Odaülhet-e Európa az AI asztalához? – Amikor Tanács Zoltán elveszíti a miniszterjellegét
Az Inga Kultúrkávézó estjén Tanács Zoltán szakértőként beszélt a mesterséges intelligencia fejlesztésének biztonsági kockázatairól, a kibertámadások növekvő veszélyéről és Európa lemaradásáról az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Múlt csütörtökön robbant a hír a világsajtóban, hogy négy amerikai nonprofit szervezet pert indított San Franciscóban az öt legnagyobb mesterségesintelligencia-fejlesztő cég ellen. Az alperes technológiai óriások: az OpenAI, a Google, a Meta, az Anthropic és a SpaceX mesterségesintelligencia-részlege. A felperes nonprofit szervezetek azonnali bírósági tiltást kérnek arra, hogy az érintett cégek állítsák le a különösen fejlett AI-modelljeik további fejlesztését és bevezetését. Legalábbis, amíg nem igazolják, hogy a rendszerek biztonságosan, emberi irányítás alatt tarthatók.
A kereset alapja, hogy a szervezetek szerint a vállalatok olyan önfejlesztésre képes rendszereket építenek, amelyek kikerülhetnek az emberi felügyelet alól. A beadványban azzal érvelnek, hogy az AI-fejlesztés jelenlegi üteme súlyos, akár katasztrofális társadalmi kockázatokhoz is vezethet. Kiemelik az AI által vezérelt kibertámadásokat, a biztonsági korlátok megkerülésének és a biológiai fegyverek fejlesztésének veszélyét.
Ez volt a felvezetője az Inga Kultúrkávézó minapi estjének, ahol Tanács Zoltán volt a vendég. A tudományos és technológiai minisztert a Keleti & Nagy: FilozófiAI elnevezésű tudományos-ismeretterjesztő szellemi műhely két életre hívója, Nagy Gergely filozófus-teológus, IT-szakember és Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója kérdezte, vagyis pontosítsunk: hívta közös gondolkodásra a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekről, erkölcsi autonómiájáról, kockázatairól, a közelmúlt incidenseiről és a társadalmi hatásairól.
– Mára eljutottunk oda, hogy már a technológiai fejlődés megengedése is vita tárgya lett az Egyesült Államokban. Milyen felelősséget visel az ember azért, amit létrehoz? Különösen akkor, ha olyan önállóságot ad, mint amilyet a mesterséges intelligenciának készülünk adni – vezette föl a témát Nagy Gergely. Ez a dilemma egyre gyakrabban kerül elő: vajon van-e olyan képessége a mesterséges intelligenciának, ami miatt a fejlesztését azonnal le kell állítani?
Tanács Zoltánt a FilozófiAI alkotói nem mint tárcavezető-politikust, hanem mint digitalizációs szakembert hívták, ezt a körülményt ő is tisztázta az elején. Ezért első megszólalásában rögtön leszögezte: ezen az estén „elveszíti miniszterjellegét”, és mint tudományos-technológiai döntéshozó, tanácsadó, szakértő van jelen.

Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
– A mesterséges intelligencia inkább egy képességcsoport, s ezért más, mint egy okos eszköz vagy gép, amit korábban az ember felfedezett. Volt néhány olyan tulajdonsága ennek az eszköznek, amire a biztonsági szakemberek már előre megmondták, hogy azt nem szabad engedni fejlődni. Ilyen jelzés volt, hogy „ne engedjétek ki az internetre!”. Ezen, azt hiszem, túl vagyunk. Volt még egy ilyen: „ne engedjétek azt, hogy önmagát legyen képes fejleszteni!” Szerintem ezen is majdhogy nem túl vagyunk. Ha megnézzük, hogy az AI-fejlesztő cégek a saját szoftvereik mekkora hányadát írják mesterségesintelligencia-modellek segítségével, akkor már nagyon magas szinten tartunk. Egészen mást csinálnak a programozók most, mint évekkel korábban – fogalmazott Tanács Zoltán, aki szerint nem lehet megbecsülni, mikor lépjük át azt a határt, amikor már kevés beavatkozási lehetősége lesz az embernek. Úgy véli, ennek a vége lehet nagyon jó, de nagyon rossz is. – Abban kevéssé hiszek, hogy korlátokat állíthatunk a technológiai fejlődés elé. A technológiai fejlődés az emberiség történetében töretlen folyamat. A géprombolás mozgalma sem ért el sikert – tette hozzá.
