A Tisza egészségügyi programjával sok ponton egybevágó javaslatokat mutatott be az Egyensúly Intézet

A betegek ellátását nem különálló vizsgálatok és beavatkozások sorozataként, hanem a diagnózistól a gyógyulásig tartó folyamatként kellene megszervezni és finanszírozni – egyebek mellett ez is az Egyensúly Intézet Hogyan gyógyítsuk meg az egészségügyet? című, most bemutatott szakpolitikai javaslatcsomagjának egyik új eleme. Az elemzőintézet szerint a magyar egészségügy problémáit nem lehet kizárólag a finanszírozás növelésével megoldani: a betegellátás szervezését, az intézmények együttműködését és a köz- és magánszolgáltatók kapcsolatát is át kell alakítani.

A 2020-ban létrejött Egyensúly Intézet saját meghatározása szerint pártoktól és gazdasági érdekcsoportoktól független szakpolitikai műhely. Kutatásokra és szakértői egyeztetésekre építve készít javaslatokat Magyarország társadalmi és gazdasági problémáinak kezelésére. Kiadványaival a döntéshozóknak kíván lehetséges megoldásokat kínálni, és szakmai vitát kezdeményezni. Az egészségügyi ellátórendszerről most megjelent tanulmány is ennek a munkának a része: nem kormányzati intézkedési terv, hanem szakpolitikai ajánlások gyűjteménye.

2030-ra legalább 7 százalék

A tanulmány a túlzott kórházközpontúságot, a szakemberhiányt, a töredezett betegutakat és az ellátás eredményességéről rendelkezésre álló nyilvános adatok hiányát is a rendszer fő problémái közé sorolja. A javaslatcsomag 2030-ra a GDP legalább 7 százalékára emelné az állami egészségügyi kiadásokat, megerősítené az egészségbiztosító szerepét, és az elvégzett beavatkozások száma mellett a gyógyítás eredményességét is figyelembe venné a finanszírozásban.

Az Egyensúly Intézet ajánlásai több területen találkoznak a Tisza-kormány Hugonnai Vilma Egészségügyi Programjának célkitűzéseivel. Mindkettő az alapellátás megerősítését, a betegutak jobb megszervezését, az ellátás minőségének mérését és a finanszírozás átalakítását szorgalmazza. Az elemzőintézet tanulmánya ugyanakkor egyes kérdésekben részletesebb megoldásokat is kínál. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a bemutatón arról beszélt, hogy a kormány több hasonló irányú változtatást már előkészített, néhány intézkedés bevezetéséhez pedig határidőt is rendelt.

Várólisták csökkentése ösztönzőprogram

A miniszter egyebek mellett bejelentette: október 15-től indítják a műtéti várólisták csökkentését ösztönzőprogramot. Jelenleg több mint 35 ezer beteg várt legalább két hónapja térd- vagy csípőprotézis-, illetve szürkehályog-műtétre, a tárca várólista programra is ezekre a területekre fókuszál. A miniszter szerint nemcsak a jelenlegi várakozási időket szeretnék rövidíteni, hanem azt is megakadályoznák, hogy a várólisták ismét felduzzadjanak. Ehhez módosítják a finanszírozási szabályokat is. A programban részt vevő szolgáltatók bizonyos feltételek mellett a jelenlegi finanszírozási érték 130 százalékát kaphatják meg. A többlet egy részének kifizetését azonban már az ellátás minőségéhez kötnék, és a minőségi szempontok súlyát később tovább növelnék.

Hegedűs Zsolt szerint a várólisták felülvizsgálata jelentős meglepő adatokra is bukkantak, így például – szerinte – Székesfehérváron és Egerben például a betegek telefonos megkeresésekor egyes nyilvántartásokban azt tapasztalták, hogy a várakozók mintegy 20–30 százalékát időközben már megoperálták máshol.

Az Egyensúly Intézet a várakozási idők csökkentését nem kizárólag a műtéti kapacitások növelésével érné el. A tanulmány szerint a betegek ellátását a különböző szolgáltatók között is szervezni kellene. Ennek érdekében betegút-koordinátorokat alkalmaznának, akik segítenék a vizsgálatok, kezelések és rehabilitáció összehangolását. A kórházi fertőzéseket és a műtéti szövődményeket is nyilvánosságra hoznák

Az Egyensúly Intézet a minőségi mutatók nyilvánosságát is sürgeti. A tanulmány szerint a finanszírozás és az ellátásszervezés átalakításához szükség van arra, hogy az intézmények teljesítménye és a kezelések eredményessége összehasonlítható legyen.

Brit példa

A miniszter a bemutatón bejelentette: januártól egy új, a kormánytól független egészségügyi minőségellenőrző hatóság felállítását tervezik. A szervezet a brit Care Quality Commission mintájára vizsgálná az egészségügyi szolgáltatók működését, a betegbiztonságot, az ellátás eredményességét és az intézmények irányítását. A jogi és szervezeti előkészületek már megkezdődtek. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy a hatóságnak politikai befolyástól mentesen kell működnie. Azt szeretné, hogy a kórházak ellenőrzéséről ne az ágazat politikai vezetése dönthessen.

