Brüsszel és Peking alkuja átrajzolhatja az autópiacot, Magyarország is érintett lehet

Az Európai Unió és Kína megállapodott abban, hogy Peking visszafogja az Európába irányuló hibridautó-exportot. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos pénteken, kétnapos pekingi tárgyalás után jelentette be az elvi egyezséget. A tervek szerint négy év alatt több millióval kevesebb kínai hibrid és hálózatról tölthető hibrid érkezne az uniós piacra. A csökkentés a jelenlegi behozatal több mint felét is elérheti. A részletekről azonban még nem született végleges, végrehajtható döntés: Šefčovič előbb Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, majd a tagállamoknak ismerteti az eredményt. Az alku azért figyelemre méltó, mert Brüsszel és Peking az utóbbi években inkább vámokkal és ellenintézkedésekkel üzent egymásnak. Az EU 2024-ben pótlólagos vámokat vetett ki a Kínában gyártott tisztán elektromos autókra, miután vizsgálata arra jutott, hogy az állami támogatások torzítják a versenyt. A kínai gyártók eközben egyre nagyobb figyelmet fordítottak a hibridmodellekre, amelyekre nem ugyanazok a kiegészítő vámok vonatkoznak. A pekingi egyeztetés éppen ezt a gyorsan növekvő importot próbálja kezelni anélkül, hogy újabb nyílt kereskedelmi háború kezdődne. Šefčovič Vang Ven-tao kereskedelmi miniszterrel és Ho Li-feng miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. Az uniós biztos szerint Kína most először fogadta el exportjának önkéntes mérséklését úgy, hogy azt nem előzte meg új vámháborús forduló. A közölt számok ugyanakkor egyelőre célkitűzést jelentenek. Nem tudni, milyen bázishoz mérik a csökkentést, hogyan osztják el az egyes gyártók között, illetve milyen ellenőrzés biztosítaná a vállalások teljesítését. A tagállamok álláspontja ezért még sokat változtathat az egyezség tartalmán.

Az autók mellett a ritkaföldfémekről is tárgyaltak

A kereskedelmi vita hátterében az Európa és Kína közötti kiegyensúlyozatlan kereskedelem áll. Az uniós áruforgalmi hiány Pekinggel szemben már napi egymilliárd euró körül alakul. Európában az autóipar különösen kényes terület: a német, francia, olasz és közép-európai üzemek százezreknek adnak munkát, miközben a kínai cégek árban és technológiában egyaránt erős versenytársakká váltak. A tagállamok között azonban nincs teljes egyetértés a védekezés módjáról. Az olcsóbb autók a vásárlóknak kedvezhetnek, a gyártók pedig a munkahelyek és a beruházások védelmét kérik. A mostani tárgyalásokon más területeken is történt előrelépés. Peking jelezte, hogy könnyítene az Európába irányuló ritkaföldfém-export engedélyezésén, amely különösen a járműipari, elektronikai és védelmi vállalatoknak fontos. Ezek az alapanyagok és mágnesek számos korszerű berendezéshez szükségesek, az ellátásuk fennakadása pedig már rövid távon is leállásokat okozhat. Az uniós fél emellett jobb kínai piacra jutást vár több terméknél, köztük az autóalkatrészeknél, az olívaolajnál és a cipőknél. Az érintett európai kivitel értéke a tárgyalásokon ismertetett adatok szerint mintegy négymilliárd euró. A bejelentés ezért kölcsönös engedményekre épül. Az EU kevesebb kínai járművel szeretné csökkenteni az importnyomást; Kína azt kívánja elérni, hogy a megállapodás ne zárja le előtte az európai piacot. A két fél tovább folytatja az egyeztetést az elektromos autókra kivetett vámokról is. Ezek esetében korábban felvetődött olyan minimálárak alkalmazása, amelyek megfelelő garanciák mellett kiválthatnák a különvámokat.

A magyar gyáraknak sem mindegy, hol készül az autó

Magyarország szempontjából is fontos kérdésről van szó. A szegedi BYD-beruházás és az országban működő akkumulátor-, illetve alkatrészgyártók révén a kínai vállalatok jelenléte jóval nagyobb annál, amit a Magyarországon eladott autók száma önmagában mutat. A készülő importkorlátozás ugyanakkor a közvetlenül Kínából behozott járműveket érinti. Egy uniós üzemben gyártott autóra más szabályok vonatkozhatnak ugyan, de a végleges szabályozás nélkül nem lehet kijelenteni, hogy a magyarországi termelés automatikusan előnyhöz jutna. Šefčovič maga is első lépésnek nevezte az egyezséget. Az uniós vezetőknek és tagállamoknak azt kell mérlegelniük, milyen feltételekkel tartható ellenőrzés alatt a kínai behozatal úgy, hogy közben az európai exportőrök se veszítsenek el fontos piacokat.