Borsos Attila nem hiszi, hogy teljesen eltörölnék a hét a hat elleni játékot

A hét a hat elleni játék eltörlése komoly változásokat hozna a kézilabdában, hiszen több csapat támadójátékának meghatározó eleme a kapus helyett pályára küldött mezőnyjátékossal kialakított létszámfölény. A 182-szeres válogatott Borsos Attila szerint azonban egyelőre azt sem lehet biztosan tudni, pontosan milyen irányban gondolkodik a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF). Egyelőre annyit közöltek a nyilvánossággal, hogy a szervezet valóban mérlegeli a hét a hat elleni játék eltörlését vagy módosítását.

Megváltozik a játék alapvető logikája

Philippe Bana, a Francia Kézilabda Szövetség elnöke és az IHF első alelnöke megerősítette, hogy a kérdés napirenden van. A francia sportvezető szerint a hét a hat elleni játék „csökkenti a kiállítások hatását”, miközben megváltoztatja a játék alapvető logikáját, és egyenlőtlenségeket is teremthet, különösen az üres kapura leadott lövések esetében. „Vannak csapatok, amelyeket jobban fog érinteni a változtatás, főként a skandinávok alkalmazzák, de lényegében az összes topcsapat beveti ezt a taktikai variációt. Egyelőre az sem világos, milyen irányba halad a gondolkodás” – fogalmazott Borsos, aki szerint elképzelhető, hogy a tervezett módosítás nem a hét a hat elleni játék egészét, hanem elsősorban az emberhátrányos helyzeteket érinti majd.

A Sport TV kézilabda-szakértője szerint a jelenlegi szabály legvitatottabb következménye, hogy a kapus lecserélésével a kiállított játékosát nélkülöző csapat támadásban kiegyenlítheti a létszámhátrányát, így a szabálytalanságért kapott büntetés részben elveszíti a jelentőségét. „Ha kapsz egy kétperces kiállítást, akkor tulajdonképpen csak egy percig vagy hátrányban, mert ha lehozod a kapusodat támadásban, a kétperces büntetés nagyjából felét támadással töltheted, vagyis nálad van a labda. Ezért a durva szabálytalanság miatt kapott büntetés már nem is akkora büntetés” – magyarázta.

Nem valószínű a teljes eltörlés

Borsos szerint éppen ez lehet a változtatás egyik legfontosabb indoka, mivel „ez mindenképpen elmaszatolja a kétperces büntetés jelentőségét”. Azt ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az IHF teljes egészében megszüntetné a kapus lecserélésének lehetőségét. „Azt nem gondolom, hogy teljesen kiirtják. Nem tartom valószínűnek, hogy megtiltják, mint az én időmben, amikor nem lehetett a kapus helyett másnak bejönni a pályára” – mondta.

A szabály az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult: korábban a kapus lecserélésére jóval szigorúbb előírások vonatkoztak, később megkülönböztető trikóval érkezhetett helyette egy mezőnyjátékos, a jelenlegi rendszerben pedig szabadon változtathatják a kapus és a mezőnyjátékosok szerepét, azzal a megkötéssel, hogy egy csapatból egyszerre legfeljebb heten tartózkodhatnak a pályán.

A fociban sem üreskapura rugdossák a szabadrúgásokat

Borsos tudomása szerint a korábbi magyar szövetségi kapitány, a kiváló játékosból még kiválóbb edzővé vált, kirgiz származású, de már spanyol állampolgárságú Talant Dujshebaev is részt vesz abban a szakértői munkában, amelynek feladata a lehetséges módosítások kidolgozása. A javaslatokat egy utánpótlásversenyen tesztelik, mielőtt végleges döntést hoznak.

Borsos Attila ugyanakkor a sportág hagyományos karaktere szempontjából is vitatja a kapus nélküli támadójáték térnyerését. „A kézilabdától – főleg a régebbi vágású kézilabdások, mint én is, de az edzők nagy része szerint is – idegen az, hogy üres kapura lövöldözünk. Ez klassz néha, de valahogy nem tartozik hozzá a kézilabdához. A fociban sincs olyan, hogy üres kapura lőnek szabadrúgásokat.”