Kérdéses, hogy Volodimir Zelenszkij részt vesz-e az 1956-os magyarországi megemlékezésen

Sok és gyakran egymásnak is ellentmondó információ jelent meg a magyar médiában a MOL és a Naftogaz közti, a tárolókapacitásokat érintő megállapodásáról. A magyar határon belüli tárolóépítésről nem, csupán tárolóbérlésről volt szó a C8-ak csúcstalálkozóján – mondta el el lapunknak egy névtelenséget kérő, megbízható ukrán forrás.

A szomszédos országokkal kiépítendő, minden eddiginél szorosabb együttműködésről szóló szeptember 18-án, az ukrajnai Bukovelben megrendezett csúcstalálkozón a házigazda Volodimir Zelenszkij elnökön kívül csupán hárman képviselték magas szinten hazájukat: Lengyelországból Donald Tusk miniszterelnök, Romániából Nicușor Dan elnök, Szerbiából Aleksandar Vučić elnök. Robert Fico szlovák kormányfő állítólag átlépte az ukrán határt, aztán Ungvárról váratlanul visszafordult, helyére Marek Eštok külügyi államtitkár ugrott be. Csehországból Jiří Drahoš, a szenátus első alelnöke, Ausztriából Christine Schwarz-Fuchs, a Szövetségi Tanács elnöke vett részt a találkozón.

Magyar részről Heizer Antal kijevi ügyvivő megfigyelőként vett részt az eseményen. Bár az ukrán bejelentés szerint Magyarország is tagja lett volna a formációnak, Magyar Péter miniszterelnök azt nyilatkozta a csúcstalálkozó után, hogy hazánk jó okkal maradt távol, és nem vált a szövetség tagjává. Ukrán forrásunk ugyanakkor határozottan állította, hogy hivatalosan is megküldték a magyar kormánynak a meghívót. Erre a hivatalos jegyzék helyett csak egy értesítés érkezett egy nappal a találkozó előtt arról, hogy Magyarországot a kijevi nagykövetség ügyvivője képviseli. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a gazdasági egyeztetéseken MOL-on kívül a Wizz Air, az OTP és kisebb ingatlanfejlesztők képviselői is jelen voltak.

Félreértett tárolók

Ami a Naftogaz és a MOL közti ügylet részleteit illeti: Ukrajna jelenleg is több magyar létesítményben tárolja energiaforrásait, így Gödöllőn, Hatvanban, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban is. „Ebben semmi politika nincs, ez csak üzlet” – szögezte le forrásunk. Mivel az ukrán energetikai központokat az oroszok folyamatosan támadják, szükségessé vált a külföldi tárolók bérlése, nemcsak Magyarországon, hanem Moldova kivételével minden, szóba jöhető szomszédos országban. Jelenleg Lengyelország biztosítja Ukrajna számára a legtöbb il yen kapacitást, amin Varsó keres is. Viszont most Magyarországon van a legtöbb üres tárolóhely, s kiváló az ehhez biztosított logisztika is. Sokféleképpen interpretálták a C8 után a történéseket, de a MOL 27 éve adja bérbe a szóban forgó tárolókapacitásokat.

Forrásunk szerint alapvetően az ukrán média keverte össze a dolgokat. Noha az is igaz, hogy mivel a szervezők kitették a színpadra a magyar zászlót, ezért fel is akartak mutatni valamilyen megegyezést, mint minden más részvevő országgal. Így kerülhetett az ukrán média fókuszába a MOL, amelyik képviselte magát a rendezvényen.

Forrásunk szerint a C8-akra különösebben nagy szükség nem volt, mert az 1996-ban létrehozott Kárpáti Konvenció (COP8) hasonló szerepet tölt be a térség országai közti együttműködésben. Felvetődött, hogy hamarosan épp Budapesten fogják megrendezni a Kárpáti Konvenció 8. ülését. Más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy ezt december elején Bécs lesz a helyszín.

Diplomáciai haragszomrád

„Józan megítélés szerint a magyar fél itt nem kis hibát követett el. Ugyanis a C8-ban öt, velünk szomszédos ország vesz részt. A szomszédok olyanok, mint a rokonok. Szeretni kell őket. Nem tudjuk megválasztani őket, adottak” – jellemezte a helyzetet egy volt magyar külügyminiszter. A C8 kezdeményezésre szerinte nem lett volna szabad azonnal nemet mondania a magyar kormánynak. Ennél sokkal diplomatikusabban kellett volna fogalmazni, erre megvannak a bevett diplomáciai praktikák.

Mindezzel nyilvánvalóan összefüggésben lehet, hogy Zelenszkij elnök hivatala egyelőre nem reagált arra a hivatalos levélre, amelyben Magyar Péter kormánya meghívta az ukrán elnököt az 56-os jubileumi megemlékezésre. Franciaország, Dánia, Hollandia, Finnország és Norvégia diplomáciai forrásai nem hivatalosan már jelezték, hogy ha Zelenszkij elnök nem jön az 1956-os forradalom 70. évfordulós megemlékezésére, akkor ők sem vesznek részt a legmagasabb állami-kormányzati szinten. Adódik a párhuzam: hazánk is hasonlóképpen képviselte magát a C8-ak csúcstalálkozóján.

Az sem javított az ukrán-magyar kapcsolatokon, hogy Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán Verhovna Rada elnöke kétszer is járt Budapesten, amikor innen repült és ide tért vissza a G7 találkozójára menet Párizsba. A magyar parlament elnöke azonban kérése ellenére nem fogadta. Erre hivatalos magyarázatot nem kapott Sztefancsuk hivatala, de a háttérben az is állhat, hogy 2017-ben Kövér László, az akkori parlamenti elnök hivatalosan is megszakította a törvényhozási kapcsolatot Ukrajnával. Sokan emlékeznek arra a kijelentésére is évekkel később, a háború kirobbantását követően, hogy Ukrajna tulajdonképpen nem is létezik. Hazánk az egyetlen szomszédos ország, amelyik nem tart fenn parlamenti kapcsolatot Ukrajnával – jegyezte meg ukrán forrásunk.

A rada előtt az oktatási törvény 11 pontja

Az ukrán parlamentnek már benyújtott, a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait garantáló 11 pont már október második hetében szavazásra kerülhet – erről korábban részletesen beszámolt lapunk. Az ukrán parlamenttel még helyre nem állított kapcsolat azonban gördíthet technikai akadályokat, mert például a törvény preambulumában is nyilvánvalóan ki kell térni a két ország közti parlamenti kapcsolatra, amely alapján a törvényhozás szavazna.

Arra a kérdésünkre, hogy mit vár Ukrajna cserében hazánktól, amennyiben a kisebbségek oktatását módosító indítványokat megszavazza a Verhovna Rada, forrásunk elmondta, az a minimum, hogy Magyarország nem vétózza meg az Európai Unióban a 2. és a 3. (a belső piacot és az uniós versenyképességet taglaló) klaszter megnyitását.