Keleti Arthur a támadó- és védekezőképesség arányának alakulására kérdezett rá annak kapcsán, hogy az AI megjelenésével olyanok is be tudnak szállni a támadó oldalon, akik korábban erre nem voltak képesek.
Megállíthatatlan golyó vs. áttörhetetlen fal
– A kiberbiztonság eddig is arról szólt, hogy egy megállíthatatlan ágyúgolyó elé próbáltunk egy áttörhetetlen falat húzni. Csakhogy ez a technológia lehetővé teszi, hogy ne csak a fejlett terrorista szervezetek legyenek képesek rosszat okozni a kibertérben, hanem akár kezdő iskolás gyerekek is, s nem is feltétlenül rossz szándékból, csupán kíváncsiságból – fogalmazott Tanács Zoltán. – A legtöbb országnak, köztük Magyarországnak is elavultak az AC-rendszerei. (Acces controll – a szerk.) A bankok, a gyárak, az ipari vezérlőrendszerek, a közlekedés rendkívül sérülékeny rendszer – magyarázta, amit azzal a példával illusztrált, hogy az elmúlt hetekben összehangolt kibertámadás-hullám érte Európa szupermarketjeinek hűtőrendszereit. A hackerek a távoli vezérlés rendszerét törték fel, és átállították a berendezéseket. Az éjszaka folyamán akár 50–70 Celsius-fokra melegítették fel a hűtőpultokat és fagyasztókat, ami több tízmillió eurós kárt okozott.
– Ez egy klasszikus kiberbiztonsági incidens volt. Nem tudjuk még, kik voltak mögötte. Minden államnak feladata, hogy felkészüljön ezekre a támadásokra – jelentette ki Tanács Zoltán.
– Milyen eszközök lesznek a kezünkben ahhoz, hogy kivédjük azokat a támadásokat, amelyekről még csak nem is tudjuk, milyenek lesznek? – tette fel az este egyik kulcskérdését Nagy Gergely.
– A szabályzók arra törekszenek, s Európa is ilyen irányba próbálkozik, hogy előírja: az AI-modellek csak akkor alkalmazhatók, ha a fejlesztők központjában a monitoringot, a tesztelést folyamatosan felügyelő csapatok dolgoznak, amelyek megpróbálják időben megérteni, hogy mi is történik valójában. Az az egyetlen járható út, ha az emberi kontrollt már a tesztelésnél, a fejlesztésnél garantáljuk. Van ennek, persze, technológiai korlátja, és valójában maguk a fejlesztők sem mindig értik, mi történik ezekben a modellekben pontosan – magyarázta Tanács Zoltán.
– Mégis csak egy nyugati szövetségi rendszer tagjai vagyunk, ott vannak az amerikaiak, fejlesztik ezeket a modelleket, elméletileg pár hónappal a kínaiak előtt vannak, s bár ugyan van az elsőséget illetően vita, de szerintem tényleg előttük járnak. Európának nem nagyon jut hely annál az asztalnál, ahol a technológiákat meg lehetne ismerni. Ez Európát sérülékennyé teszi – vetette fel Keleti Arthur.

Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
– Európa elaludt az elmúlt időszakban. Keveset invesztált az AI-ba, és amennyit beletett, azt is rossz helyre fizette. Ha megnézzük a top AI-modellek rangsorát, a képességeket illetően az első 25-ben amerikaiak vannak, és néhány kínai. Úgy gondolom, hogy Európában akármennyi pluszt is invesztálunk, az tizede lesz az amerikai iparági befektetéseknek – magyarázta Tanács Zoltán, utalva arra, hogy az EU tavasszal hirdette meg a mesterségesintelligencia-gigagyár (AI Gigafactories) programját, ami az eddigi legnagyobb európai AI-infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezés. Ez a támogatás uniós és tagállami szinten elérheti a 10 milliárd eurót. A programba Magyarország is beszáll, de Tanács Zoltán szerint ez a kontinens-szintű összefogás még mindig nagyságrendekkel elmarad attól az összegtől, amit a top 5 amerikai vállalat beletol ebbe a szektorba.
