Jövő nyárra elkészülhet az orvosok egységes országos nyilvántartása

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) 2027 nyarának végére egységesítheti az orvosokról vezetett állami nyilvántartásokat, amelyek jelenleg 13-14 különböző adatbázisban találhatók -derül ki a  hvg. cikkéből.

A testület elnöke abban bízik, hogy az új rendszerből az orvosok szakvizsgái mellett az állami és magánszektorban betöltött munkahelyeik is megismerhetők lesznek. Álmos Péter célja, hogy a jelenlegi adatok és tendenciák alapján a jövőbeli orvoslétszámról is előrejelzéseket tehessenek közzé. A nyilvántartás egységesítését és folyamatos frissítését a kormány bízta a kamarára, miközben a kötelező tagság visszaállításáról is döntött. Egyelőre nem tudni pontosan, hány orvost érint majd az intézkedés. Amikor 2023-ban még kötelező volt a tagság, 50 ezren szerepeltek a kamara nyilvántartásában, közülük mintegy 34 ezren az önkéntessé válás után is tagok maradtak. Az etikai eljárások ugyancsak visszakerülnek a MOK hatáskörébe, miután 2023-ban az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezték át őket. A kamara új etikai kódexet készít, amely nem elsősorban büntetni, hanem eligazítást kíván adni a vitás helyzetekben.

Az Etikai Kollégium elnöke külön figyelmet fordítana az orvosok egymás közötti, valamint az egészségügyi szakdolgozókkal fenntartott kapcsolataira. Kereszty Éva szerint szabályozni kell a vezetők és beosztottak közötti kommunikációt, a közös munkavégzést, valamint a munka és a felelősség egymásra hárításának tilalmát. A kódexbe az elégtelen egészségügyi erőforrások esetén alkalmazható betegosztályozás etikai szempontjait is beépítenék. Korábban évente nagyjából 400-500 etikai vizsgálat indult orvosok ellen, ami nem jelentett ugyanennyi elmarasztalást. Az Egészségügyi Tudományos Tanács 2025-ben 454 ügyet bírált el. A panaszok között betegkommunikációs problémák, a hálapénz kivezetése előtti orvosok közötti presztízskonfliktusok és a rezidensekkel szembeni megalázó bánásmód is szerepelt.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Orbán-kormány 2023 februárjában, a Magyar Orvosi Kamarával kialakult konfliktus idején szüntette meg a kötelező tagságot, és az orvosetikai ügyeket az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezte át. A változtatást azzal indokolta, hogy a kamara nyomást gyakorolt az orvosokra, a köztestület viszont tagadta ezt, és politikai megtorlásnak tartotta az intézkedést. Az Országgyűlés kivételes eljárásban, egyetlen nap alatt fogadta el a törvényt. A 2026-os kormányváltás után ismét szorosabbá vált az együttműködés az egészségügyi tárca és a kamara között. Álmos Péter júniusban lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a szakmai szervezet a mindennapi orvosi munka szabályozásában, a minőségbiztosításban és a továbbképzésekben vállalna nagyobb szerepet. Szerinte az egészségügyi kapacitásokat is reálisan kell felmérni, mert számos osztályon nincs elegendő szakorvos a biztonságos ügyeleti ellátáshoz. Szeptember 22-én a parlament 135 igen és 50 nem szavazattal elfogadta a kamarai jogosítványok visszaállítását. A törvény a szakmai továbbképzésekben és az egészségügyi vezetők kinevezésének véleményezésében is nagyobb szerepet ad a kamarának. A Magyar Kórházszövetség szeptemberi kongresszusán Álmos Péter egyébként egy olyan elképzelést ismertetett, amely alapján megváltozhat az orvosok működési engedélyének ötévenkénti megújítása: a tervek szerint a jelenlegi, jórészt adminisztratív működési nyilvántartás helyére egy folyamatosan frissülő, adatvezérelt rendszer kerülne, amelyben az orvos szakmai fejlődéséről és – szakterülethez igazítva – munkájának egyes minőségi mutatóiról rendelkezésre álló információk is szerepet kaphatnának az engedély megújításakor.