A szelektív hulladékgyűjtés már nem elég, inkább spóroljunk a szeméttel
Meglepő kutatással állt elő a Corvinus Egyetem és az ELTE.
Meglepő kutatási eredményt tett közzé a Corvinus Egyetem és az ELTE. Az intézmény kutatói 2012 és 2023 között 93 magyar településen vizsgálták a keletkezett hulladék mennyiségét. Mint kiderült, azok a háztartások, melyeknél házhoz menő szelektív gyűjtőrendszer működött, fejenként csaknem 12 kilogrammal több szemetet termeltek, mint azok, ahol csak kommunális gyűjtést vehettek igénybe.
Úgy érezzük, kevesebbet szemetelünk, pedig nem
Ha a környezetbarátabb megoldás részben új fogyasztást generál, annak oka egy észlelési torzítás. – állapította meg a kutatás, melynek eredményeit Maró Zalán Márk és Ráti József az Environmental Challenges folyóiratban jelentették meg. Mint írták, „az egyszerűbbé váló szelektálással csökkenhet a fogyasztáshoz és a hulladékhoz társított környezeti teher érzete.”
A kutatók azokat a településeket hasonlították össze, ahol házhoz menő, kétedényes (papír és műanyag) szelektív rendszer működött, azokkal, ahová csak általános, kommunális szemétgyűjtést szerveztek a helyieknek. A szelektív rendszerrel rendelkező településeken évente átlagosan 11,76 kilogrammal több szelektív hulladék jutott egy lakosra a pandémia időszakában. A nagyobb városokban legtöbbször átlag feletti értéket mutattak ki: Budapesten 12,13 kg, Pécsen 12,45 kg, Debrecenben 12,22 kg, Győrben 12,15 kg, Szegeden 11,81 kg volt a növekedés. Csak Miskolc maradt némileg az átlag alatt, 11,71 kg többlettel.
A kutatás másik lényeges megállapítása, hogy mindeközben a vegyes kommunális hulladék mennyisége – statisztikailag – nem változott érdemben. Az eredmény arra utal, hogy a plusz szelektív hulladék legalább részben hozzáadódhatott a korábbi mennyiséghez, így a teljes szemétmennyiség is nőhetett.
Inkább a mennyiség-megelőzésre figyeljünk oda
„A szelektív gyűjtés fontos, de a legjobb megoldás mégis az, ha a hulladék meg sem keletkezik” – foglalta össze röviden a Zöld Követ Egyesület alapítója, Király Nóra. Ő úgy gondolja, a hulladékhierarchia szerint is a megelőzésnek kell az első helyen állnia. „Ezt már a termékek előállításánál, tervezésénél, csomagolásánál és természetesen a vásárlásainknál is szem előtt kellene tartani.” – nyilatkozta lapunknak. A csomagolási hulladék mennyiségének növekedése is jól mutatja a Corvinus és az ELTE kutatása által prezentált probléma forrását. „Az Európai Unióban 2024-ben már átlagosan 181 kilogramm csomagolási hulladék jutott egy lakosra, ami közel 20 kilogrammal több, mint tíz évvel korábban” – tette hozzá.
Király Nóra kiemelte: a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás természetesen fontosak, de nem szabad abba a hibába esnünk, hogy azt gondoljuk, ha valami újrahasznosítható, akkor abból korlátlanul fogyaszthatunk. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kényelmesebbé teszi a lakosság számára a külön gyűjtést, ugyanakkor előfordulhat, hogy emiatt egyesek kevésbé érzik problémának a több csomagolással járó termékek vásárlását. Hiszen úgy gondolják, hogy ha szelektíven gyűjtik, akkor már mindent megtettek a környezetért. Pedig az újrahasznosítás sem egyszerű folyamat, a hulladék összegyűjtése, szállítása, válogatása és feldolgozása is jelentős energia- és erőforrás-ráfordítással jár – hívta fel a figyelmet az egyesület alapítója.
„Természetesen a már keletkezett hulladék esetében a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás továbbra is sokkal kedvezőbb megoldás, mint a lerakóban történő elhelyezés. A cél, hogy minél kevesebb kommunális hulladék keletkezzen, miközben folyamatosan növeljük a hasznosítás arányát. A koncessziós rendszer legfőbb célkitűzése, hogy 2035-re a lerakás aránya 10 százalékra csökkenjen, az újrahasznosításé pedig elérje a 65 százalékot. Ehhez azonban nem elegendő a megfelelő infrastruktúra és a korszerű hulladékgyűjtési rendszer. Szükség van szemléletformálásra és edukációra is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk, és mindenki megértse, hogy a hulladék mennyiségének csökkentése közös érdekünk” – fejtette ki.
A statisztikák szerint nálunk kevesebb a hulladék
A KSH adatai szerint 2010 és 2016 között a Magyarországon keletkezett hulladék mennyisége 15 millió tonna körül stagnált, majd növekedni kezdett; 2021-ben már a 20,5 millió tonnát is elérte. 2022-től ismét csökkenést láthattunk, azonban 2023-ban a bázisévi mennyiség közel egyharmadával több hulladék keletkezett. Az unió 27 tagországában évente 2 milliárd tonnát meghaladó hulladék halmozódik fel. Az uniós átlag 2023-ban 511 kg/fő volt, a legmagasabb értékeket Ausztriában (782 kg/fő) és Dániában (759 kg/fő) mérték. Hazánk az átlag alatt maradt, nálunk az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 429 kg/fő volt. Ebből 233 kg került a lerakókba, 143 kg-ot hasznosítottak újra, 53 kg-ot pedig elégettek.
Budapesten már tesztelték az okoskukát, amelyik jelez, mielőtt megtelik
Ezt is ajánljuk
Szigorú megrovást kapott a PPKE-s joghallgató, akivel egy volt alkotmánybíró megbeszélte, melyik tételt fogja húzni a záróvizsgán
Kert Attila lett a közmédia új vezérigazgatója
A Fidesz már kinyuvadt, de ki jön a helyébe? | Hol élünk? #6
Kátai-Németh Vilmos: felkészült a kormány a téli krízisellátásra
A prefektus többször is gyomorszájon vágta a diákot, de megszüntették a nyomozást az esztergomi bántalmazás ügyében