– Hol húzódik a határ a technológia függőség és a szuverenitás elveszítése között? – kérdezte Nagy Gergely, aki példaként hozta fel az ukrán háborút: ha Elon Musk rossz kedvvel ébred, akkor annak súlyos következménye lehet, mert lassítja vagy teljesen elzárja Ukrajna elől a Starlinket. Keleti Arthur a Microsoft leállását hozta be példaként.
Európa lemaradt, de van egy kis esélye
– A szuverenitás Magyarországon elcsépelt fogalom, pedig fontos. Fontos, hogy valami megbízhatóan, jól működjön. Minden technológia, így az AI is egy hosszú értéklánc része. Akkor vagy igazán szuverén, ha az értéklánc minden elemében van alternatív megoldásod. Ukrajnában a Starlinkre nincs alternatíva, ha az amerikaiak lekacsolják azt, akkor nem tudnak tájékozódni, szétlövik őket, végük van. Az AI-értéklánc hosszú. Európának a legfőbb problémája, hogy alig van benne érdemi szerepe. Ki kell bányászni az alapanyagokat. Le kell gyártani azokat a gépeket, amelyek képesek chipet készíteni, ez a holland ASML, az egyetlen az értékláncban, ahol Európa jelen van. A világ összes meghatározó AI-os chipjét a holland gépeken gyártják. Van még egy német gyártó, a Zeiss, amely optikákat gyárt, ez még egy további értékes erőforrás. Európának lényegében semmi mása nincs. A Mistral az egyetlen próbálkozás. (A Mistral Európa vezető mesterséges intelligencia fejlesztő vállalata, az európai digitális szuverenitás egyik fontos szereplője, azonban az amerikai fejlesztő óriásokkal összehasonlítva nem jegyzett a technológiai rangsorban – a szerk.) Európának olyan pontokon kéne invesztálnia, ahol van esélye reálisan megjelennie ebben az értékláncban. Nem hiszek abban, hogy frontier modellekben (a technológiai fejlődés mindenkori csúcsát jelenti – a szerk.) ezt a százszoros invesztícióval gőzerővel robogó, és előttünk járó amerikai-kínai vonalat utolérhetnénk. De az olyan MI-rendszerekben, amelyeket egyetlen, szigorúan körülhatárolt feladatra terveztek és tanítottak be, vagy robotikában, biotechnológiában, ahol Európának van kultúrája, hagyománya, tudása, szakemberei, lehetne világra szóló dolgokat alkotni – fogalmazott. A szuverenitás kérdése egy másik aspektusból is előkerült: a technológiai óriások képesek nyomást gyakorolni a politikára és befolyásolni.
Tanács Zoltán arra emlékeztetett, hogy ez a jelenség nem újkeletű. A történelem során azok, akik prosperáló iparágban működtek, pénzre és hatalomra tettek szert, egy részük a társadalom elitjét képezték.

Fotó: Koncz Márton / Népszabadság
– Nem ebben van változás, hanem abban, hogy a XX. században a demokrácia erős és sikeres intézményrendszerré vált. Sokat hallgatok Hararit, ő azt mondja, hogy ha valami a mesterséges intelligencia káros hatásának ellent tud tartani, akkor az egy erős demokrácia. Mert autokráciában, ha a hatalmat át akarod venni, akkor elég a mindent centralizáló főnököt befolyásolni. De a demokráciában vannak fékek és ellensúlyok, s ott ezt nehezebb megtenni. De kétségtelen, hogy az AI át tudja és át is fogja alakítani a társadalmi erőviszonyokat – reagált Tanács Zoltán a felvetésre. Szerinte az lenne az igazán nagyszerű, ha olyan AI-modelleket építenénk, amelyek közösen elfogadott alkotmányszerű alapra épülnek. Tanács Zoltán úgy véli, előbb-utóbb az emberiség el fog jutni egy ilyen megállapodásig.
