Újra napirendre kerül az óraátállítás eltörlése, de az uniós országok továbbra sem értenek egyet

Nyolc év után ismét megpróbálják kimozdítani a holtpontról az óraátállítás megszüntetésének ügyét az Európai Unióban. Peter Liese német kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő kezdeményezéséhez 44 képviselő csatlakozott 15 tagállamból és hat politikai csoportból. A politikusok közös levélben szólították fel a tagállamok közlekedési minisztereit, hogy vegyék elő a régóta félretett javaslatot – számolt be róla az osztrák Die Presse.

Liese szerint a kormányok tétlenségének az európaiak alvása látja kárát. Az orvosként is dolgozó képviselő alvászavarokra, fáradtságra, koncentrációs nehézségekre, továbbá olyan vizsgálatokra hivatkozik, amelyek a tavaszi óraátállítás után rövid ideig megnövekedett szívinfarktus-kockázatot jeleznek. A tudományos eredmények azonban nem minden egészségügyi hatás súlyosságát ítélik meg egyformán; az egyéni érzékenység és a vizsgálatok módszere is számít. Liese azt is hangsúlyozza, hogy az eredetileg remélt energiamegtakarítás nem igazolta az évente kétszeri időváltás fenntartását.

A kezdeményezéshez két osztrák néppárti képviselő, Sophia Kircher és Lukas Mandl is csatlakozott. Az aláírók között a Die Presse szerint szerepel Jüri Ratas korábbi észt miniszterelnök és David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke. A levél célja, hogy az ügy ismét napirendre kerüljön a Tanácsban, ahol a tagállami kormányoknak kellene közös álláspontot kialakítaniuk. Ez azonban jóval nehezebb feladat, mint magának az óraátállításnak a bírálata.

Elsöprőnek tűnt a támogatás

A vita 2018-ban vett nagy lendületet, amikor az Európai Bizottság internetes konzultációján 4,6 millióan válaszoltak, és 84 százalékuk az évi két időváltás megszüntetése mellett foglalt állást. A válaszadók összetétele viszont erősen egyenlőtlen volt: a részvétel különösen Németországban és Ausztriában volt magas. A konzultáció önkéntes volt, így eredménye nem tekinthető az uniós lakosság reprezentatív véleményének. Erre az Európai Számvevőszék 2019-es jelentése is felhívta a figyelmet.

Az Európai Bizottság mindenesetre 2018 szeptemberében irányelvjavaslatot terjesztett elő a szezonális óraátállítás felszámolásáról. Az Európai Parlament 2019 márciusában támogatta az elképzelést, és akkor 2021-re tervezte az átállások végét. Ebből semmi sem lett: a tagállamok képviselői nem jutottak megállapodásra, a jogszabály pedig máig nem született meg. Az Európai Bizottság jelenleg is hatályos tájékoztatója szerint továbbra is az a szabály, hogy március utolsó vasárnapján előre-, október utolsó vasárnapján pedig visszaállítják az órákat.

Az első világháború idején az óra előreállítását elsősorban a világításra fordított energia megtakarításával indokolták. Az életmód, a munkaidő és az energiafelhasználás azóta sokat változott. Európában a nyári időszámítás alkalmazását az 1980-as évektől fokozatosan hangolták össze; a jelenlegi rendszert a 2000-ben elfogadott uniós irányelv szabályozza. Az összehangolás alapvető célja ma a határokon átnyúló közlekedés és gazdasági kapcsolatok kiszámíthatósága.

Ki melyik idő szerint élne?

A legnagyobb nézeteltérés nem abban van, hogy kellemetlen-e az óraátállítás, hanem abban, milyen időszámítás maradna utána. A nyári idő tartós alkalmazása hosszabb világos estéket biztosítana, de télen későbbre tolódna a napkelte. Párizsban például télen egyes napokon csak délelőtt tíz óra táján kelne a nap, ha egész évben a jelenlegi nyári időszámítás maradna érvényben. A téli, vagyis normál idő mellett viszont a nyári esték sötétednének korábban.

A földrajzi különbségek miatt nem ugyanaz az időbeosztás felel meg egy nyugati fekvésű és egy kelet-európai országnak. A Die Presse felidézi: a 2018-as konzultációban Csehország, Hollandia, Dánia és Franciaország válaszadói között erős volt a normál idő támogatása, míg több dél-európai országban magának a váltásnak a megőrzése is számottevő támogatást kapott. Az akkori véleményekből persze nem lehet biztosan következtetni arra, hogyan döntenének ma az egyes kormányok.

A Bizottság eredeti javaslata a tagállamokra bízta volna, hogy végleg a nyári vagy a normál idő mellett döntsenek. Ez politikailag vonzó szabadság, gazdaságilag azonban kockázatos. Ha a szomszédos országok eltérő megoldásokat választanak, egy nemzetközi vasúti járat, légi kapcsolat vagy teherautó-fuvar menetrendjének összehangolása bonyolultabbá válhat. Az EU már most is három alapvető időzónát használ; a gondot az okozná, ha a jelenlegi határokhoz képest további, egyeztetés nélküli eltérések keletkeznének.

Az Európai Bizottság 2018-as jogszabályjavaslata éppen ezért különösen fontosnak tartotta az összehangolt átmenetet. A testület korábbi elemzésekre hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy az egymástól eltérő, összehangolatlan időváltási rendszerek többletköltséget és fennakadásokat okozhatnak a belső piacon. A reform ellenzőinek és a bizonytalan kormányoknak tehát nem elég az egészségügyi érvekre válaszolniuk: a napi gazdasági működésre is megoldást kell találni.

Liese most abban bízik, hogy az Európai Bizottság megrendelt új hatástanulmánya ismét mozgásba hozza a tárgyalásokat. A Die Presse szerint a dokumentumot még az idén várják. A közelgő váltás mindenesetre biztos: Magyarországon október 25-én hajnali három órakor ismét kettőre kell visszaállítani az órát.