Eddig csaknem hétezer embert vettek őrizetbe a franciaországi diáktüntetéseken

A francia középiskolások három hete tartó tiltakozó mozgalmának tüntetésein 6877 embert vettek őrizetbe péntekig – jelentette be az igazságügyi minisztérium. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága pénteken aggodalmának adott hangot a tüntetéseket övező incidensek miatt, és a békés gyülekezések fenntartására és az erőszak arányos használatára szólított fel.

Az igazságügyi tárca jelentése szerint az őrizetbe vett 6877 ember 86 százaléka kiskorú. Az előállítottak közül 2376 ellen indult eljárás, 21 gyanúsítottnak elrendelték az előzetes letartóztatását. Közülük 15-en nagykorúak, hatan kiskorúak.

Az országos mozgalommá nőtt tiltakozás szeptember közepén kezdődött párizsi elővárosi gimnáziumok blokádjaival. Az erőszakos cselekményekkel kísért demonstrációkon a középiskolások kifogásolják a lerobbant infrastruktúrát, a túlzsúfoltságot, a tanárhiányt, elsősorban a hátrányosabb helyzetű elővárosokban.

„Fokozott aggodalommal figyeljük a franciaországi diákmegmozdulásokkal és középiskolák blokádjaival kapcsolatos incidenseket, amelyek közül néhány erőszakba torkollott” – mondta pénteken Shabia Mantoo, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosság szóvivője Genfben. Mint közölte: „Arra szólítunk fel mindenkit, ügyeljen arra, hogy ezek a demonstrációk békések maradjanak, és a rendőrség részéről ne legyen aránytalan az erőszak alkalmazása. A békés gyülekezési jogot tiszteletben kell tartani.”

Az iskolafoglalási akciók helyenként erőszakos cselekményekhez vezetettek, a tanintézmények körül épületeket és kukákat gyújtottak fel, megrongálták a köztéri berendezéseket -, amit a kormány elfogadhatatlannak tart, ugyanakkor a rendőrségi válaszlépéseket a baloldali ellenzék és a diákszervezetek részéről éles kritikák érték. Az országos tüntetéseken az elmúlt héten a rendőri erőszak elleni szlogenek már ugyanakkora teret kaptak, mint a közoktatás forráshiányára vonatkozó követelések.

Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden a Nemzetgyűlésben elutasította a rendőri erőszak kifejezést, de elismerte, hogy a rendőri beavatkozások során „történhetnek balesetek”, amelyeket ki kell vizsgálni. A miniszterelnök képmutatással vádolta meg a radikális baloldali Engedetlen Franciaországot (LFI), amiért azt sugallta, hogy szándékos és tudatos az aránytalan erőszak alkalmazása a középiskolások ellen.

Laurent Nunez belügyminiszter kijelentette, hogy a diáktüntetések kezdete óta a rendőrségi beavatkozásokat a „legnagyobb arányossággal” hajtották végre. A belügyminisztérium összesítése szerint csütörtökön országszerte 71 500-an tüntettek, ebből 24 500-an Párizsban. A szervezők szerint 130 ezren tiltakoztak. Az előző országos tüntetésen, kedden a hatóságok szerint 266 ezren, a szervezők szerint 450 ezren vettek részt a megmozdulásokon. A belügyminisztérium azt is közölte, hogy az iskolafoglalásokban és a tanintézmények körüli akciókban – amelyekhez egyre több felsőoktatási intézmény csatlakozott – 55 ezren vettek részt, s közülük csak néhányan csatlakoztak a felvonulásokhoz.

Az állami fenntartású 3400 középiskola közül pénteken már csak 141-ben szünetelt a tanítás, a csütörtöki 157-hez és a keddi 891-hez képest, azaz a tanintézmények 96 százaléka ismét nyitva van az oktatási minisztérium szerint.

A rendőrség szerint csütörtökön viszont nőtt az erőszakos cselekmények száma. A párizsi tüntetést követően a Bastille téren az esti órákban heves összecsapások voltak: körülbelül húsz, úgynevezett black blocs csoportba szerveződő demonstráló utcakövekkel és köztéri berendezésekkel dobálta a rendőröket, akik vízágyukkal és könnygázzal válaszoltak.

A belügyminiszter pénteken elítélte a rendfenntartók elleni erőszakot. Elmondta, hogy kéménydarabokat dobáltak a háztetőkről a rendvédelmi szervek felé, az ügyben nyomozást indítottak. Edouard Geffray oktatási miniszter csütörtök este bejelentette, hogy a tárca háromezer helyettesítő tanárt küld mintegy ötszáz hátrányos helyzetű gimnáziumba. A diák- és szakmai szakszervezetek keddre meghirdették a következő országos demonstrációjukat.