Közterület-felügyelőkkel segítenék a rendőröket, de több gond is van a tervezettel
Idézést is kézbesítenének, sőt, tanúk felkutatásában is segítenének az önkormányzatok által fizetett közterület-felügyelők. A köztéri kamerák is nagyobb szerephez jutnának.
Jócskán kibővülhet a közterület-felügyelők feladatköre a jövőben. A Belügyminisztérium november elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre a rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tervezetét. Az önkormányzatok erősen meglepődtek.
A települések által önként vállalt feladatként működtetett közterület-felügyeletek már eddig is vaskos szerepet játszottak az elmúlt hónapokban főként Budapesten nagy figyelmet kapott helyi közrend, közbiztonság fenntartásában. Gyakorta bevonták őket a parkolás-ellenőrzésbe, de az illegális hulladék, a kóbor ebek és az engedély nélküli közterület használat esetén is a a helyi rendészeket riasztották.
A közterület-felügyelők eddigi feladatlistája a tervezet szerint az alábbiakkal bővülne:
-
a közlekedés irányítása tárcsával, piros fénnyel, ezenfelül büntetőeljárási és szabálysértési ügyiratok, például idézések kézbesítése, a büntetőeljárásban részt vevő személy ismert lakcímének, értesítési címének vagy tényleges tartózkodási helyének ellenőrzése, illetve tartózkodási helyének megállapítása, a szabálysértési eljárás alá vont személyek vagy meghallgatni kívánt tanúk felkutatása, gondoskodásra szoruló személyek, őrizetlenül maradt vagyontárgyak megóvása.
-
Jelzőőrökké lépnének elő közúti balesetek, kiemelt rendezvények vagy katasztrófa sújtotta területek helyszínén.
-
Segítenék a gyermekek biztonságos átkelését az úttesten a bölcsődék, óvodák és iskolák előtt.
Az indoklás szerint az eljárás gyorsítását hatékonyan segítené a büntetőeljárásban részt vevő személy tartózkodási helyének a megállapítása. Az idézés kézbesítése pedig növeli az eljárási cselekményen (kihallgatás, meghallgatás) való részvétel esélyét, annak eredményes megtartását. A közterület-felügyelőket egyébként csak akkor vetnék be, ha az idézés alanya ismert címén nem volt elérhető, illetve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság a különféle nyilvántartásokban sem találta. Gondolják, majd a közterület-felügyelő felleli.
Pósfai Gábor: Készül az új rendészeti törvénycsomag, ezek lesznek a legnagyobb változások
A törvénymódosítások elsődleges célja a hivatalos indoklás szerint a közbiztonság és a belső rend hatékonyabb biztosítása. A közterület-felügyelők feladatainak bővítése azonban nem is titkoltan – a 15 százalékos átlagos béremelést erősen keveslő – rendőri állomány tehermentesítését szolgálja olyan esetekben, amelyekben a jogszabályalkotó szerint nincs szükség önálló rendőri mérlegelésre, hatósági döntésre vagy speciális rendőrszakmai felkészültségre.
De akad néhány apró probléma. Az önkormányzati rendészetek jelenleg elég korlátozott felhatalmazással rendelkeznek kényszer alkalmazására, a rendőrségnél jelentősen szűkebb jogosítványokkal bírnak, fő feladatuk a bűnmegelőzés, a köztisztaság és az önkormányzati vagyon védelem lenne a hatályos jogszabályok szerint.
Így kérdés, hogy egy rejtőzködő személy felkutatását, illetve az idézés kézbesítésekor kialakuló esetleges vitás helyzetet megfelelően tudják-e kezelni.
A másik gond az, hogy az idevágó jogszabály szerint közterület-felügyeletek létrehozása nem kötelező, hanem egy lehetőség az önkormányzatok számára többek között a közterületi rend és tisztaság, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartása, az önkormányzati vagyon védelme érdekében. Márpedig az önként vállalt feladatok ellátására az állam nem ad pénzt. A közterület-felügyeleteket így az elmúlt években eléggé kivéreztetett önkormányzatok fizetik saját eléggé lapos zsebükből.
A tervezetben pedig egy szó sincs az átadandó feladatok központi finanszírozásáról.
A fővárosi önkormányzat hosszú jegyzékben sorolta a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeit és aggályait. Felvetették például, hogy bizonyos jogkörök – például előállítás ellenszegülés esetén, a ruházat beleegyezés nélküli átvizsgálása, a garázdaság és a rendzavarás miatti helyszíni bírságolás és előállítás, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazásával járó közreműködés a mentési tevékenységben – biztonságos és jogszerű gyakorlása célirányos felkészítést igényel.
Ezért azt javasolják, hogy ezeket a jogköröket a közterület-felügyelő csak egy erre irányuló képzés elvégzését és sikeres vizsga letételét követően gyakorolhassa, a rendelkezések pedig – a képzések megszervezéséhez szükséges idő biztosítása érdekében – csak 2028. január 1-jén lépjenek hatályba.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) embereit már most a rendőrség telephelyén képzik ki. Ezt alapkiképzést általánossá kellene tenni
– mondja Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszabadságnak.
A főváros arra is felhívja a jogszabályalkotók figyelmét, hogy Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, így egyértelműsíteni kell, hogy melyik önkormányzat adhat feladatot a közterület-felügyelőknek: amelyik létrehozta, vagy akár egy másik is. Az is könnyen előfordulhat, hogy a baleset vagy beavatkozást igénylő esemény nem feltétlenül a területileg illetékes felügyelethez tartozó közterületen történik, hiszen az utak egy része fővárosi kezelésű.
