát felszámolja és egy új, egységes és átlátható metódust rendszeresít Budapesten. Ezt a „lázadó” kerületi polgármestereknek is tudomásul kell venniük.

A szerző közgazdász.

–

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.