Ismét vészhelyzeti üzemmódba kapcsolt és belső dízelgenerátorok segítségével tartja fenn létfontosságú hűtőrendszereit az orosz megszállás alatt álló Zaporizzsja Atomerőmű, miután a nukleáris létesítmény teljesen elveszítette a kapcsolatot a külső elektromos hálózattal. A válságos fejleményről a létesítmény orosz vezetése és a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számolt be vasárnap, rámutatva arra a közvetlen és súlyos kockázatra, amellyel Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve a frontvonal közvetlen szomszédságában immár évek óta szembesül.

A nemzetközi szervezet hivatalos tájékoztatása szerint a telephely áramellátását biztosító utolsó működő összeköttetés, a 330 kilovoltos Feroszplavna nevű tartalék távvezeték egyelőre tisztázatlan körülmények között szakadt meg. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a komplexum elsődleges energetikai gerincét alkotó, 750 kilovoltos Dnyiprovszka főkábel már október vége óta üzemképtelen állapotban van. Az orosz irányítás alatt álló erőmű közleménye úgy fogalmazott, hogy a Feroszplavna vezetéket egy belső automatikus védelmi mechanizmus kapcsolta le a rendszerről. Bár a telephelyen és a környező térségben mért radioaktív háttérsugárzás értékei a mérések szerint nem lépik túl a megengedett egészségügyi határértékeket, az energetikai infrastruktúra teljes kiesése azonnali vészhelyzeti protokoll bevezetését tette szükségessé.

Két hétre elegendő gázolajtartalék

A külső hálózat hirtelen kiesését követően a biztonsági automatika haladéktalanul beindította a telephelyi vészhelyzeti dízelgenerátorokat, amelyek feladata az atomreaktorok leállított, ám továbbra is folyamatos hűtést igénylő fűtőelemeinek áramellátása. A nukleáris felügyelet ellenőrei jelezték: az erőmű területén felhalmozott üzemanyag-készletek a jelenlegi fogyasztási adatok alapján nagyjából két hétig képesek garantálni a generátorok megszakítás nélküli működését. Bár a blokkok egyike sem termel villamos energiát a fogyasztói hálózat számára, a reaktormagokban és a pihentetőmedencékben tárolt aktív és kiégett üzemanyagrudak folyamatos keringetést és hűtést igényelnek a katasztrofális túlmelegedés és a nukleáris olvadás elkerülése érdekében.

A telephelyen működő húsz nagyteljesítményű dízelgenerátor üzembe helyezése nyomán ugyan azonnal elhárították a közvetlen hűtési krízist, ám a műszaki szakemberek szerint a működés nem biztosított hosszabb távon. A dízelaggregátorok csak áthidalják a problémát, az alkatrészek mechanikai terhelése és meghibásodási esélye az üzemórák előrehaladtával aránytalanul megnő. Ráadásul a frontvonal mentén, az állandó tüzérségi fenyegetettség közepette a hatalmas mennyiségű üzemanyag-utánpótlás megszervezése komoly logisztikai akadályokba ütközik.

Sérült hálózat és állandó frontvonali harcok

A háború kirobbanása és a létesítmény 2022 tavaszi orosz megszállása óta ez már a sokadik alkalom, hogy a hatalmas komplexum kizárólag a telephelyi szükségáramforrásokra kényszerül támaszkodni. A térségben húzódó elektromos hálózat és a transzformátorállomások rendszeresen megrongálódnak a tüzérségi és dróntámadások következtében. Amint arról korábban beszámoltunk, a dél- és kelet-ukrajnai energetikai és közlekedési infrastruktúrát, valamint a szomszédos térségeket folyamatosan súlyos orosz csapások érik, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a térségi elektromos hálózat stabilitására.

Tizennégy ember meghalt a Dnyipro pályaudvarára mért orosz dróntámadásban, Volodimir Zelenszkij határozott nyugati fellépést követel

A javítási munkálatokat a térségben zajló heves harctéri cselekmények, a kiterjedt aknazárak és a harcoló felek közötti tűzszüneti garanciák hiánya rendkívüli módon megnehezíti. A távvezetékek helyreállításához elengedhetetlen, hogy a szerelőegységek megközelíthessék a senkiföldjén található oszlopokat, ám biztonsági folyosókat kellene létrehozni. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a frontvonal dinamikus mozgása miatt a megbeszélések gyakran napokig vagy hetekig húzódnak, miközben az erőmű biztonsági tartalékai folyamatosan apadnak.

A leolvadás réme a hideg leállítás ellenére

Az orosz hadsereg az invázió első heteiben, 2022 márciusában vonta ellenőrzése alá a hat VVER-1000-es típusú reaktorblokkal felszerelt energetikai óriást, amely a békebeli időkben Ukrajna villamosenergia-szükségletének mintegy ötödét biztosította. Bár a nemzetközi biztonsági protokolloknak megfelelően a létesítmény valamennyi blokkját mára úgynevezett hideg leállítási állapotba helyezték, ez korántsem jelenti azt, hogy az erőművet sorsára lehetne hagyni. A reaktormagokban lévő nukleáris fűtőelemekben zajló bomlási folyamatok ugyanis a láncreakció leállítása után is jelentős maradékhőt termelnek, amelynek elvezetéséhez elengedhetetlen a szivattyúk folyamatos elektromos meghajtása.

Amennyiben a hűtővíz keringetése a generátorok leállása vagy üzemanyaghiánya miatt huzamosabb ideig megszakadna, a fűtőelemek burkolata rövid időn belül túlhevülhet, deformálódhat és megolvadhat. Ez a folyamat a 2011-es fukusimai atomerőmű-katasztrófához hasonló forgatókönyvet idézne elő: hidrogénrobbanások következhetnének be, és hatalmas mennyiségű radioaktív izotóp jutna a légkörbe, valamint a közeli Dnyeper vizébe, felmérhetetlen környezeti és egészségügyi katasztrófát okozva Európa jelentős részén.

Diplomáciai patthelyzet a demilitarizált övezet körül

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a bécsi székhelyű szervezet hivatalos jelentéseiben többször nyomatékosította: a Zaporizzsja Atomerőmű külső áramellátásának bizonytalansága a globális nukleáris biztonság legveszélyesebb gyújtópontja. Grossi szavai szerint a nemzetközi közösség orosz rulettet játszik egy nukleáris katasztrófával, és a szerencsére bízni a létesítmény sorsát elfogadhatatlan felelőtlenség. A telephelyen állomásozó nemzetközi megfigyelők folyamatosan dokumentálják a katonai jelenlétet és a robbanások hangját, ám mandátumuk csupán a helyzet rögzítésére terjed ki.

Kijev és Moszkva eközben egymást vádolja a távvezetékek elleni szándékos támadásokkal és nukleáris zsarolással. Az ukrán kormányzat határozott álláspontja szerint Oroszország katonai támaszpontként és zsarolási eszközként használja a létesítményt, ezért kizárólag a telephely teljes demilitarizálása és az ukrán Enerhoatom felügyelete alá történő visszaadása garantálhatná a biztonságot. Ezzel szemben Moszkva ukrán provokációkat emleget, és elzárkózik a létesítmény átadásától. Amíg a diplomáciai egyeztetések a védelmi övezet kialakításáról patthelyzetben vesztegelnek, a Feroszplavna és a Dnyiprovszka vezetékek helyreállítása minden egyes alkalommal feszült versenyfutássá válik az idővel.