Szorongás, teljesítménykényszer, elmagányosodás – Aggasztó a magyar fiatalok mentális állapota

A 14-19 éves korosztály jelentős része küzd lelki nehézségekkel – ez derül ki az IDEA Intézet által, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készített országosan reprezentatív kutatásából, amelyet a mentális egészség világnapja (október 10.) alkalmából tettek közzé.

Drasztikus számok

A fiatalok 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját. Sokan attól tartanak, hogy ha segítséget kérnek, nem veszik őket komolyan. Különösen szembetűnő, hogy az életkor előrehaladtával egyre drasztikusabbak a számok: a 14-15 évesek 12 százaléka, a 16-17 évesek csaknem fele (49 százalék), a 18-19 éveseknek pedig már 62 százaléka került az alacsony jólléti kategóriába. A lányok helyzete különösen aggasztó: náluk 47 százalékos ez az arány, míg a fiúk körében 34 százalékot mértek.

A fiatalok beszámolói alapján a lelki nehézségek a mindennapi közérzetükre is rányomják a bélyeget. 39 százalékukra jellemző, hogy a stressz testi tünetekkel – például gyomorfájással, heves szívdobogással vagy izzadással – jár együtt. A jövővel kapcsolatos bizonytalanság ugyancsak komoly teher: 43 százalékuk fél attól, hogy nem fogja tudni eldönteni, mihez kezdjen az életével.

Szégyenérzet

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a fiatalok szerint mi akadályozza a kortársaikat a segítségkérésben. A legtöbb fiatal szerint a szégyenérzet a legnagyobb visszatartó erő, valamint a félelem, hogy nem veszik majd komolyan a problémáikat. A válaszadók fele úgy gondolja, a legtöbben attól félnek, hogy kitudódnak a személyes gondjaik. A fiatalok 42 százaléka szerint pedig a legtöbben egyszerűen nem tudják, hová fordulhatnának lelki problémáikkal.

A támogatási lehetőségek közül a legtöbben a felnőttek jobb felkészítését tartanák a leghasznosabbnak: a szülőknek és a tanároknak több segítségre lenne szükségük a lelki problémák korai felismeréséhez és a megfelelő reagáláshoz.

Emellett a válaszadók 48 százaléka könnyebben elérhető, ingyenes vagy megfizethető pszichológiai ellátást szeretne, 46 százalékuk pedig több iskolai beszélgetést, stresszkezelő vagy önismereti foglalkozást tartana hasznosnak. A kortárssegítő programokat – ahol a hasonló nehézségekkel küzdő fiatalok egymást támogathatják – 42 százalékuk jelölte meg jó megoldásként.

Szlankó Violát, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatóját kérdeztük arról, hogyan alakult ki ez a helyzet, milyen okok húzódnak a háttérben. „Ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy az elmúlt évtizedekben a mentális egészség fogalma sokkal inkább beépült a köztudatba. Az elmúlt egy-két évtizedben sokat fejlődött az erről való gondolkodás. Ma sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az olyan tüneteknek, mint a fejfájás, alvászavar, ingerlékenység, kimerültség. De ezen a kulturális változáson túl is jó néhány, jól körülhatárolható okot meg lehet nevezni, hogy miért vannak manapság rosszul a gyerekek” – mondta a szakember.

Szusszanásnyi idő, értő fül, jó példa, védelem – A gyerekeknek joguk volna gyereknek lenni

Az egyik fontos változás a digitális környezet térnyerése. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint a fiatalok mentális jóllétének több mutatója romlott a 2010-es években, számos országban. Ez az időszak egybeesett az okostelefonok és a közösségi média rohamos elterjedésével, valamint az online jelenlét mindennapossá válásával. A digitalizáció számtalan előnye mellett komoly kihívást jelent a gyerekekre zúduló ingerek és információk tömege, amely túlterhelheti, idővel pedig ki is merítheti az idegrendszerüket. Ezt a terhelést tovább növeli, hogy sok olyan tartalommal találkoznak, amelynek megértésére és érzelmi feldolgozására életkorukból adódóan még nincsenek felkészülve.”

Online tér meg az elmagányosodás

Azt is tudjuk, hogy a fizikai társas kapcsolatok meggyengülnek azzal, hogy a kapcsolatok nagy része átkerült az online térbe. Márpedig a mentális egészségünket védő faktorok közül az egyik legerősebb a minőségi társas kapcsolatok jelenléte. A kutatások szerint ma egy fiatal sokkal kevesebb felnőtt segítségére számíthat a bajban, mint 10-20 évvel ezelőtt. Egyre többen élik át az elmagányosodás érzését, gyerekek, felnőttek egyaránt” – sorolta Szlankó Viola.

A magyar gyerekek számára az iskola is jóval erősebb stresszforrás, mint az európai átlag. A túlterhelés, az iskolai bántalmazás – bullying –, a teljesítményelvárás, az alacsonyabb társadalmi csoportoknál a lemorzsolódás, az önértékelés zavara egyaránt hozzájárul a kamaszok mentális egészségi állapotának romlásához. „Emellett a jövővel kapcsolatos bizonytalanság is megjelenik náluk, rengeteg hír jut el a fiatalokhoz arról, hogy az »AI vagy a klímaváltozás miatt fog kipusztulni az emberiség«, és egy kamasz, akinek még nincsenek meg a stresszkezelési és megküzdési stratégiái, ráadásul ő fog élni abban az elképzelt apokaliptikus jövőben, ez is egy állandó stresszt jelent számukra” – fejtette ki az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója.

Ami bizakodásra adhat okot, hogy ha már sikerült beazonosítanunk a stresszforrásokat, akkor tenni is tudunk ellenük. „Ha tudjuk, hogy az iskolában mik a legdurvább stresszforrások a gyerekeknek, ezek ellen fel lehet lépni. Ha egy kormányzat felismeri, hogy ez egy sokszor nagyon megterhelő környezet a gyerekek számára, ebbe érdemben be tud avatkozni. Ha tudjuk azt, hogy a social média használat és a mentális egészségromlás között felfedezhető az összefüggés, akkor lehetséges, hogy korlátozni kell a hozzáférést 16 éves kor alatt, mint megtették már ezt több országban. De a társas kapcsolatok szorosabbá tételére is láthatunk jó gyakorlatokat, lokálisan, kisközösségi szinten erre is lehet hatni” – mondta Szlankó Viola.

Az UNICEF Magyarország november 18-án a budapesti Akvárium Klubban egész napos konferenciával hívja fel a figyelmet a gyerekek és fiatalok mentális egészségét érintő problémákra és lehetőséget teremt arra, hogy szélesebb szakmai és társadalmi párbeszéd induljon a fiatalok, a szülők, a pedagógusok, a szakemberek és a döntéshozók együttműködésével.