Különleges kapcsolat fűzte össze Mancsot és gazdáját – Ma 20 éve pusztult el a legismertebb magyar mentőkutya
A világhírű német juhászkutya emlékére Miskolcon már életében szobrot emeltek, és egy teret is elneveztek a város négylábú hőséről.
Mancs – hivatalos nevén Miskolci Sátán Mancs – 1994-ben született, óriási, 12 fős alomban. Lehoczki László a munkája okán járt ott, és bár szeretett volna egy német juhászkutyát, de az akkori körülményei nem tették volna ezt lehetővé – azonban a kis Mancsot ez nem érdekelte, kiválasztotta őt. Egyszerűen beült mellé az autóba, nem hagyott kétséget afelől, hogy márpedig hazamegy vele. Hathónapos korában derült ki, hogy az egyik hátsó lábát nem használja rendesen. Az állatorvos diszpláziát állapított meg, ez viszonylag gyakori probléma a nagy testű kutyáknál, azt jelenti, hogy a combcsont feje nem fejlődött ki rendesen. Gazdája, a Miskolci Spider Mentőcsoport vezetője azonban mindent megtett érte, egy házilag átalakított szíjkengyel segítségével fél év alatt sikerült korrigálni a fejlődési rendellenességet. Kettejük között egészen hihetetlenül szoros és különleges kapcsolat alakult ki, aminek köszönhetően Mancs később nemcsak a mentőcsoport, hanem az ország legismertebb mentőkutyájává vált.
A kilencvenes évek közepén a kutyás keresés még gyerekcipőben járt. Mancsot az elődje, Csepi, a welsh terrier is nevelte, képezte, és Lehoczki Lászlóval együtt dolgozva bontakozott ki a tehetsége. Ha csak meglátta a spideres egyenruhát a gazdáján, egyértelmű volt számára, hogy vele tart. Évente 100-120 riasztáson vett részt, de nemcsak idehaza, hanem összesen 19 katasztrófa sújtotta országban segített fáradhatatlanul. Pályafutása során több ezer élő és elhunyt embert talált meg. Rendkívüli alkalmazkodóképességgel rendelkezett, elképesztően sokrétű munkakutya volt: vízen, erdőben, földrengés és földcsuszamlás utáni területen, romon, hegyen, sziklás terepen, hó és sárlavina után is hatékonyan dolgozott.
Az 1999-es törökországi földrengésnél vált világszerte ismertté, ahol 82 óra után élve megtalált egy 3,5 éves kislányt, akit a romok maguk alá temettek. Hatira Kaplan később is tartotta a kapcsolatot megmentőivel, egyetemi tanulmányai utolsó évét Debrecenben végezte el az élelmiszermérnöki karon, majd férjhez ment Törökországban, és egy kislánya született 2023-ban. Éppen emiatt nem tudott ott lenni Mancs törökországi szobrának avatásán Kocaeliben, ahová Lehoczki Lászlót Hope kutyája kísérte el, aki szájában egy szál fehér rózsát vitt nagy elődje emlékművéhez.
Kevésbé ismert, de ugyancsak megható történet volt, amikor egy borsodi szőlőhegyen eltévedt idős nő keresésére indult a csapat. A kutyák, Mancs és Viking eszméletlen állapotban találták meg a hölgyet, melléfeküdtek, s a testükkel tartották melegen a kihűlés szélén álló nőt, amíg a mentő megérkezett.
Mancs alighanem valamiféle hatodik érzékkel is rendelkezett, hiszen egy alkalommal a „megérzése” megmentette mind a saját, mind a gazdája életét. Egy sárlavina utáni keresésen vettek részt az olaszországi Sarnóban, de Mancs egyszer csak megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó továbbmenni. Prüszkölt, a fejét rázta, és igyekezett a gazdáját minél távolabb csalogatni egy üregtől. Lehoczki László azelőtt még sosem tapasztalt tőle ilyen reakciót, de bízott négylábú társában, és a kutya jelzéseire hallgatva eljöttek onnan. Perceken belül hatalmas robbanás rázta meg a környéket. A leszakított gázcsöveknél, az iszap alatt gázbuborékok keletkeztek, és az elektromos vágóeszközök szikrái begyújtották ezeket.
Rengeteg történetet olvashatunk Mancsról, de Binda Nikoletta, Lehoczki László nevelt lánya, aki maga is a Spider Mentőcsoport tagja, és nevelőapja tavalyi halála óta vezetője, személyesen is ismerte őt, és szívesen mesélt lapunknak a kutyáról.