A miniszter egy másik, rövid távon várható változásról is beszélt: az előadást követő héten elindulhat az egységes betegelégedettségi platform, amelyen a betegek és hozzátartozóik értékelhetik az ellátást. Az ágazatirányítás azt is vizsgálná, hogyan reagálnak a kórházak vezetői a visszajelzésekre.

Akár ezer hozzáférhető mutató

A tervek szerint a kórházi fertőzések, a betegbiztonsági események és más minőségi mutatók intézményenként, havi bontásban is nyilvánosságra kerülnének. Hosszabb távon több száz, akár ezer mutatót szeretnének hozzáférhetővé tenni.

A finanszírozás átalakításában az Egyensúly Intézet az egészségbiztosítónak szánna nagyobb szerepet. A tanulmány azt javasolja, hogy bizonyos betegségeknél fokozatosan térjenek át a teljes betegút finanszírozására: ne külön-külön fizessék a vizsgálatokat és kezeléseket, hanem azok együttes költségét és eredményét vegyék figyelembe.

Számít az eredményesség

Hegedűs Zsolt a bemutatón megerősítette, hogy a kormány is ilyen irányba kívánja átalakítani a finanszírozást. A biztosító a jövőben nem kizárólag az elvégzett beavatkozások számát, hanem azok eredményességét is figyelembe venné.

Ehhez összekapcsolták az egészségbiztosító adatbázisát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT). A cél, hogy az ellátások költségeit és a betegek egészségi állapotában bekövetkező változásokat együttesen lehessen értékelni. A miniszter példaként a csípő- és térdprotézis-műtéteket említette. Ezeknél már elkezdik mérni a betegek által jelzett eredményeket is: például azt, hogy a beavatkozás után mennyit javult a mozgásképességük és az életminőségük.

Az úgynevezett kötegelt finanszírozás ugyanakkor az ellátásszervezés átalakítását is feltételezi. A különböző intézményekben végzett vizsgálatokat, kezeléseket és rehabilitációt össze kell hangolni ahhoz, hogy a beteg valóban végigjusson a szükséges ellátásokon.

Az Egyensúly Intézet a köz- és magánegészségügy kapcsolatának újraszabályozásával kapcsolatban azt is felveti, hogy az állami egészségbiztosító meghatározott feltételekkel magánszolgáltatóktól is vásárolhatna ellátást, például a várólisták csökkentésére. Emellett a magánpraxisok létrehozását és bővítését területi, illetve szakmai kapacitásvizsgálathoz kötné, hogy a magánellátás növekedése ne veszélyeztesse a közfinanszírozott szolgáltatások működését.

A miniszter szerint a köz- és magánegészségügy kapcsolatának felülvizsgálata már folyamatban van, a részletes szabályok a jövő év elejére készülhetnek el. Hegedűs Zsolt arról beszélt, hogy ha egy magánszolgáltató azonos minőségben, de olcsóbban képes elvégezni egy beavatkozást, mint egy állami intézmény, ezt az egészségbiztosítónak mérlegelnie kell. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a magánszolgáltatók bevonása ne veszélyeztesse az állami kórházak osztályainak fenntarthatóságát.

A bemutatón nem derült ki, hogy a magánszolgáltatóktól történő ellátásvásárlásra külön forrást biztosítanának-e, illetve milyen feltételekkel védenék az állami intézmények kapacitásait illetve forrásait.

Az Egyensúly Intézet szerint a magyar egészségügy túlzott kórházközpontúságát az alapellátás megerősítésével lehetne mérsékelni. A tanulmány a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyező, több szakember együttműködésére épülő csoportpraxisok kialakítását javasolja.

Hegedűs Zsolt a bemutatón megerősítette a kormány korábbi vállalását, hogy évente 500 milliárd forinttal növeli az egészségügyi ráfordításokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a többletforrásokat szerkezeti átalakításokkal együtt kell felhasználni. Elsősorban a szakdolgozói bérek és munkakörülmények javítását, valamint a háziorvosi és járóbeteg-ellátás megerősítését emelte ki. Szerinte több feladatot kellene az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendeléseken megoldani. A háziorvosi rendszerben nagyobb területi együttműködésekre, integrált egészségügyi és szociális központokra építenének. Külön támogatnák a hátrányos helyzetű térségek praxisait, a fiatal háziorvosok pályára lépését és a szakdolgozók foglalkoztatását.

A kórházak irányításában is változások várhatók. A miniszter regionális együttműködések kialakításáról beszélt, amelyek megszervezése az OKFŐ feladata lenne. Az átalakítás elsőként várhatóan a keleti országrészben, Debrecen térségében indulhat. A kórházi vezetők munkáját a jövőben a gazdálkodás mellett a betegbiztonság, az ellátás minősége, a betegelégedettség és a dolgozók megtartása alapján is értékelnék.