Mozaik

Még csak említést sem tesz a fosszilis energiahordozókról a COP 31 klímacsúcs zárónyilatkozatának tervezete

A törökországi Antalyában tartott ENSZ COP 31 klímacsúcs zárónyilatkozatának tervezetében még csak nem is szerepel a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés kifejezés. Ma még bütykölnek a szövegezésen, és azt ígérték, hogy "jó üzenetet küldenek a világnak". Eközben a valóság aggasztó: 2026 októberében a globális átlaghőmérséklet 1,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1800-as évek közepén mért értéket, miközben az évek óta kitűzött célt 1,5 Celsius-fokban határozták meg.

Még csak említést sem tesz a fosszilis energiahordozókról a COP 31 klímacsúcs zárónyilatkozatának tervezete
Ozan Kose/AFP

A Törökországban november 9-én kezdődött COP 31 klímacsúcs pénteken túllépte a megszabott időkeretet, ezért a küldöttek több döntést is a jövő évre halasztottak, mivel számos kérdésben nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A kudarc miatt egyre hangosabb az elégedetlenség – mind a résztvevők, mind az egyéb érdekvédő szervezetek, aktivisták részéről. Noha a szervezők bizakodóan nyilatkoztak: szerintük sikerült megtalálni az együttműködés lehetőségeit, és a világ közösen léphet fel a globális felmelegedés legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében.

„Már közel vagyunk a célhoz, de még nem értük el” – mondta Murat Kurum török környezetvédelmi miniszter, a kéthetes, COP31 néven ismert klímacsúcs elnöke pénteken este. Eközben viszont a küldöttek egy „kudarc” feliratú tiltakozó transzparenst adtak körbe, egy demonstráló pedig félbeszakította Kurum beszédét, és azt kiabálta: „Önök megölik a jövőt!” Mire a miniszter úgy reagált, hogy valóban nagyon fáradtak, de a világnak akkor is képesek fontos üzenetet küldeni, hogy valódi változást értünk el – fogalmazott.

A végleges megállapodás legújabb tervezete azonban még csak említést sem tesz a fosszilis energiahordozókról. Márpedig abban konszenzus van, hogy a klímaváltozás elsődleges oka a fosszilis energiahordozók – a szén, az olaj és a földgáz – elégetése.

Az ilyen megállapodásokat rendszerint csaknem 200 ország fogadja el, méghozzá a közel egyhangú konszenzus elve alapján. Ezek önkéntes vállalások, jogilag nem kötelező érvényűek.

A fosszilis energiahordozók több mint 25 éven át a zárómegállapodásokban sem szerepeltek. Ez először három évvel ezelőtt változott meg, noha Szaúd-Arábia akkor is igyekezett ellenállni – mondta Alden Meyer, az E3G európai agytröszt régi klímapolitikai elemzője az AP amerikai hírügynökségnek. A 2023-as dubaji klímacsúcson azonban a világ országai megállapodtak abban, hogy a fosszilis energiahordozók kérdését nem lehet tovább halogatni.

Meyer szerint a legfontosabb vitás kérdések közé tartozik az ipari szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra vonatkozó részletes vállalás megfogalmazása, a klímaváltozás pénzügyi támogatása a szegényebb országok számára, valamint az Európai Unió szén-dioxid-intenzív termékekre kivetett, kvázi vámként működő intézkedése.

 

Tizenegy év kudarcával szembesülünk a párizsi ígérethez képest

 

Kurum ígéretet tett arra, hogy az éjszakai tárgyalások után szombat reggel bemutatják a záródokumentum harmadik változatát.

Az idei klímacsúcsra olyan sürgető figyelmeztetések közepette került sor, amelyek szerint a bolygó minden bizonnyal túllépi a 2015-ös párizsi klímaegyezményben meghatározott célt: az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra történő, hosszú távú globális felmelegedés korlátozását.

A Berkeley Earth kutatóintézet adatai szerint 2026 októberében a globális átlaghőmérséklet 1,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1800-as évek közepén mért értéket.

 

A természeti katasztrófák is figyelmeztetnek, de hiába

 

A tanácskozásra egy olyan év után került sor, amelyet számos, az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófa sújtott, köztük az Európában pusztító, halálos áldozatokat követelő hőhullámok és a Nepált sújtó súlyos áradások.

„Egyetlen olyan javaslat sincs az asztalon, amely megvédené az embereket, vagy figyelembe venné a globális Dél országainak prioritásait” – mondta Tasneem Essop, a Climate Action Network International ügyvezető igazgatója. A résztvevők „Szégyen!” feliratú táblákat tartottak a magasba, és skandáltak.

A tárgyalások egyik fő célkitűzése, hogy a villamos energia részesedése a teljes globális energiafogyasztásból a jelenlegi mintegy 21 százalékról 2035-re 35 százalékra emelkedjen. A legújabb tervezet azonban nem köti ki, hogy az áramot megújuló energiaforrásokból, például nap- és szélenergiából kell előállítani. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozókkal működő erőművek termelése is beleszámíthat a villamosenergia-felhasználás növelésére irányuló törekvésekbe.

 

Veszélyben az eddig elért eredmények is, az olajmaffia a hibás


Tagadhatatlan a klímaválság – véli a Ghiwa Nakat, a Greenpeace közel-keleti és észak-afrikai szervezetének ügyvezető igazgatója –, s eközben úgy tűnik, hogy a csúcson a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetésére vonatkozó vállalásokat fokozatosan felpuhítják, márpedig ez az eddig elért eredményeket is súlyosan veszélyezteti.

Az ENSZ több mint 30 éve szervez klímatárgyalásokat, de a haladás lassú. A világszervezet csak a 2021-es, skóciai glasgow-i klímacsúcson ismerte el először, hogy a fosszilis energiahordozók hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.

Juan Carlos Navarro panamai környezetvédelmi miniszter szerint a tárgyalásokat egy „olajmaffia” tartja fogva, és a folyamat reformra szorul. A COP-csúcstalálkozók a képmutatás és a hiábavalóság gyakorlatává váltak – mondta. „Ami itt zajlik, az versengés arról, hogy ki beszél a legtöbbet, és ki eregeti a legtöbb forró levegőt.”

 

Trump Amerikája kiszállt – nem tárgyal és nem támogat 


A megállapodástervezet szerint meg kellene háromszorozni azt az alapot, amely a klímaváltozás által súlyosan érintett országok kártalanítását szolgálja, a szükséges összeget azonban nem határozza meg.  A tervezet egy korábbi változata évente legalább 120 milliárd dolláros támogatást irányzott elő a jórészt szegényebb országok megsegítésére. Ezek az államok viselik a klímakatasztrófák legsúlyosabb következményeit, miközben csak kis mértékben járultak hozzá a probléma kialakulásához.

A pénzt a gazdagabb országoknak kellene biztosítaniuk, a fejlett országok azonban még a korábban vállalt támogatásokat sem teljesítik. A célkitűzések megvalósítását az is nehezíti, hogy a világ legnagyobb szennyező országai közül többen nem vettek részt közvetlenül az idei tárgyalásokon. Közéjük tartozik az Egyesült Államok is, amely Kína után a világ második legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója, történelmi összesítésben pedig a legnagyobb kibocsátó.

A jövő évi klímacsúcsot 2027 novemberében az etióp fővárosban, Addisz-Abebában rendezik meg.

Ezt is ajánljuk

Szerkesztői válogatás