„Rengeteg helyre kellene pénz a faluban”

Amint kiderült, hogy Halmajugra is a Tisza-kormány új, Szent Istvánról elnevezett vidékfejlesztési mintaprogramjának kedvezményezettje lesz, nem tétlenkedtem: körbeküldtem Facebookon egy kérdőívet, s megszondáztattam a lakosságot, szerintük mire lenne leginkább szükség. Könnyű dolgom volt, jól működik a zárt csoportunk, szinte a teljes falu fent van az interneten. A közbiztonságra szavaztak a legtöbben, noha nálunk egyébként ezzel nincs különösebb baj. A gyorshajtókkal viszont elég nagy a probléma, így az kapta meg az első helyet, hogy sebességmérő kamerákat szereljünk fel – mondta a Népszabadságnak Lakatos Rozália, a Heves megyei település független vezetője.

 

Gyöngyösi kistérség: tíz

 

A gyöngyösi kistérségben rajtuk kívül még kilenc, a többiekhez képest hátrányos helyzetű település osztozhat a támogatásokon. A kormány nemrégiben jelentette be, hogy a Szent István program keretében első körben tíz kistérség egyenként tíz, összességében száz önkormányzata indíthat el egy új fejlesztési csomagot. Ezúttal azonban nem „pofára” megy a pénz elosztása – szögezte le több általunk megkérdezett polgármester –, s nem az a falu kap legtöbbet, amelynek vezetője jóban van a térség országgyűlési képviselőjével, vagy aktívabban lobbizott, miként az a Fidesz elmúlt 16 évében előfordult. Most a források felosztásáról eleve nem dönthet politikus: az úgynevezett térségi fejlesztési tanácsokba ugyanis nem kerülhet be polgármester, jegyző, alpolgármester, de még önkormányzati képviselő sem.

A tagságra pályázni kell, s a jelentkezési lehetőség október 7-én le is zárult. A zömmel romák lakta Halmajugrán – tudtuk meg – egy nem roma lány jelentkezett a posztra, neki pályázatíró tapasztalata van, ezért is szeretne segíteni a faluján. Ők a sebességmérő kamerák felszerelésén túl a vízmegtartó képességük növelésére is pályáznának a visontai lignitbánya és erőmű szomszédságában lévő községben.

 

Elszívja a vizet a bánya

 

– Sajnos a bánya évek óta elszívja a vizet alólunk, erre pedig az idei szárazság végképp rátett egy lapáttal: számos ingatlan ment tönkre, hatalmas repedések vannak a falakon, akad, amelyik lassan lakhatatlanná is válik – kesergett a polgármester. Szerinte vélhetően nem egységesen osztják majd fel az egyes kistérségekre jutó egymilliárd forintos keretet, hanem ez majd a projektektől is függ: bizonyára, ha közösen talál ki több falu egy közös célt, az nagyobb előnyt élvez, mintha egyenként, egy-egy kisebb beruházásra kérnének támogatást.

– Rengeteg tervünk van. Hét éve vagyok polgármester, azóta gondolkodtunk már játszótérről, szabadtéri kondiparkról, közösségi térről, csakhogy nem volt pályázat, amiből mindezt meg tudtuk volna valósítani. Tiszalúc ugyanis 5000 fő fölötti település – igaz, egy-két fővel épp a határon, oda-vissza ingadozik – így a Magyar Falu programokból alapvetően nem kaptunk ilyen fejlesztésekre pénzt – mondta Siri Norbert, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye község polgármestere.

 

Hiányzó elvek meg részletek

 

Elektromos kisbuszra is szükségük lenne, mert a régi már nagyon elhasználódott, a közterületek, utak, járdák is felújításra szorulnak. – Több intézményünk is rossz állapotba került nyáron, a nagy szárazság miatt olyan repedések vannak, hogy néhol a kezem kifér, ezeket nem fogjuk tudni saját forrásból megjavítani – tette hozzá. Van egy holtáguk közvetlenül a falu határában, ami egyfajta turisztikai kitörési pont lehetne, beindulhatna a horgászturizmus, de pénz híján ennek se tudnak nekifogni. Siri Norbert szerint gond, hogy a kedvezményezett települések egyelőre nem tudják, milyen elvek mentén kapják majd meg a rájuk szánt keretösszeget.

