Jóvátételi alap segítheti a gyermekvédelmi rendszer áldozatait

Egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hoz létre a kormány – jelentette be a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár. Gyurkó Szilvia a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró vizsgálat eredményeit, valamint a gyermekvédelmi rendszer hiányosságait bemutató eseményen elmondta azt is: 2027. január 1-jén indul a nem egyszeri pénzbeli kártérítést ígérő alap – az érintettek a szükségleteikhez igazodó pszichológiai, egészségügyi, jogi, lakhatási és más, hosszú távú támogatást kaphatnak.

Azok is jelentkezhetnek, akiknek az ügyében korábban nem indult büntetőeljárás, vagy nem született bírósági ítélet, az áldozatoknak pedig nem kell majd bizonygatniuk, mi történt velük, egyetlen feltétel a kérelmező gyermekvédelemben töltött legalább egy napja.

 

Húsz év

 

A jelentéssel összefüggésben Gyurkó Szilvia elmondta: húsz éven keresztül történhettek súlyos jogsértések egy olyan intézményben, ahol az államnak a gyermekek biztonságát kellett volna garantálnia. A gyerekek szóltak, a dolgozók jeleztek, vizsgálatok is indultak, rendőrségi eljárás is volt, mégsem védte meg a gyerekeket senki. Volt, akinek annyit tanácsolt az őt meghallgató nevelő, hogy ne menjen be az igazgató szobájába, próbálja elkerülni, hogy kettesben maradjon vele – idézte a vizsgálatból Gyurkó Szilvia. A vizsgálati jelentés nemcsak azt mutatja be, hogy mi történt Bicskén, hanem azt is, hogyan történhetett meg mindez, mert – ahogy fogalmazott – egyetlen elkövető sem tud egyedül kijátszani egy rendszert.

 

 

Tudták

 

Az eseményen Magyar Péter miniszterelnök is jelen volt, aki elmondta, hogy a politikai vezetők tudatában voltak a jelzéseknek, a visszaéléseknek. Az ügyben érintett Vásárhelyi János 2004 és 2016 között a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatójaként bizonyíthatóan tíz kiskorú fiút zaklatott szexuálisan, de sokkal több áldozata lehetett. Noha Vásárhelyi Jánosról már a gyermekvédelmi pályafutása elején tudni lehetett arról, hogy nem megengedhető módon közelít a gyerekekhez, 2011-ben eljárás is indult ellene, a Fidesz-kormánytól mégis több elismerést és díjat kapott, 2016-ban Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök köztársasági elnöki díjra jelölte.

Magyar Péter kijelentette: 2019-ben a jogerős ítélet megszületésével minden kétség eloszlott azzal kapcsolatban, hogy mi történt Bicskén, és hogy hinni kellett volna a bántalmazott gyerekeknek. Ettől a pillanattól kezdve a magyar állam már hivatalosan is tudta, hogy gyermekeket bántalmaztak súlyosan, a magyar állam intézményeinek működésében súlyos hibák vannak, legkésőbb ekkor teljes körű vizsgálatot kellett volna indítani, hogy kiderüljön, hogyan vesztek el a jelzéseket.

Végig kellett volna nézni az intézményi és politikai felelősségi láncot, meg kellett volna keresni, és hosszú segítséget kellett volna nyújtani az áldozatoknak, és meg kellett volna vizsgálni azt is, hogy az ország más gyermekvédelmi intézményeiben történnek-e hasonló szörnyűségek. Mindez elmaradt – mondta. Hozzátette: Balog Zoltán, Soltész Miklós, Czibere Károly és az akkori vezetők nem hallgathatnak tovább.

 

 

Elvárja tőlük, hogy álljanak a nyilvánosság elé, adjanak számot arról, mit tudtak, mit tehetett a felettesük, mit tettek, és miért volt olyan fontos ennek a pedofil bűnözőnek a pályáját egyengetni, a felelősségre vonás alól mentegetni. A miniszterelnök szerint felelősség terheli Pintér Sándor volt belügyminisztert, és Fülöp Attila exállamtitkárt, valamint egykori főnöküket, Orbán Viktor volt miniszterelnököt is. Tessely Zoltánt, a térség volt fideszes képviselőjét pedig egy vendéglátással összefüggésben arra kérte, számoljon be a bicskei rendőrkapitánnyal való kapcsolatáról.

