Czibere Károly közölte, a bicskei eset miatt 2016-ban felajánlotta a lemondását, de Balog Zoltán nem fogadta el

A bicskei esett miatt 2016-ban felajánlottam lemondásomat, azt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nem fogadta el – közölte Czibere Károly, az egykori ágazati tárca szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára pénteken az MTI-vel, reagálva a csütörtökön nyilvánosságra hozott bicskei jelentésre. A volt államtitkár egyúttal bocsánatot kért mindazoktól, akik az ő államtitkári ideje alatt estek áldozatául egy bántalmazónak bármely intézményben.  

 

„Ettől még az államtitkárnak politikai felelőssége van”

 

Czibere Károly – aki jelenleg a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke – azt írta, a bicskei igazgató „rémtetteiről” az ágazatirányítás 2016 szeptemberében értesült, 2014 májusa és 2016 szeptembere között az ágazatirányításhoz sem formálisan, sem igazgatási úton, sem informálisan nem érkezett jelzés az intézetvezető „szörnyű” tetteiről.

Miután – folytatta – 2016 szeptemberében olvasták „a gyermekek faxon érkező” vallomásait, feljelentést tettek a rendőrségen, az ágazatvezetés azonnali vizsgálatot indított az intézményt fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál (SZGYF), valamint valamennyi illetékes hatóság (ombudsman, kormányhivatal) összes vonatkozó korábbi ellenőrzési jelentését bekérték. Ugyanakkor kiemelte, hogy „ettől még az államtitkárnak politikai felelőssége van minden egyes olyan gyermekért, akit a rendszer nem véd meg. Ezért még 2016 őszén felajánlottam lemondásomat. A miniszter ezt nem fogadta el, megállapodtunk egy gyermekvédelmi szabályozócsomag előkészítésében”.

 

Korábban is kaptak jelzéseket súlyos esetekről

 

Czibere Károly kitért arra is, hogy az ágazatirányítás már 2016 előtt megkezdte a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítését, mivel korábban is voltak mind a gyermekjóléti, mind a gyermekvédelmi rendszerben olyan esetek, amelyek arra utaltak, hogy észrevétlenül és következmények nélkül maradhatnak súlyos bántalmazások. Ezzel kapcsolatban közölte,

 

• a rendszer megerősítését célozta a 2014-ben bevezetett gyermekvédelmi gyámság, amely megszüntette az intézményvezetői gyámságot és a nevelőszülői gyámságot annak érdekében, hogy a gyermek érdekében minél több, egymástól független hatóság, segítő, szakember, szolgáltató és jogvédő működjön együtt.

 

• kialakítottak egy négyszintű jelzőrendszert (helyi, térségi, megyei és országos szinten), megerősítették a járási gyermekjóléti központokat, valamint jelzőrendszeri protokollokat adtak ki, hogy egyetlen bántalmazásra, elhanyagolásra vagy más típusú veszélyeztetettségre utaló bejelentés se sikkadjon el.

 

• bevezették, hogy szankcionálni lehessen az egészségügyi és közoktatási dolgozókat, ha elmulasztanak jelenteni egy tudomásukra jutott bántalmazást.

 

• bevezették az óvodai és iskolai szociális segítést, hogy a bántalmazásokat időben észleljék a dolgozók, és a gyermekek megfelelő segítséget kapjanak.

 

• 2016 februárjában létrehozták a „Gyermekeink Biztonságáért” kiemelt ügyek munkacsoportot annak vizsgálatára, hogy az illetékes szervek a jogszabályoknak megfelelően jártak-e el egy-egy ügyben. A munkacsoport 2016 novemberében tárgyalta a bicskei intézményben történteket.

 

• 2017-ben szigorították a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezési eljárását, hogy ne fordulhasson elő többé, hogy fenntartóváltáskor nem adnak át olyan adatokat, amelyek a vezetői munkakör betöltése szempontjából rendkívül fontosak.

 

• szintén ettől az évtől került a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat feladatai közé az áldozatsegítés, valamint szigorították a büntető törvénykönyvet is, a bíróságnak azóta véglegesen el kell tiltania a gyermekekkel kapcsolatos bármilyen foglalkozástól, munkától vagy tevékenységtől azokat az elkövetőket, akik 18 év alatti fiatalok sérelmére követték el a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket.

 

• 2018-ban került a jogszabályba a szervezetileg önálló és független gyermekvédelmi szakszolgálat felállítása.

 

Bocsánatot kért az áldozattá vált gyerekektől

 

Czibere Károly közölte, 2014 és 2018 között az ágazatvezetés mindent igyekezett megtenni, hogy hasonló esetek soha többé ne történhessenek meg ártatlan gyermekekkel. „Valamennyi gyermektől, aki ebben az időszakban – minden, őt megvédeni akaró igyekezetünk ellenére – esett áldozatául egy bántalmazónak bármely intézményben, bocsánatot kérek!” – zárta közleményét.

 

Három hete még tíz évre elzárták volna a nyilvánosságtól, csütörtökön már a Karmelitában bemutatták a kormány bicskei jelentését

 

A bicskei gyermekotthon igazgatója, Vásárhelyi János 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan. 2019-ben jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték pedofil bűncselekmények miatt.

A kormány csütörtökön hozta nyilvánosságra a Szociális és Családügyi Minisztérium által készített, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértések kivizsgálásáról szóló jelentést. A kormany.hu oldalon elérhető, több mint 100 oldalas dokumentum vizsgálja a gyermekotthonban történt szexuális visszaélések hátterét és az intézményi mulasztásokat, valamint feltárja, hogyan maradhattak figyelmen kívül a gyermekek jelzései, milyen felelősség terheli az érintetteket, és hogyan akadályozható meg hasonló esetek megismétlődése. A bicskei ügyben a jelentés szerint a felelősség nemcsak a jogerősen elítélt elkövetőket terheli, hanem az érintett időszak fenntartóit és ágazati vezetőit. A dokumentumban nevesítik Balog Zoltán és Pintér Sándor egykori minisztert, valamint Fülöp Attila, Soltész Miklós és Czibere Károly volt államtitkárt is.

Csütörtöki sajtótájékoztatón Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár bejelentette, hogy a kormány egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hoz létre, amely 2027. január 1-jén kezdi meg működését. Az érintettek egyszeri pénzbeli kártérítés helyett szükségleteikhez igazodó, hosszú távú pszichológiai, egészségügyi, jogi és lakhatási segítséget kaphatnak. A támogatáshoz nem lesz szükség korábbi büntetőeljárásra vagy bírósági ítéletre, a jelentkezés feltétele legalább egy gyermekvédelemben töltött nap.

Jóvátételi alap segítheti a gyermekvédelmi rendszer áldozatait