Egyre több fiatalnál találnak daganatot a világon, az esetek csaknem 40 százaléka megelőzhető lenne

A daganatos betegségek jelentős része nem elkerülhetetlen: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) elemzése szerint a vizsgált új esetek 37,8 százaléka módosítható kockázati tényezőkhöz kapcsolódott. A kutatók 185 ország 2022-es adatait és 36 daganattípust elemeztek. Az összesítésben szereplő 18,7 millió megbetegedésből mintegy 7,1 milliót kötöttek olyan hatásokhoz, amelyek visszaszorításával csökkenthető volna a betegségteher. A becslés népességi szintű összefüggést mutat, nem azt jelenti, hogy egy beteg biztosan elkerülhette volna a diagnózist. A rák kialakulását örökletes tényezők és az életkor is befolyásolja. A megelőzés felelőssége nem hárítható kizárólag az egyénre: a levegő minősége, a munkahelyi ártalmak és a védőoltások elérhetősége közösségi döntésektől is függ.

A dohányzás mellett a fertőzések is sokat számítanak

A vizsgálat harminc befolyásolható tényezőt vett számba. A dohányzás az elemzett új esetek 15,1 százalékáért, a fertőzések 10,2, az alkoholfogyasztás 3,2 százalékáért felelt. A túlsúly, a mozgáshiány, a légszennyezés, az ultraibolya sugárzás és a munkahelyi kitettségek ugyancsak szerepeltek a listán. A dohányfüst számos rákkeltő anyagot tartalmaz, ezért pontatlan a nikotinfüggőséget önmagában a daganatok közvetlen okaként megnevezni. A megelőzhető esetek közel fele három betegségtípushoz, a tüdő-, a gyomor- és a méhnyakrákhoz kapcsolódott. A tüdőráknál a dohányzás és a légszennyezés, a gyomorráknál a Helicobacter pylori baktérium, a méhnyakráknál a humán papillomavírus (HPV) volt meghatározó. A HPV és a hepatitis B elleni védőoltások ezért a daganatmegelőzés eszközei is. A fertőzések felismerése és megfelelő kezelése szintén fontos, de nem állítható, hogy minden fertőzéshez köthető daganat teljes bizonyossággal kivédhető. Az UV-sugárzásnak is szerepe van a daganatok kialakulásában, ezért fontos a fényvédelem. A WHO a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett tisztább levegőt, biztonságosabb munkahelyeket, egészségesebb táplálkozási környezetet és több mozgási lehetőséget sürget. Külön figyelmet érdemel az ötvenéves kor előtt jelentkező vastag- és végbélrák gyakoribbá válása. A jelenséget több magas jövedelmű országban kimutatták, de nem minden daganattípusnál azonos a változás. Ausztráliában az idősebbek körében csökkennek a korcsoportos előfordulási arányok, miközben az ötven év alattiaknál emelkednek. Az esetszámot és az egy főre jutó gyakoriságot külön kell kezelni: a népesség növekedése önmagában több diagnózishoz vezethet. Az ausztrál egészségügyi statisztikai intézet 2024-es összesítése szerint a harminc–harminckilenc éveseknél a vastagbél daganatainak éves gyakorisága százezer emberre vetítve a 2000-es négy esetről 2024-re becsült tizenegyre nőtt. Ez több mint két és félszeres emelkedés, de az abszolút kockázat továbbra is jóval kisebb az idősebbekénél. Az adat a vastagbélre vonatkozik, a végbél daganatait külön tárgyalja a kimutatás. A növekedés teljes magyarázata még nem ismert. A kutatók az étrend, az elhízás, a mozgáshiány, a környezeti kitettségek és a bélben élő mikroorganizmusok szerepét vizsgálják. Az exposzóm az embert élete során érő környezeti hatások összességét jelenti: a felnőttkori szokások mellett a gyermekkori terhelésekre is kiterjed. Mindez még nem ad kész magyarázatot a fiatalok betegségeire.

Az egészséges életmód csökkenti a daganatok kockázatát

A növekedés teljes magyarázata még nem ismert. A kutatók az étrend, az elhízás, a mozgáshiány, a környezeti kitettségek és a bélben élő mikroorganizmusok együttes szerepét vizsgálják. Az úgynevezett exposzóm az embert élete során érő környezeti hatások összességét jelenti: az érdeklődés így a felnőttkori szokások mellett a gyermekkori terhelésekre is kiterjed. Ebből azonban nem következik, hogy a fiatalok betegségeinek okát már megtalálták volna. A kutatók szerint a károsodás egy része akár gyermekkorban keletkezhetett. A tanulmány összefüggést talált, de nem bizonyította, hogy a kolibaktin okozza a fiatalok körében megfigyelt teljes emelkedést. A szerzők további vizsgálatokat sürgetnek. Az eredményből nem következik, hogy önkényes antibiotikum-kezeléssel megelőzhető lenne a daganat. A kutatók szerint a károsodás egy része korán, akár gyermekkorban keletkezhetett, és hozzájárulhatott a betegség későbbi kialakulásához. A tanulmány ugyanakkor összefüggést talált, nem bizonyította, hogy a kolibaktin okozza a fiatalok körében megfigyelt teljes emelkedést. A szerzők további vizsgálatokat sürgetnek. Az eredményből nem következik, hogy a baktériumok általános kiirtása vagy önkényes antibiotikum-kezelés megelőzné a daganatot.

A tünetek kivizsgálása nem várhat a szűrési korhatárig

A műanyagokhoz kapcsolódó vegyületeknél is fontos különválasztani a bizonyított veszélyt és a még vizsgált feltevéseket. Az IARC 2023-ban az emberre rákkeltő anyagok közé sorolta a PFOA-t, a tartósan fennmaradó PFAS-vegyületek egyikét. A besorolást állatkísérletes és mechanisztikus bizonyítékok alapozták meg; embereknél korlátozott bizonyíték állt rendelkezésre a vese- és a hererákkal való kapcsolatra. Ez nem igazolja valamennyi PFAS-anyag vagy a mikroműanyagok felelősségét a fiatalok daganatos betegségeinek növekedésében. A korai felismerést nehezítheti, ha a fiatal beteg panaszait az életkora miatt eleve ártalmatlannak gondolják. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet által ismertetett vizsgálat négy figyelmeztető jelre hívta fel a figyelmet: a hasi fájdalomra, a végbélvérzésre, a hasmenésre és a vashiányos vérszegénységre. Ezeknek sokféle oka lehet, és önmagukban nem jelentenek daganatos diagnózist. A tartós vagy visszatérő panaszokat azonban orvosnak kell értékelnie. A szűrés tünetmentes emberek vizsgálatát jelenti, a panaszok kivizsgálása más feladat. Az Egyesült Államokban az átlagos kockázatú felnőttek vastag- és végbélrákszűrését 45 éves kortól ajánlják; más országok programjai eltérhetnek. Családi halmozódás vagy örökletes hajlam esetén korábbi, egyéni vizsgálati tervre lehet szükség. A szűrési korhatár nem indok arra, hogy egy fiatalabb beteg tüneteit figyelmen kívül hagyják. A fiatal felnőttek betegsége a munkavállalás és a gyermeknevelés időszakát szakíthatja meg. A kezelés mellett ezért lelki és szociális támogatásra is szükség lehet. A bizonyított kockázatok csökkentését és a környezeti hatások kutatását együtt kell folytatni: az ismeretlen okok feltárására várva sem szabad elhalasztani azt, amiről már tudjuk, hogy segít.