 

„Nem érdemes foglalkozni velük” – részletek a jelentésből

 

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban 2005 és 2025 között (ahogyan ma is, több száz másik intézményben is) olyan gyerekek élnek, akiknek biztonságáért az állam vállal felelősséget. Mielőtt egy gyerek bekerül egy gyermekotthonba, gyakori, hogy évekig szenved el kisebb-nagyobb mértékben veszteségeket, elhanyagolást, fizikai, lelki, érzelmi, és/vagy szexuális visszaélést.

De ezeknek a gyerekeknek nem csak magát a szexuális visszaélést kellett elszenvedniük, hanem azokkal az előítéletekkel is szembe kellett nézniük, amelyek az “intézetis” gyerekekre – saját szóhasználatuk szerint “a zacisokra” – vetülnek. Mégpedig, hogy ők nehezen kezelhetők, problémásak, megbízhatatlanok, csak figyelmet akarnak, így nem érdemes foglalkozni velük, és jelzéseiket sem kell komolyan venni.

Az intézmény igazgatója az épületben lakott, és nemcsak a gyermekotthon vezetője volt, hanem az ott elhelyezett gyerekek gyámja is. Ez a kettős szerep óriási hatalmat adott neki: a gyerekek intézményi életéről, valamint jogi képviseletéről is ugyanaz a személy döntött. Emellett mindenkinek, aki a gyerekekkel napi kapcsolatban volt, ő volt a főnöke.

A nyomozás során 17 sértettet azonosítottak, az igazgatót pedig 2019-ben jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték, és véglegesen eltiltották a kiskorúakkal végzett munkától. Mire idáig eljutott az ügy, már hosszú évek teltek el az első olyan feljegyzés óta (1993), amit a gyerekotthonban dolgozók tettek bántalmazás gyanúja miatt. 2007-ben egy gyerek pedig már kifejezetten az igazgató szexuális bántalmazó magatartásáról beszélt egy szakembernek. A következő években több gyerek is egymástól függetlenül számolt be hasonló tapasztalatokról.

A jelzések több munkatárshoz is eljutottak, de kezdetben nem történt hivatalos bejelentés. 2011-ben már a fenntartó és a rendőrség is tudomást szerzett az ügyről, a nyomozást azonban 2012-ben bizonyíték hiányában megszüntették, miután több gyerek – jelenlegi tudásunk szerint – kényszerítés hatására illetve külső befolyásra visszavonta vallomását. Az igazgató pedig a helyén maradt.

2016-ban újabb jelzések érkeztek. Ezek között az egyik jelzéstevő gyerek azt kérte, hogy ne értesítsék a helyi hatóságokat, mert úgy gondolta, azok ismerik az igazgatót és segítenének neki eltussolni az ügyet. Ő néhány nappal később visszavonta vallomását.

 

 

A gyermekvédelemben dolgozók első kérdése nem az volt, hogy veszélyben van-e a gyerek, hanem az, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy egy köztiszteletben álló személy ilyet tehet (azaz igaz-e, amit a gyerek mond).

Az elemzésük feltárta, hogy sok gyerek nem ismerte kellően a saját jogait, illetve nem rendelkezett biztos ismeretekkel arról, milyen magatartások minősülnek határátlépésnek, szexuális visszaélésnek vagy más bántalmazásnak. Emiatt előfordult, hogy még csak fel sem ismerték, hogy ami velük történik, az jogsértő, elfogadhatatlan, és segítséget kell kérniük

A vizsgált 20 év gyermekvédelmi anyagai visszatérően úgy hivatkoznak a bántalmazások megelőzésére, feltárására, mint elsődleges célra. A fókusz a vizsgálatok lefolytatásán, és végül a büntetőeljárás végigvitelén volt – úgy a gyermekvédelemben, mint az igazságszolgáltatásban. Azt a kérdést, hogy a gyerekek hogy vannak, hogy mire van szükségük ahhoz hogy jól legyenek, egyszer sem tette fel se a gyermekvédelem, se az igazságszolgáltatási rendszer.

A bicskei áldozatoknak nem pusztán azzal tartozunk, hogy az ügyből „tanulunk”. Tartozunk nekik azzal is, hogy hosszú távon elérhető támogatást és valódi jóvátételt biztosítunk számukra.