Botrányok sorát okozzák Európában Donald Trump nagykövetei
Az amerikai elnök második ciklusában minden korábbinál több politikai támogató kapott nagyköveti posztot. A kinevezettek közül többen a hagyományos diplomácia határait feszegetik: Romániában energiaüzletek, Franciaországban nyilvános bírálatok, Izlandon területi utalások váltottak ki tiltakozást.
Donald Trump második elnökségének diplomáciai személyzeti politikája látványosan eltér az amerikai külügyi szolgálat hagyományaitól. A Washington Post augusztusi összesítése szerint a hivatalban lévő nagykövetek közül 65 politikai kinevezett, és csak 25 karrierdiplomata volt; több mint száz misszió élén pedig nem állt megerősített nagykövet (ilyen egyébként Budapest is). Politikai kinevezetteket korábban demokrata és republikánus elnökök is alkalmaztak, de a mostani arány kiugró.
A legfrissebb vita Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete körül robbant ki. A Financial Times és a Wall Street Journal beszámolói szerint egy márciusi athéni vacsorán, a román kormány későbbi bukására utalva arról beszélt, hogy Washington más országokban is képes hasonló politikai eredményt elérni. A kijelentés Romániában azért keltett különös feltűnést, mert Guilfoyle ugyanebben az időszakban amerikai LNG-vásárlásokról és a Görögországot, Bulgáriát, Romániát és Ukrajnát összekötő gázfolyosóról tárgyalt.
A román szociáldemokraták vezetői tagadják, hogy az amerikai diplomácia szerepet játszott volna Ilie Bolojan kormányának bukásában.
Ezt is ajánljuk
Kiss László pert nyert, a Kúria szerint a börtönben is ellátta a polgármesteri feladatait
Hont András lett az Index vezérigazgatója
Vizsgálat indul, Hajdú Péter és a Partizán ügye is a Médiatanács elé került
Több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott öt év alatt a V. Németh Zsolthoz köthető alapítvány
Húszmilliárd forintból vett autókat és eszközököt az Országos Mentőszolgálat
Kubatov Gábor nem enged az FTC-ultrák követelésének, nem küldik el az államtitkár fiát
Szerkesztői válogatás