– Sokan azt gondolták Mancsról, hogy egy nagy, robusztus kan, és meglepődtek, amikor meglátták, hogy valójában egy kisebb termetű, filigrán, világos színű, bájos arcú kutya. Amúgy a kisebb termet kimondottan előnyt jelentett a mentőmunka során, mert könnyebben mozgott a romok között. Mancs élete jelentős részét munkával töltötte, ahol a fegyelem, odafigyelés, komolyság jellemezte. Ezzel szemben otthon ő is a gazdája kiskutyája volt, játszottak, pihentek, élvezték egymás társaságát – elevenítette fel. Hozzátette: a kutya egészen különleges kapcsolatban állt a gazdájával, szavak nélkül is értették, érezték egymást minden pillanatban. – Laci mindig azt mondta, hogy minden kutyás életében van EGY olyan kutya, amelyhez fogható nem lesz több. Neki ez Mancs volt.
Mancs azonban nemcsak azt tudta, amit megtanítottak neki. – Az öcsém talán 2,5 éves lehetett, amikor egy alkalommal elindult hátrafelé a kiképzésre szolgáló terepen, a romok és a tó felé, ami persze tilos volt neki. Mancsi mindig a lekerített füves részen feküdt, onnan pásztázta a terepet. A gyerek körülbelül hármat lépett, amikor a kutya felállt, majd odament, és egy darabig mögötte bandukolt. Majd elé állt, megfeszítette a testét, és nem hagyta, hogy az öcsém továbbmenjen. Addig nem tágított, amíg vissza nem fordult. Több kutya is ki volt engedve, de egyikük sem csinált ilyet. Sokáig emlegettük ezt utána is, hiszen őt senki nem tanította, senki nem kérte arra, hogy vigyázzon rá, mégis megtette – mesélte Nikoletta.
Mindamellett, hogy Mancs valóban különleges adottságokkal rendelkezett, Lehoczki László szerint a genetika mindössze 20 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy melyik kutyából lesz jó mentőkutya. Hogy a nevelés, képzés mennyit tesz ehhez hozzá, azt jól illusztrálja az a történet, amit szintén Nikoletta osztott meg velünk. Egy alkalommal kutya nélkül utaztak Törökországba, valamilyen rendezvényre, de közben történt egy földrengés.
– Laci talált egy kóbor kutyát az utcán, az övét használta póráznak, majd napokon keresztül dolgozott azzal a kutyával. Ezek a kóbor állatok néhány falattal vagy simogatással jól motiválhatók, ő pedig annyira értett a kiképzéshez, hogy pár nappal később olyan rutinnal adta át a helyi tűzoltóságnak, hogy állományba vették személykereső kutyaként.
Mancsnak már életében, 2004-ben szobrot avattak szülővárosában, Miskolcon, a Szinva-patak partján. A szobor területét, illetve a Szemere Bertalan utca, az Arany János utca és a Szinva-híd közötti közterületet 2023. május 25-én a város közgyűlése Mancs tér névre keresztelte el. Szanyi Borbála szobrászművész alkotása valóságos kegyhellyé vált, rengetegen látogatnak el ide, és virággal, mécsesekkel emlékeznek a hős kutyára, amely 2006. október 22-én pusztult el, tüdőgyulladásban. Idén posztumusz elismerést kapott „Az ország hős kutyája” versenyben.
Szobrot kap Lehoczki László is
Mivel Mancs és Lehoczki László története nem választható el egymástól, Miskolc városa úgy döntött, hogy a 2025-ben elhunyt mentőcsoport-vezetőnek is szobrot állít. Az egyeztetések már lezajlottak, Szanyi Borbála vállalta a felkérést, ő fogja megalkotni a szobrot, amelyet természetesen Mancsé mellett fognak elhelyezni – várhatóan a jövő év második felében.
Koszorúzás
Mint minden évben, idén is koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeznek Mancsra a Spider Mentőcsoport tagjai. A kutya szobránál 17 óra körül várják az emlékezőket.
Ezt is ajánljuk
Kiégett egy lakás, egy idős nő meghalt Budapest II. kerületében
Megivott 30-40 sört, majd ellopott és a hotelszobája elé vitt egy élő flamingót a kanadai turista Las Vegasban
Csaknem harmincéves Magnum jégkrémet talált egy ausztrál férfi a boltja fagyasztójában
Jávorszarvas szaladgált egy debreceni utcában
Senki sem vitte el a főnyereményt a hatos lottón