 

 

– A mi térségünkben ott van például a legkisebb település, az alig kétszáz lelkes Kiscsécs, mi meg ötezer fővel a legnagyobbak vagyunk. Mi százmillió forintból nem tudunk egy hosszabb utcát végigaszfaltozni, mert a falu több kilométer hosszú, ott meg egy utcából áll az egész település. Az egy igazságos elosztó elv lehetne, hogy mindenki kap alapból 20 millió forintot, a többi pénzt pedig lakosságszám-arányosan osztják el. Ez lakosonként minden településen 34-36 ezer forintot jelentene – vélekedett.

– Bár kaptunk tájékoztatást Lőrincz Viktória minisztertől, illetve a tiszás országgyűlési képviselőnktől, Csatári Ernőtől, a részletek még nem világosak – ismerte el lapunknak Kőkúti István, a 250 lakosú zsákfalu, Ecseny polgármestere. – Mindenesetre nagyon bízunk a kiválasztott megfigyelőnkben, aki többdiplomás, s vezető beosztásban dolgozik egy cégnél, vagyis bizonyosan átlátja majd a dolgokat. A településvezető hozzátette, reméli, hogy nem lakosságarányosan lesz szétosztva az igali mikrotérség tíz településére jutó egymilliárd forint, hanem minden érintett azonos összeget kap, vagyis bízott benne, hogy faluja 100 millió forinttal számolhat a programban, ami több, mint a település teljes idei költségvetése.

 

Mindenkinek megvan a maga baja

 

– Nem gondolkodunk közös projektekben, rengeteg helyre kellene a pénz a faluban is, s így van ezzel a többi, érintett település is, mindegyiknek meg van a maga baja, a pénzt ezek orvoslására akarja mindenki felhasználni – folytatta Kőkúti István. – A legfontosabb az egykori óvodaépület felújítása, mely ma afféle közösségi térként működik, esküvőket, születésnapi partikat, halotti torokat rendeznek benne, itt a jelenlegi, éves szinten milliókba kerülő gázfűtést szeretnénk kiváltani napelemekkel, korszerű hűtési-fűtési funkcióval. Bőven ráférne a felújítás az ötvenéves orvosi rendelőnkre és a csak tíz évvel fiatalabb buszmegállónkra, a maradék pénzből pedig a köves útjainkat tennénk rendbe, hogy esőben is járhatóak legyenek, valamint a temetőt is szívesen bekerítenénk végre.

Hasonlóan saját fejlesztésekben gondolkodnak az Ecsenytől északra, légvonalban két, országúton nagyjából 40 (!) kilométerre fekvő Kisbárapátiban is – ebből is látszik, hogy a zsákfalvak kinyitása is megérne egy programot –, ahol szintén bíznak a részarányos pénzelosztásban, vagyis, hogy 100 millió forint jut a cirka 400 lakosú falunak.

– A szándék, a hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkóztatása nagyon méltányolandó és támogatandó, ám a megvalósítás kapcsán akadnak kételyeim – mondta Keszegné Csordás Krisztina, a falu polgármestere. – Nem biztos ugyanis, hogy egy település lakossága ugyanúgy átlátja, mik a legfontosabb feladatok, mint az önkormányzat, viszont a program szerint az úgynevezett megfigyelőnek a helyieket meghallgatva kell felvázolnia a problémákat, s ezek megoldását. Azt viszont nem tudom, hogy ezek csak felvetett gondok lesznek mindenféle háttér nélkül, vagy számokkal, esetleg költségvetéssel alátámasztott projektötletek.

Ha csak az önkormányzaton múlna, Kisbárapátiban az óvodaépület felújítása, azon belül is az elektromos hálózat és a vízvezetékek és vizesblokkok korszerűsítése, cseréje lenne a legfontosabb megoldandó feladat, emellett elodázhatatlan a tornaterem tetejének rekonstrukciója, ugyanis félő, hogy akár egy közepes havazás során is beszakad a födém.

 

Kerül, amibe kerül

 

– Ezt a két munkát amolyan kerül, amibe kerül alapon mindenképpen el kellene végezni – folytatta Keszegné Csordás Krisztina –, de bízunk benne, az esetlegesen ránk jutó 100 milliónak a feléből kijöhetnek. Ha így lenne, jutna pénz az utakra is, mert sok utcában nagyon rossz az állapotuk.

A faluvezető megjegyezte, a hozzájuk hasonló helyzetben lévő települések számára nagyon nagy lehetőséget kínál a program, hiszen a cirka 100 millió forintokból a leginkább szükséges, nagyobb, hosszú távú hatással bíró projekteket el tudják majd végezni.

