Bíróság elé kerülhet a lengyel jegybankelnök is

Nyilvánosságra hozta jelentését az a lengyel parlamenti bizottság, amely a lengyel nemzeti bank kormányzója, Adam Glapinski tevékenysége kapcsán felmerült aggályokat vizsgálta. A Donald Tusk miniszterelnök liberális pártjához, a PO-hoz tartozó Zdzislaw Gawlik vezette bizottság kezdeményezi a jegybankelnök felelősségre vonását, jelentette a Reuters. A testület azzal vádolja Glapinskit, hogy megsértette az alkotmányt és a hatályos lengyel törvényeket azzal, hogy 2020-2021-ben közvetve eszközvásárlásokkal finanszírozta a költségvetési hiányt, olyan műveletekben, amelyeket a Monetáris Politikai Tanács engedélye nélkül hajtott végre. Azaz, a parlamenti bizottság a jegybank átpolitizálásával és jogosulatlan államháztartási finanszírozással vádolja a jegybankelnököt.

A bizottság jelentését a parlament alsóházának, a Szejmnek kell benyújtani szavazásra, egy még kitűzött időpontban, de a szavazásra legkorábban 21 nappal azután kerülhet sor, hogy minden parlamenti képviselőnek lehetősége volt elemezni a jelentést.

Adam Glapinski jegybankelnököt az előző kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski bizalmasaként tartják számon. Második, egyben utolsó mandátumát tölti, – ennyit tesz lehetővé a lengyel szabályozás – amely 2028 júniusában jár le.

A kormányzó elutasított minden ellene felhozott vádat és azt hangsúlyozta, hogy a parlamentnek és a kormánynak nincs joga beavatkozni a Nemzeti Bank monetáris politikájába. Azt ígérte, nem fog engedni „semmilyen politikai nyomásnak”.

Az elszámoltatás háttere

Mint ismert, a Donald Tusk vezette lengyel koalíciós kormány 2023. decemberi hatalomra lépése óta átfogó vizsgálatok indultak az előző, Jog és Igazságosság (PiS) párti kormányzat tisztviselői ellen, a kormányzat prioritásként kezelte a nacionalista, EU-szkeptikus végrehajtó hatalom korrupciós botrányokban és jogállamiság ellenes döntésekben érintett tisztviselőinek felelősségre vonását.

A megvalósítás azonban nem egyszerű, mindenekelőtt a PiS-hez kötődő államfők vétói, illetve az alkotmánybíróság döntései nehezítik azt. A Glapinski-ügy is szemléletesen érzékelteti ezt a bonyolult folyamatot. A jegybankelnök bíróság elé állítását célzó határozat elfogadásához a szejm szavazatainak abszolút többségére lenne szükség, feltéve, hogy a képviselők legalább fele jelen lenne. Az Alkotmánybíróság azonban 2024-ben megtámadta ezeket a rendelkezéseket, és megállapította, hogy egy ilyen szavazás esetén háromötödös többség szükséges. Tusk kormánya azonban nem tartja érvényesnek ezt a döntést, az ellenzék ezért jogellenesnek tartja az eljárásokat. A PiS politikai boszorkányüldözésnek és a demokratikus ellenzék felszámolási kísérletének nevezi az eljárásokat.

A legismertebb ügyek

Hivatalos adatok szerint eddig 62 egykori tisztviselő és politikus ellen emeltek vádat, és több mint 100 másik személy áll vizsgálat alatt a közpénzekkel való visszaélések és hivatali visszaélések gyanújával. A konkrét letartóztatások száma folyamatosan változik az eljárások előrehaladtával, de a legfontosabb, országos visszhangot kiváltó esetek folyamatosan jelen vannak a lengyel, és esetenként a nemzetközi nyilvánosságban is.

Donald Tusk 2024. augusztusában maga számolt be arról, hogy az adóhatóság és az ügyészség mintegy 100 milliárd zloty (kb. 22,8 milliárd euró) értékű potenciális pénzügyi szabálytalanságot vizsgál, amely a PiS nyolcéves kormányzása alatt történt.

A Tusk-kormány elszámoltatási hulláma a legmagasabb szintekig elért. Elsőként, 2024. januárjában, hatalmas politikai botrány közepette tartóztatták le Mariusz Kamiński belügyminisztert és helyettesét, Maciej Wąsikot. A két politikust a varsói elnöki palotában vették őrizetbe, miután a bíróság jogerősen két év börtönbüntetésre ítélte őket egy korábbi hivatali visszaélési ügyben. Később Andrzej Duda volt államfő kegyelemben részesítette őket.

Nagy visszhangot kapott Marcin Romanowski és Dariusz Matecki parlamenti képviselők vád alá helyezése is. A két PiS-szövetséges politikust az igazságügyi minisztérium által kezelt Igazságossági Alap (Fundusz Sprawiedliwości) gyanús pénzosztásai és közel 17 millió zlotys csalássorozat miatt helyezték vád alá. A parlament felfüggesztette a mentelmi jogukat.

Mateusz Morawiecki korábbi miniszterelnök (aki nemrég kivált a PiS-ből és önálló frakciót hozott létre a szejmben) ellen 2025 februárjában emelt vádat az ügyészség hivatali visszaélés miatt. A vád szerint a 2020-as elnökválasztás világjárvány alatti, postai úton történő megszervezésére tett kísérletével mintegy 70 millió zlotys kárt okozott az államkasszának.

Eljárást kezdeményeztek Antoni Macierewicz volt védelmi miniszter ellen is a 2010-es szmolenszki repülőgép-szerencsétlenséget vizsgáló bizottság vezetése során elkövetett 21 rendbeli bűncselekmény (köztük minősített adatok kiszivárogtatása) miatt.

Magyarországot is érintette a volt igazságügyi minisztérium vezetői elleni eljárás. Az Orbán-kormány még 2024-ben politikai menedékjogot adott Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszternek, feleségének, valamint Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettesnek, akik ellen Lengyelországban hivatali visszaélés és egyéb vádak miatt indult eljárás. Magyar Péter kormánya idén június 2-án visszavonta a politikai menedékjogukat, és érvénytelenítette a magyar hatóságok által nekik kiállított úti okmányokat is. A két politikus az Egyesült Államokba menekült.