Az ókori világ egyik csodáját ábrázoló pecsétgyűrűt találtak Alexandria elsüllyedt palotájában

Az alexandriai kikötő víz alá került romjai között olyan bronz pecsétgyűrűre bukkantak a régészek, amely az ókori világ hét csodájának egyikét, a pharoszi világítótornyot ábrázolja. A lelet az egykori királyi palota későbbi szerepéről is új információkkal szolgálhat.

Az ókori Alexandria egyik leghíresebb építményének képe került elő a Földközi-tenger mélyéről. A Franck Goddio francia régész vezette nemzetközi kutatócsoport bronz pecsétgyűrűt talált az egykor a város királyi negyedéhez tartozó Antirhodosz szigetén, amelynek épületei ma már a tengerfenéken nyugszanak. A kutatók október 7-én jelentették be a felfedezést.

A gyűrűn az alexandriai világítótorony stilizált ábrázolása látható. A kutatók szerint ez az első ismert pecsétgyűrű, amelyen a nevezetes építmény képe szerepel. A vésett ábrázolás hasonlít azokhoz a világítótorony-képekhez, amelyek a Kr. u. II. századi római pénzérméken maradtak fenn. A gyűrű pontos korát egyelőre nem határozták meg.

Az ókori világ hét csodája közé sorolt világítótorony a Kr. e. III. században, a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodása idején épült a kikötő bejáratánál fekvő Pharosz szigetén. Magasságát általában 100–140 méterre becsülik, így évszázadokon át a világ egyik legmagasabb építményének számított. Feladata az volt, hogy segítse a hajósok tájékozódását a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötőjének megközelítésekor.

A világítótorony több mint másfél évezreden át állt, mígnem a középkori földrengések súlyosan megrongálták. A XIV. századra romba dőlt építmény helyén a XV. század végén Kaitbej mameluk szultán erődöt emelt, amelynek építéséhez a világítótorony köveit is felhasználták.

A mostani felfedezés jelentőségét nem kizárólag a gyűrű ábrázolása adja. A lelet ugyanis Antirhodosz szigetének egykori királyi palotájából került elő. A palotát Sztrabón görög földrajztudós is felkereste és leírta, amikor Kr. e. 29 és 25 között Egyiptomban járt. A sziget az ókori Alexandria politikai és uralkodói központjának része volt.

A lelet Antirhodosz szigetének egykori királyi palotájából került elő Forrás: Christoph Gerigk©Franck Goddio/Hilti Foundation

Franck Goddio szerint a pecsétgyűrű arra utalhat, hogy a palota épületeit később igazgatási célokra is használták, és itt működhettek a világítótorony fenntartásával, működtetésével kapcsolatos hivatalok. Ez egyelőre feltételezés, amelynek igazolásához további régészeti bizonyítékokra van szükség.

Az Európai Vízalatti Régészeti Intézet (IEASM) és az egyiptomi régészeti hatóságok közös kutatásai Alexandria egykori keleti kikötőjének négy területére összpontosulnak. A régészek Ízisz templomának, Antirhodosz királyi palotájának, egy obeliszk maradványainak, valamint a Marcus Antoniushoz kötődő palota, a Timonium épületeinek feltárásán dolgoznak.

A kutatások során a Kr. e. IV. és a Kr. u. IV. század közötti időszakból származó kerámiák, amforák, olajmécsesek és üvegtárgyak is előkerültek. Antirhodoszon több ezer négyzetméternyi épületmaradványt azonosítottak, amelyek feltárása még nem fejeződött be.

Alexandria ókori kikötőnegyedének jelentős része került víz alá a földrengések, a talaj süllyedése és a tengerszint változásai következtében. A Franck Goddio vezette kutatások az elmúlt évtizedekben egész városrészek, templomok, szobrok és hajóroncsok maradványait hozták felszínre.