– Hogy árnyaljam, mit is jelentene nekünk ez a százmillió: az éves költségvetésünk 105 millió forint, persze ennek a legnagyobb része a működésre és a kötelező feladatokra el is megy – magyarázta. Kérdésünkre, hány évbe telne, hogy saját erőből kigazdálkodjanak ennyi pénzt, a polgármester először elnevette magát, mondván, ennyit sohasem tudnának összekuporgatni, majd némi gondolkodás után végül megjegyezte: – Szerencsés esetben ötven év. De ez egy nagyon optimista számítás.

– Egyelőre gyerekcipőben jár a program, de nagyon örülünk, hogy az első körben bekerültünk, hiszen minden pénz jó helyre megy a településeken, melyek olyanok, mint egy ház: sohasem mondhatjuk, hogy készen van teljesen – mondta Szabó Péter, Szentgáloskér polgármestere.

 

 

– Az viszont, bevallom, nem tetszik, hogy egy tízfős bizottságra lesz bízva, milyen projektek élvezzenek elsőbbséget, hiszen erre van egy településen a polgármester és a képviselő-testület, ők tudják a legpontosabban, mire is van szükség az adott helyen.

Ha Szabó Péteren múlna, akkor a rájuk eső összegből felújítanának az egyik utcában egy kilométernyi járdát, két utca új burkolatot kapna, megújulna a két buszváró is, melyek közül az egyikben polcokkal, székekkel, asztalokkal egy olvasósarkot is kialakítanának, de felújításra szorul a kulturális tér és a művelődési ház is. – Nagyjából ennyi jönne ki a százmillióból, amiről beszélnek, hogy minden település megkapja – jegyezte meg a faluvezető, aki szerint jó és támogatandó gondolat, hogy a kistelepülések egyszerre jussanak nagyobb összeghez, mellyel akár évtizedek lemaradását is be lehet hozni valamelyest, mondhatni, utolérhetik magukat az érintett települések.

– Ekkora összeget nagyjából tíz év alatt tudnák fejlesztésekre fordítani saját erőből – állította Szabó Péter –, vagyis tényleg látható lesz a változás. Más kérdés, hogy remélhetőleg a programnak lesz folytatása, vagyis nem kell mondjuk újabb húsz évet várni majd a következő ilyen támogatásra, hiszen azzal megint hagynák leszakadni a most felhozott településeket. Viszont akkor már lehetne nagyobb projektekben gondolkodni: ha rendben az infrastruktúra, fenntarthatóvá vált az energiagazdálkodás, tovább lehet lépni a következő szintre, s foglalkozni olyan szintén fontos dolgokkal, mint például a vízmegtartás. Ehhez azonban tényleg az kell, hogy egyszer végre sikerüljön magunk mögött hagyni a legelemibb napi problémákat.

 

Nem váltja ki a Magyar Falu-programot

 

A Szent István Program célja, hogy megerősítse a helyi partnerségeket és tartósan javítsa a vidéki élet minőségét. Támogatást kaphatnak a programban többek között közlekedési és mobilitási megoldások, utak és a közvilágítás korszerűsítése, a megújulóenergia- és vízmegtartási beruházások, az egészségügyi és gyermekellátási fejlesztések, valamint a közösségi és turisztikai célú beruházások. Mindez ugyanakkor nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat – hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik – olvasható a kormány közleményében. Kiemelték: az új modell a gyakorlatban tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul majd el a program első ütemében. A kiválasztás során a települések fejlettségi és jövedelmi helyzete mellett figyelembe vették a településszerkezetet, a gazdasági karaktert, a természetföldrajzi adottságokat, valamint az energia- és fejlesztési potenciált is. Mikrotérségenként 1 milliárd forintos fejlesztési keretet nyújtanak, vagyis a kísérleti program esetében 10 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. A tíz térség között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű – többek között mezőgazdasági, ipari és turisztikai – térségek. A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.

A kísérleti térségek: Zalakaros vidéke, Harkány vidéke, Bács vidéke, Pásztó vidéke, Medgyesegyháza vidéke, Igal vidéke, Tiszaújváros vidéke, Gyöngyös vidéke, Nyírbátor vidéke és Gönc vidéke. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában. Az egy főre jutó átlagos jövedelem 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.