Fontos lenne az is, hogy a FÖRI emberei a kerületi kezelésű utcákon és tereken is közbeléphessenek, ha szükséges. Jelenleg például a Blaha Lujza téren az aluljáróban csak a fővárosiak intézkedhetnek, a felszínen viszont csak a józsefvárosiak, míg a 4-es 6-os villamoson a FÖRI. A Király utca egyik oldalán a terézvárosiak, a másikon az erzsébetvárosiak. A külső kerületek egy részében pedig egyáltalán nincs helyi rendészet, de a FÖRI sem intézkedhet ott. A főváros fontosnak tartja a FÖRI illetékességi területének kiterjesztését, így mindenhol lehetőségük lenne a beavatkozásra.

Fotó: Flajsz Péter / Népszava-archív
A parkolás fővárosi egységesítése és átszervezése kapcsán Vitézy Dávid közlekedési miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester már bejelentette, hogy ebben is az autópályákon már bevált kamerás ellenőrzést alkalmaznák, nem lesz több piros mikulás-csomagos értesítés. A főváros most még tovább menne: az egyéb köztéri vagy közterület-felügyelői kamerával rögzített szabálysértésekre, így például a buszsávok jogtalan használóira is kiterjesztenék a módszert.
Azt is megjegyzik, hogy a KRESZ jelenlegi szabályai szerint a közterület-felügyelők közlekedési jelzéseit most nem kell kötelezőnek venni, így azt módosítani kell, a felügyelők jelenleg nincsenek sárga villogó figyelmeztető fénnyel felszerelve. Arra is javaslatot tesznek, hogy bizonyos esetekben – például alapos gyanú merül fel arra, hogy az érintett ruházatában szúró-vágó eszköz vagy a jogellenes cselekményből származó dolog van, vagy ittas-bódult személyt kellene elszállítani – ne kelljen megvárni a rendőrség kiérkezését. Ez Kiss Ambrus szerint jelentősen növelné a munkavégzés hatékonyságát és jelentősen fel is gyorsítaná.
A főváros kész tehermentesíteni a rendőrséget például az idézések kézbesítésében, de azt kérik, hogy az erről szóló (bíróság, ügyészség, rendőrség, szabálysértési hatóság) megállapodásokban a közreműködés költségeinek viseléséről is rendelkezzenek. Bár bíznak abban, hogy a többletfeladatok ellátása nem jelent majd többletkiadást, hiszen a fővárosi önkormányzat az idén 4,8 milliárd forintot költött a FÖRI működtetésére.
„Nagyon nem erre számítottunk” – jelentette ki Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester, aki szerint a kormány egyszerre vonna el jogköröket az önkormányzatoktól és szervezne ki rendőrségei feladatokat a közterület-felügyelőknek, ráadásul olyanokat, amelyek elsősorban nem a közbiztonság helyzetének javítását célozzák.
„A VII. kerület idén közel 100 millió forinttal támogatta a rendőröket, emellett szolgálati lakásokat is biztosít és hozzájárul az eszközbeszerzéseikhez. Ennek fejében most még a feladataik egy részét is megkapnánk”
– háborgott az erzsébetvárosi polgármester, aki szerint korábban arra kaptak ígéretet, hogy a közbiztonsági helyzet javítása érdekében ki fogják terjeszteni az önkormányzati közterület-felügyeletek hatásköreit. Ehhez képest jelzőőrök és iratkézbesítők lesznek. Ráadásul úgy kapnák meg ezeket a pluszfeladatokat, hogy a státuszuk és az alapvető intézkedési jogkörük nem változna.

Fotó: Bazánth Ivola
Niedermüller azt is fájlalja, hogy megváltozna a kerületi rendőrkapitány beszámolásának rendje. Jelenleg évente egyszer kötelezően beszámol a képviselő-testületnek a közbiztonság helyzetéről. Ha a testület a beszámolót nem fogadja el, akkor az önkormányzat a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordulhat, amely köteles átfogó vizsgálatot indítani az ügyben. Ezt a jogot most elvennék, az önkormányzat ezentúl csak tájékoztatást kérhet, amit vagy tudomásul vesz vagy nem. Tulajdonképpen mindegy, nincs hatása. Ezzel szerinte megszűnne a rendőrség helyi elszámoltathatósága. Azt sem tartja helyesnek, hogy a rendőrségnek a jövőben nem kellene előzetesen tájékoztatni az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez. Ezzel szerinte ellehetetlenülne a helyi szintű, a különböző önkormányzati hatóságokkal való együttműködés.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) legutóbbi tisztújító ülésén állásfoglalást is kiadott ez ügyben: a közbiztonság fenntartása állami feladat, annak kiszervezése veszélyezteti a feladatok ellátását. A kerületi polgármesterek több, korábban megfogalmazott javaslatot is hiányoltak a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendészeti törvénytervezetből, ezért ezeket külön is megküldték a Belügyminisztériumnak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a budapesti önkormányzatok már eddig is évi több milliárd forint közvetlen és közvetett anyagi juttatással támogatták a rendőrség munkáját. Ezt pénzügyi helyzetük függvényében fenntarthatják, de nem vállalhatják át a feladatellátást.
Baranyi Krisztinát választották a Budapesti Önkormányzati Szövetség társelnökévé
Ezt is ajánljuk
Havi bruttó 680 ezer forintért Mészáros Lőrinc cégétől bérel két autót az Agrárminisztérium
Orbán Anita az uniós külügyminiszterek tárgyalása után bejelentette, hogy újabb szankciókat fogadtak el
Tizennégy érvényes pályázat érkezett a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára
Ügyvédje szerint Jellinek Dániel sem vádalkut, sem egyezséget nem kötött
Januártól előre be kell jelenteni, ha valaki nagy összegű készpénzt akar átvinni Magyarország határain