Nemcsak negatív, hanem pozitív hatása is lehet a technológiának
A munkaerőpiaci változásokról a miniszter azt mondta, hogy az AI sok foglalkozást megszüntet, de születnek újak is. – Van például egy új foglalkozás, az AI-terapeuta, akinek az a feladata, hogy a tréning-időszak során a modellbe belekerülő traumákat, hibákat próbálja újratanítással kiegyenesíteni, és jó irányba terelni az AI gondolkodását – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy az átalakuló munkaerőpiac társadalmi költségeit ki viselje, Tanács Zoltán azt válaszolta, nehéz az összes felmerülő terhet kezelni, de szerinte az adóelkerülést célzó globális minimumadó, amit elkezdtek alkalmazni, valamiféle törekvés az igazságosabb közteherviselés felé. (A globális minimumadó bevezetéséről szóló nemzetközi megállapodást közel 140 ország írta alá, és a gyakorlatban eddig több mint 50 állam ültette át a nemzeti jogrendszerébe. Az Európai Unióban a tagállamok egyhangúan döntöttek a bevezetéséről, de az Egyesült Királyságban, Svájcban, Japánban és Dél-Koreában is életbe lépett a szabályozás. Az Egyesült Államok és Kína nem vezette be a közös OECD-szabályrendszert – a szerk.)
– Magyarországon évente 30-40 ezer ember esik ki a munkaerőpiacról, mert öregszik a társadalom – mondta Tanács Zoltán, utalva ezzel arra is, hogy egyelőre itthon nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány fenyeget. Hangsúlyozta, hogy az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a fiatalok megfelelő tudással felvértezve lépjenek ki a munkaerőpiacra. Ennek érdekében az általános iskolában már széles körű digitáliskompetencia-fejlesztést kell bevezetni. De nem mindegy, mikortól. A technológiai miniszter úgy véli, a gyerekek az első négy évükben még inkább ne találkozzanak képernyővel, ő digitális eszközök használatát inkább felső tagozaton tartja ideálisnak elkezdeni.
Az államnak a széles körű digitáliskompetencia-fejlesztést azonban nemcsak az iskolában kell elkezdenie, hanem a kis- és közép vállalkozásoknál is. – Óriásit kell lépnünk előre. Minél felkészültebb egy ország, annál nagyobb mértékben tud nyereséget termelni a változásokból. Nemcsak negatív, hanem pozitív hatása is lehet ennek a technológiának, az egészségügytől az energiagazdálkodásig – mondta. – 900 ezer cég van Magyarországon, a döntő többségük kényszervállalkozó. Megnéztük, hány magyar vállalkozás van tőzsdén, egy kezemen meg tudom számolni. Néhány tízezer olyan vállalkozás van, amely közepes méretű, erős céggé fejlődhetne az AI által. Ez adhatná a magyar gazdaság gerincét. Minden gazdaságfejlesztési támogatást úgy fogunk megalkotni, hogy ne az legyen az érdeke ezeknek a cégeknek, hogy kiváltsák a munkát a mesterséges intelligencia segítségével, hanem az, hogy ugyanaz a munkaerő sokkal hatékonyabb munkát végezzen – szögezte le.
Ezt is ajánljuk
Közel 44 millió forintba került Mága Zoltán két újévi koncertjének televíziós felvétele
Vizsgálatot indított a legfőbb ügyész a Szőlő utcai javítóintézettel kapcsolatos korábbi ügyészi tevékenység ellenőrzésére
Brüsszelben erővágót, Temesváron gáztűzhelyet, a krakkói V4-találkozóra négy Miles Davis-CD-t kellett venni Orbán Viktor útjain
Megszüntették Bús Balázs letartóztatását
Zár alá vették Seszták Miklós házát és autószalonját









